Soproni kiruccanás Karácsony előtt StiviG-vel.
A várat mindenképp meg akartuk nézni, s így is tettünk. A fogadtatás kissé hűvös volt, ahogyan az idő is.
Nem semmi, hogy mindezt egy ember hozta össze, munkaidő után.
Várlátogatás után sétáltunk egy nagyot a környező multik mentén.
Köszi
Soproni,- ládázással egybekötött hétvége. Jókat kirándultunk, sok szépet is láttunk. Sajnos a vár és udvara nagyon elhanyagolt. Az építő fia, annál lelkesebben invitálja az ide látogatót és kínálja a kis emléktárgyakat megvételre. Vegyes érzésekkel távoztam. Az ezt követő rövid erdei séta kellemes volt, de sajnos ott is csalódás ért, hiszen nem találtam a ládát. Most, amikor a bejegyzéseket készítem, látom, h eltűnt és betegre van állítva. A fotók alapján kérném szépen az elfogadást.
Érdekes!
Amikor érkeztünk, egy fura fazon épp kb. 8 m magasan állt egy életveszélyesnek tűnő, korlát nélküli függőhídon, és cseresznyét szedett. Onnan szólt le, hogy mindjárt jön. Mint kiderült, az építőmester fia volt! Kedves, közvetlen ember, a cseresznyéből is megkínált, de azért elég fura egy figura. Némi képet kaphattunk általa, hogy milyen lehetett az édesapja. Nem is csodálkozom ezek után már annyira, hogy fogta magát, és várat épített.
Sajnos elég kevés helyre lehetett bemenni, de az nagyon érdekes volt. Azért le a kalappal! Egy ilyen várat magán erőből összehordani, felépíteni, nem kis teljesítmény. Azért az foglalkoztat egy kicsit, hogy hogyan sikerült neki építési engedélyt szereznie erre a családi háznak azért nem mondható építményre.
N 47° 40,618' E 16° 33,653' 305 m [GCTarV-1]
