WAP: A láda egy 20x20x6cm-es konyhai tároló edény, egy kidőlt farönk gyökerei alatt.
A láda könnyű erdei sétával közelíthető meg a
jelzett túrista úton. Az úttól kb. 30-35 méterre van egy kidőlt farönk győkerei alatt. Vigyázat a műhold jelek a sűrű lomb miatt nem mindig pontosak.
A rejtés az "Erdészek emlékére" láda sorozat egyik tagja. A GCEE
záróláda helyének megismeréséhez szükséged lesz a sorozat mind a 23 ládájának megtalálásához.
NAGYERDÖ
Az erdő az élők világának az a csodálatos szépségű lakóhelye,
... amely oly igazi nemes szórakozást, élvezetet, üdülést,
de egyúttal bölcs tanulságot is nyújt a természet iránt
fogékony emberi léleknek és elmének
Nagy Jenő
Sokakra kell emlékeznünk, kiknek a város erdeje tanulóiskolája volt és ismertté tették azt mindenki előtt. Először említsük koszorús poétánkat, Csokonait, Tóth Árpádot... Utóbbinak nagyerdei szobrán olvassuk el szavait: "Jó így csendesen nézni a fákat, s élvezni a derűt, mely mindent áthat." Itt indult el az a "fűvésztevékenység", amelyet Méliusz Juhász Péter után Diószegi és Fazekas emeltek tudományos rangra. Az általuk előkészített talajba vetett magot Soó Rezső itt nevelte fává, és szerezte meg azzal a magyar botanika méltó hírét a világban.
A Nagyerdő Debrecen várossal kezdettől fogva annak belső erdőbirtokaként élt együtt. A város mindig büszkélkedett vele, de minden óvó intézkedése dacára gyakorta nem igazán becsülte, és nem becsüli ma sem.
A Debreceni Nagyerdőről kevesen tudják, itt volt hazánk első védetté nyilvánított területe. 61 éve 1939-ben 31 hektárnyi idős tölgyest helyeztek a természetvédelem oltalma alá.
A Nagyerdő Debrecen városától északra, a Nyírség és a Hajdúsági löszhát határán terül el.
Egykoron a laposokban bokorfüzesek, fűz-nyár és keményfás ligeterdők, a hátakon homoki tölgyesek, az üdébb talajokon gyertyános-kocsányos tölgyesek és legnagyobb kiterjedésben gyöngyvirágos tölgyesek fordultak elő.
A Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület javaslatára Debrecen város erdőbirtokán 1939. október 10.-én, a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be a Nagyerdő északkeleti sarkának egy harminchektáros darabját. A hazai természet-megőrzési törekvésnek e jelentős állomását követően fonódott szorosan össze három szó:
Debrecen-Nagyerdő-természetvédelem. Az első természeti emlék a második világháború során szinte teljesen elpusztult, helyette 1959-ben és 1972-ben az erdő északi felében kevés híján száz hektár öreg tölgyes kijelölésére került sor.
Az idős tölgyesek harminchat erdőrészben, százhetven hektáron foglalnak helyet, számos, az Alföldön veszélyeztetett, ritka növényfajnak adnak menedéket. Itt talál oltalmat a tavaszi csillagvirág, kétlevelű sarkvirág, debreceni csormolya, kontyvirág, odvas és ujjas keltike, a fokozottan védett magyar nőszirom.
Örvendetesen szaporodik a fekete harkály, a csuszka, nyaktekercs, középfakopács, egerészölyv. Az odvas fákban több mint tíz denevérfaj találja meg szállását.
A kidőlt faóriások és odvas tuskók környékén a rovarok színes seregét találjuk a nagy hőscincér, óriás tőrösdarázs, szarvasbogár, szemes cincér.
A lepkék az erdő élővilágának látványos, szemet gyönyörködtető értékei, és a táplálékhálózat fontos láncszemei. Sajnos sem a felnőttek, sem a gyerekek nem ismerik jól az erdő lakóinak ezt a színes csoportját. Ha a lepkéket meg is csodálják, a lepke lárváját-, azaz a hernyót-undorral szokták eltaposni, nem törődve azzal, hogy ezzel születését teszik lehetetlenné. Védett lepkéknek a hernyója is védett.
DEBRECEN
Debrecen, a keleti országrész tudományos és kulturális központja, fesztiválváros. Vasúton az InterCity járattal közelíthető meg, közúton az M3-as autópályán, a 4-es, a 47-es főutakon, és a Debreceni Repülőtérre érkezhetnek a vendégek. Debrecen két alkalommal - 1849-ben és 1945-ben - volt az ország fővárosa. Főterén, a Kossuth téren áll Debrecen jelképe a Református Nagytemplom, ahol 1849. április 14-én Kossuth Lajos felolvasta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A Nagytemplom mögött található a Református Kollégium, amely 1538 óta folyamatosan működik. Az intézményben Református Levéltár és Iskolatörténeti és Egyházművészeti Múzeum működik.
Nagykönyvtárában több mint 250 nyelven olvasható a Szentírás. Az 1926-28 között épült Déri Múzeumban látható a világhírű Munkácsy-trilógia (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota).A város többi múzeuma: a Debreceni Irodalmi Múzeum Holló László Emlékmúzeum és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. A város legszebb részén, a Nagyerdőn található az 1912-ben alapított Debreceni Egyetem, itt működik az ország második nemzeti könyvtára. Debrecenbe évente több százezren látogatnak a Virágkarneválra, a Nemzetközi Katonazenekari Fesztiválra, a Debreceni Jazz Napokra, a Költészeti Fesztiválra, a Tavaszi- és Őszi Fesztiválra, a Debreceni Pulykanapokra és a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyre..
A Nagyerdőn található az Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont a 2003-ban átadott új fedett Mediterrán Élményfürdővel, valamint a Vidámpark, az Állatkert Elmúlt években épült a Főnix csarnok, Debreceni Jégcsarnok. Kölcsey Konferencia Központ ennek része a Modern Művészetek Múzeuma.
2006 őszére megépült a fedett uszoda
LÁDATÖRTÉNET:
• 2007.08.12.-én kilátogattunk a ládához. Minden rendben volt. A láda a helyén, a füzetbe még lehet írni, a dobozban ajándékokat is találtunk!
LUILUI és JUDITH
