A 8x8x4 cm méretű klasszikus rejtést a koordinátákon találod. A ládikában található műanyag lapocsaka, mely a jelszót és a QR kódot is tartalmazza, NEM AJÁNDÉK! Alternatív jelszó egy másik fekete műanyag lapocskán a QR kóddal:N 46° 13,250' E 20° 24,645'
A Maros gátján található emlékmű helye: N 46° 13,241' E 20° 24,640'

---

A ládába TravelBug NEM helyezhető mert még nincs bejelentve a geocaching.com-on

---

Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől - tartja a mondás. Történt ugyanis, hogy Makó vezér 1217-ben II. Andrással együtt elindult a Szentföldre. Útjuk Spalato felé vezetett, így megálltak kipihenni magukat, persze a jó helyi borok kíséretében. Makó vezér alaposan felöntött a garatra, így mikor odaértek Spalato város kapujához, elkiáltotta magát: Végre megjöttünk Jeruzsálembe! Innen ered a mondás. A mondásnak így, bizonyosan semmi köze sincs Makó városához, ugyanis a települést ekkor Felvölnek nevezték.

Makó Árpád-kori település, a Csanád nemzettséghez tartozott a terület. Földesura Makó bán volt, a nevét is tőle kapta. A település első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a Marosra folyami átkelőt telepítettek az itt lakók; a török hódoltság alatt többször elpusztították, de lakói mindig visszatelepültek. Szerepe a Karlócai béke után nőtt meg, 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország 12. legnagyobb városa volt. Bár a város fő megélhetési forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, ennek ellenére szellemi élete is igen jelentős; kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula, Móra Ferenc és Pulitzer József is.

Makó főként a makói hagyma révén ismert, de birtokosa a Magyarország legvirágosabb városa címnek is. Legfőbb vendégcsalogató eleme azonban a termálvíz, melynek jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki.

A Maros úgy hozzánőtt Makóhoz, mint anya a gyermekéhez. A szabályozás előtt csak egy kocsiút választotta el a települést a vízparttól. József Attila valahol a folyó partján szerzett élményéből írta a Megfáradt embert.

1939-ben, Péter Pál napján a Maroson alapították meg a parasztpártot. A rendőrség a korábban kiadott engedélyt visszavonta, így a pártalakításra érkezett vendégek homokszállító dereglyére szálltak, és a Maroson föl s alá hajókázva, regényes körülmények között döntöttek a Nemzeti Parasztpárt megalapításáról.

A folyó a Gyergyói-Havasokban Marosfő közelében ered. Magyarországi szakaszának hossza 48 km, ebből 18 km. hosszan határfolyó. Vízjárása igen ingadozó, a makói vízmércén eddig mért legalacsonyabb (-100 centiméter, 1983) és legmagasabb vízállás (625 centiméter, 1975) között csapong. A Maros többször is elöntötte Makó városát; Pl.: 1737, 1821-ben.

Az árvízi emlékmű koordinátái: N 46° 13,241' E 20° 24,640' [GCMako+Emlékmű]

Javasolt parkoló:  N 46° 13,354' E 20° 24,968' [GCMako+p]

Alternatív jelszó:  N 46° 13,250' E 20° 24,645' [GCMako+Alternativ jelszo]

Kullancs veszély: