WAP: a szokásos doboz, a kápolna mögötti kiserdőben, egy fa törzs résében. Legkönnyebb megközelítés a vashídtól a patak partján.

Pót jelszó: a kápolna bejáratával szemben lévő információs táblán, az alsó vízszintes összekötő alsó felén.

Ezt a ládát kettős céllal helyeztük ide. Elsődleges célunk volt megismertetni, ezt a környéket azzal, aki még nem járt erre.
Másodsorban azért, ha megnézzük a ládatérképet, erre fele szinte csak pár láda van elszórva. Talán egy közelebbi hely sokat segít azoknak is, akik megismerkednének a geocaching világával, de ennek hiányában eddig még nem tették.
Ezen meggondolásból találtuk ki ezt a vasárnap délutánra szánt ládát. Könnyű terepen, könnyen megtalálható és az egész család több generációjának is élményt nyújthat.

A környék:

Szany rábaközi nagy község, az első oklevél még Zayan néven említi 1398-ban. Szany elnevezés valószínű, az első földbirtokosok egyikének személynevéből származik. Ebben az időben, a győri püspökség keszői várához tartozott.
 N 47° 26,338' E 17° 19,912' 121 m [GCSztA+keszői várrom]
1437- ben már mezőváros volt. Az 1500-as években a török teljesen feldúlta, szinte teljesen elnéptelenedett. Az 1600-as évektől kezdett újra benépesedni. Az 1700-as évek elején már komoly iparral rendelkezett. 1783-ban a püspökség Szanyban kastélyt építetett, amit 1978- ban felújítottak.
Jelenleg az emeletén könyvtár, földszintjén Helytörténeti Gyűjtemény kapott helyet.
 N 47° 27,825' E 17° 17,999' 121 m [GCSztA+Püspöki palota]
Az 1800-as évek elején már híres volt lótenyésztéséről és dohánytermesztéséről. Az évszázad végére posta is működött itt, már Morse-rendszerű távíró berendezéssel.
1888-ban 3 tantermes iskolája volt 3 tanítóval. A világháborúk után, a lehetőségekhez mérten fejlődött. A rendszerváltás után kiépül a teljes infrastruktúra. Több cég is megtelepszik itt.

A kápolnák:

Négy kápolna található a községben és környékén.

Szt. Anna kápolna:
 N 47° 29,023' E 17° 18,900' 121 m [GCSztA+Szent Anna]
A kápolna egy kis erdő közepén a Sárdos patak partján, nagyon szép környezetben fekszik.

Története:

"Az 1750-es évek elején történt, hogy egy szegény ember január havában száraz fát szedegetni e helyre keveredett, magában imádkozgatott, midőn angyali ének szót hallott, megdöbbent és széttekint, hát beljebb a sűrűben naphoz hasonló fényesség villant meg szemei előtt. Tovább ment és mondá: Életem színe, világkincse Jézus, Mária, Szent József.
S hogyan megrémült, midőn hólepte, zúzmarás fák között egy földig érő zöld levelű ágaival, túró fehérre kivirágzott, de már odvas vad körtefát szemlélhetett előtte. Neki bátorodván egy szép ágat letört s mondván üdvözlégy Mária virágok virága, engedj, hogy ezen ágacskát szerencsésen haza vihessem és lelkipásztoromnak bemutathassam."
- Az ág elkerült a püspükhöz, az a pápának írta meg levélben a csodát, aki így válaszolt:
" -A vadkörtefa példázza Szent Annát, virágjai pedig Szűz Máriát. A vadon hideg pedig jelenti Szűz Máriának Szent Fiát, aki a vadak barlangjában született s mindenek fölött erős lett a Messiás.
Ezek után nem sokára az akkori megyés püspök őméltósága beleegyezte folytán azon helyre kápolna építetett.
A vadkörtefa még azután sokáig fenn állott, midőn egykor nagy szélvész alkalmával kidőlt és tövéből forrás fakadt, mely helyen ma is kis kutacska használtatik.
Még említésre méltó, hogy a szanyi hívek nem engedték, hogy a kápolna legkevésbé is marha erő által készüljön, hanem bár jókora nagyságú a kápolna és jó félóra járás a helységhez és mégis mindenféle építéshez szükséges szereket, fát, meszet, téglát, az utolsó szegig kézbe vitték ki csapatonként a falu apraja és örege, imádkozva és ének szóval zengedezve."
(Kapui Jenő plébános összeállításából - Gitzy György korabeli írása alapján)

A kápolnát 1753-ban építették a szanyiak. 1901-ben bővítették. Ekkor színes üveg ablakokkal látták el. Az egyik ablak Szent Istvánt, a másik Szűz Máriát ábrázolja. A szentélyben a kegykép Szent Annát, Szent Joakimot és a fiatal Szűz Máriát ábrázolja. A kápolnát 2000- ben újították fel.
Alapterülete:112m²

Megközelítés: a faluból az Ady E. utcából indulva
 N 47° 27,958' E 17° 17,789' 121 m [GCSztA+SztAnnához letérni]
Kis utca végén balra, Hunyadi u. majd jobbra a Szent Háromság utcán ki a faluból, kb. 2,4 km

Útközben található a Szent Lénárd kápolna.
 N 47° 28,284' E 17° 18,273' 121 m [GCSztA+SzentLénárd] az elbeszélések szerint az akkoriban a környéken tomboló pestisjárvány megállítására építették. Ezzel magyarázható, hogy a kápolna nem a település felé néz.

Szent Ilona kápolna
 N 47° 27,603' E 17° 17,213' 123 m [GCSztA+SzentIlona]
Erről a kápolnáról senki nem tud semmit. A legkisebb a településen. Egyszerre max 3 fő fér el benne.
Vág felé a Széchenyi utca végén található
 N 47° 27,824' E 17° 17,936' 121 m [GCSztA+SztIlonához letérni]

Szent Vendel kápolna
 N 47° 26,615' E 17° 18,969' 121 m [GCSztA+SztVendel]
A településtől délre az Irtás majornak nevezett helyen áll a fatornyos kis kápolna. A bejáratához vezető utat tujafák szegélyezik. A kápolna 1747-ben épült, a pásztorok védőszentjének tiszteletére. Elbeszélésekből lehet tudni, hogy ezt a kápolnát dögvész ellen építették.
Szanyt Pápa felé elhagyva itt kell letérni az útról:
 N 47° 26,763' E 17° 19,295' 122 m [GCSztA+SztVendelhez letérni]

Itt található  N 47° 27,699' E 17° 18,135' 123 m [GCSztA+Templom]
a falu 3 tornyú barokk temploma, amilyenből csak pár darab van az országban. 1767- ben építették.

Még egy érdekességre szeretném felhívni a figyelmeteket. Rugli Dezső Téglamúzeuma a Damjanich u 12. alatt található. Egy bámulatosan rendezett, rendszerezett téglamúzeum. Több mint 2000 tégla látható itt. Előzetes megbeszélés szükséges ( Tel.: 06 96 287 355)
 N 47° 27,278' E 17° 18,740' 121 m [GCSztA+tégla múzeum]

A falu déli részén található egy horgásztó is. Érdemes körbe sétálni.
 N 47° 26,895' E 17° 18,209' 122 m [GCSztA+horgásztó]
Pápa felé a Szany vége táblánál kell jobbra fordulni a kavicsbánya fele

Szanyról bővebben itt olvashattok.
Köszönjük a segítséget Gasztonyi András barátomnak és az Ő barátjának az információkért.'