WAP: A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóságnak köszönhetően kényszerből ideiglenesen virtuális a láda! Ennél közelebb sajna nem engedik helyezni a "ládát". JELSZÓ: az országúttól 2m-re álló feszület oldalán lévő szöveg 2. sorának 2. szava. De azért a hegycsúcsot ne hagyd ki: N46 53.360 E17 38.892 (a jelszó nem itt van)!

Megközelítés:
A jelszó megszerzéséhez csupán a fejlécben szereplő koordináták mellett leparkolsz és odalépsz a kereszthez.
Magához a Hegysetűhöz Zánkáról a "Geológiai bemutató" táblát követve juthatunk el. Teljesen fel lehet menni kocsival (útközben nem árt vigyázni az úton keresztben lévő csatornákkal!), nagy parkoló van odafenn, szezonban sajnos belépőt kell fizetni. Aktuális árakról itt kapsz információt: Hegyestű Geológiai Bemutatóhely
A csúcsról csodálatos kilátás nyílik az egész környékre, ne hagyjátok ki!

Történet:
A Hegyestű a Káli-medence keleti szélén található. A vulkánkitörés a felső-pannon korban, mintegy 3,5 - 4 millió évvel ezelőtt, sekély beltengerben történt. A robbanás során nagy tömegű szórt anyag - piroklasztikum - került a felszínre. Ez lerakódva gyűrűt, tufasáncot alkotott, melyet láva töltött ki. A tufasánc, illetve az egykori lávatakaró feküje felső-pannóniai homok és agyag volt. A krátercsatorna közvetlen közelében középső-triász Iszkahegyi mészkő található.

A tufasánc és benne a megszilárdult láva azonnal pusztulni kezdett, majd a pleisztocénben és holocénben a hátráló erózió következtében szinte teljesen lecsonkolódott. A bazalttörmeléket és a fekvőt alkotó felső-pannóniai homokot időszakos vízfolyások szállították el. Az erózió következtében az egykori bazalttömegeknek csak a töredéke maradt meg.

A Hegyestűn hét kitörés történt: a felső bányaudvar északi részén látható az idősebb bazalt. Ez oszlopos megjelenésű, és a benne található limonittól a repedések mentén rozsdabarnára színeződött. Friss törési felülete barnásszürke, kalapácsütésre 1-2 centiméteres gömbölyded darabokra széteső. A fiatalabb bazalt - mely a régi bazaltot áttörte -, feketésszürke, grafitszürke, törési felülete üde, szemcsés felületű, szilánkosan törő, oszlopos megjelenésű. Az oszlopok 5-6-7 oldalúak. Az eltérő korú bazaltok egyenetlen felület mentén érintkeznek. A fiatal bazaltban zárványként az idősebb bazalt kisebb-nagyobb tömegei láthatók.

A középső bányaudvarban látható a krátercsatorna, és a nyugati bányafalban az egykori bazaltpajzs maradványa. Ennek alsó 2-3 métere láva-agglomerátum, amelyben párnalávára emlékeztető 20-40 centiméter átmérőjű gömbölyded bazalttestek láthatók. A bazalttestek a láva-agglomerátum vízszint alatti kitörésének bizonyítékai.

A láva-agglomerátum és a gömbölyded bazalt hólyagos, mállott, kézzel könnyen morzsolható, melyből alig 1 méter vastagságú pados elválású bazalt fejlődött ki. Ez fiatalabb keletkezésű oszlopos bazaltba megy át. A feltárásban az oszlopok magassága 30 méter, és enyhén íveltek. Törési felületük érdes, szilánkosan törő, jól hasítható. A már említett idősebb bazaltzárványokon kívül még kevés, a permi feküből felragadott, kissé megolvasztott homokkő zárvány és ritkán 1-3 milliméter hosszú, a köpenyből származtatható palackzöld olivin látható a felszínen, illetve a fejtésben.

Az alsó bányaudvaron folyt a felső és középső szinten termelt bazalt törése. Itt álltak az egykori üzem épületei. Ezek egyike ma múzeum.

A parkoló területén látható az Iszkahegyi Mészkő Formációba tartozó bitumenes lemezes mészkő feltárása.

forrás: bebte.hu

Időjárás előrejelzés: