+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP: A láda, 20x20x6cm-es kékfedelű konyhai tároló doboz, összefonódó fák fagyökerei közt ágakkal, fakéreggel álcázva.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Hajdú-Bihar megye északkeleti szélén, közvetlenül a magyar-román államhatár mellett, a 48. számú főút mentén, Debrecentől mintegy 30 km-re fekszik. A település közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthető.
A Nyírábrány központjába érve, a Hajnal utcából a
N 47° 32,886' E 22° 1,698' 143 m [GCORDD+útkereszteződés] koordináta pontnál kell elfordulnunk.
NYÍRÁBRÁNYRÓL
A község neve a bibliai Ábrahám személynevéből származik. Az első írott emlék a község létezéséről a XIII. század végéről származik. IV. Béla király által 1279-ben kiadott alapítólevél a Váradi és Szennyes családok kezébe adja a falut. A törökök elpusztítják a települést, majd Eördögh György újratelepíti. A Felvidékről tótokat, Erdélyből román jobbágyokat hozatott a település benépesítésére. A legutolsó tulajdonosai a Szapáry családból kerültek ki.
A nagyközség közepén, az 1822-ben épült szép, klasszicista Eördögh-kastély található. A görög katolikus templomban Szegedi Molnár Géza méltán híres freskói láthatóak. A római katolikus templom 1867-ben épült. Itt született nevezetes emberek közül említést érdemel: Ábrányi Kornél zeneszerző (kinek szobra a főtéren megtekinthető) és Ábrányi Emil író. Fényes Elek (1851) méltán híres statisztikai művében is megemlíti e települést, mint Ábrány magyar-tót falut, melynek 478 görög katolikus, 313 római katolikus, 13 református és 8 izraelita lakosa van. "Ékesíti az uraság igen csinos kastélya, s igen nagy és szép kertje." Homokos földekkel teli határában pedig dinnyét, tengerit, burgonyát, rozsot és búzát termeltek.
A település határain belül a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet természetvédelmi területei találhatók: Kis-Mogyorós, Jónás-rész, Bereki-erdő, Keszler-tag. Mind a növény-, mint az állatvilágban találhatók védett értékek (pl.: mocsári teknős, eleven szülő gyík, gyurgyalag, barna erdei béka, egerésző ölyv, denevér, parti fecskék)
Eördögh család
Lászlófalvi, Eördögh család egy eredetü a Velics családdal. Közös ősük, Pirk, a turócvmegyei várjobbágyok közé tartozott, s 1250. kapta IV. Bélától a turóci vár Bobovnik nevü földét, melyről ivadékai még a XIV. sz.-ban is a Bobovnoki nevet viselték. Fiai közül Gyuge alapította az Eördögh családot; legelébb Bobovnoki Lőrinc fia Pál (1422) neveztetett Eördöghnek. - Eördögh János 1573. turóci alispán volt. A család később elágazott a szomszédos vármegyékbe is, mint Zólyomba. Eördögh András fia Dániel pedig a XVII. sz. utolsó negyedében Szabolcsba szakadt s ott 1688. alispán, fia György 1720. ugyanott szolgabiró volt. Györgynek kis unokája Eördögh Alajos, a jelen sz. első felében ősi nevét egyik birtokáról Ábrányival cserélte föl s fiai, Aurél szolgabiró, id. Kornél zeneműirő és id. Emil, a szabadságharc egyik kiváló hirlapirója, valamint unokái is ezt a nevet használják. /
Pallas nagy lexikona/
Eördögh-kastély
A kastélyt korábbi előzmények nélkül Povolny Ferenc tervei alapján Eördögh Alajos, Szabolcs megye főjegyzője építtette 1823-ban. Az egyszerű, zárt tömegű épület pezsgő szellemi és zenei életnek, jelentős könyvtárnak és képtárnak adott helyet. A későbbi tulajdonosok több átalakítást végeztek - még az is valószínűsíthető, hogy a jellegzetes portikusz sem az eredeti kiépítés része. A legjelentősebb változtatások a 20. század első felében a Szapáry család nevéhez köthetők. Az épület tengelyében csak egy teraszt tartó kocsiáthajtó áll. Tervezője, Povolny Ferenc egyéni módon alakította ki a kör alaprajzú fogadóhelyiséget, melynek gömbsüvegboltozatát fiókboltozatok díszítik. A berakásos parketta eredetileg csillag- és virágmintás volt.
A kifosztott kastély községi általános iskolaként szolgált az 1980-as évekig, amikor a kastély parkjából kihasított telken felépült az új iskolaépület. Ettől kezdve üresen áll, de a korábbi hasznosításnak köszönhetően az épület viszonylag jó állapotban maradt fenn. A park elvadult, a tórendszer részben elpusztult, a kastély előtti kert átépült. A park oldalából még a közelmúltban is telkeket parcelláztak ki./
forrás: epiteszforum.hu /
A kastély angolparkjának (ami még megmaradt belőle), jelenlegi állapota, sajnos nem a legjobbnak mondható, de, ha jobban megnézzük, fel-feltűnik hajdan volt szépsége. Többek közt található egy 530cm törzskerületű 23m magas Platánfa (Platanus x hybrida) is, amit egy villám megcsonkított.
A park tórendszeréből megmaradt tavacska
N 47° 32,779' E 22° 1,602' 153 m [GCORDD+kerti tó] található.
Hajdan szebb időket megélt kastély és parkja, rászolgált a felújításra, csodálatos hely lenne. Talán elindult ezen a téren valami!
Láda történet :
- 2011. 09. Újratelepítve
- 2019.09.14. Láda ellenőrizve.
- 2020.06.07. Javítva
LUILUI és
JUDITH