1. pont: Szent Anna templom bejárata feletti dombormű négy betűből álló szava.
2. pont: geoláda egy akácfa kiserdőben lévő többtörzsű vadszilvafa tövénél

További információk:

1. A multiláda jelszavának első fele a tompai közúti és a kelebiai vasúti határátkelőtől néhány kilométerre található Szent Anna templom bejáratánál lévő dombormű négy betűből álló szava.
 N 46° 10,957' E 19° 32,039' 143 m [GCbaro-1]

2. A jelszó második felét rejtő hagyományos ládát járművel ezen az útvonalon éred el:
 N 46° 10,994' E 19° 31,900' 140 m [GCbaro+itt fordulj le]
és menj 150 métert az utat követve egy kicsi parkolóig, ahol a járművedet biztonsággal hagyhatod.
 N 46° 10,888' E 19° 31,883' 145 m [GCbaro+parkoló]
A ládáig ettől a ponttól 30 m-t kell gyalogolni.

Megközelítheted sétálva is. A láda a templom bejáratától 300m-re van elhelyezve. Teljes egészében hagyatkozhatsz GPS-ed iránymutatójára !
A láda koordinátái:
 N 46° 10,877' E 19° 31,859' 144 m [GCbaro-2]

A ládától 600 m távolságra van érdekes látnivaló is a majorsághoz tartozó legelőn. A helybéli emberek csak így nevezik:
Több, mint 100 éves Göcsörtös nyárfa-csoport.
 N 46° 10,575' E 19° 31,989' 145 m [GCbaro+Göcsörtös nyárfa-csoport]
Tavasztól őszig, jó időben érdemes egy kis sétát tenni ehhez a helyhez, mivel nagyon sok vadon élő állatot ill. érdekes és ritka növényt lehet megtekinteni út közben. A naplemente ezen a környéken is nagyon szép, érdemes fényképezni.

A bárómajori séta után, ha még nem fáradtál el látogass el és tekintsd meg a Tompa városában a majortól néhány kilométerre található
Kapisztrán Szent János Templomot.
 N 46° 12,290' E 19° 31,982' 143 m [GCbaro+R.K templom]
Érdekessége, hogy eredetileg 1909-1910 között eklektikus stílusban épült templomnak felújítás után csak az egyik tornya maradt meg. Bejelentkezéssel látogatható.

Kellemes nézelődést és ládavadászatot kívánunk:

autogaz & családja

Bárómajor története Szabó László elbeszéléséből:

Laci bácsi a tompai Nyugdíjas Egyesület mindenese a kastély egykori cselédfelügyelőinek a lakásában élt. Vázlatosan ugyan, de a birtok történetéről is beszámolt, mármint arról, amit édesapjától sikerült megtudnia. Eszerint az 1500-as években a Hunyadiak birtokához tartozott ez a vidék is. Mária Terézia idejében a Bajmok alatt húzódó Sári pusztával együtt került a Rédl család tulajdonába. A kastélyt 1702-ben építtették, 1860-ban oldalszárnyakat és egy kápolnát emeltettek, de az szűknek bizonyult a hívek számára, ezért Szécsény Malvin grófnő fia, Rédl Béla báró neogótikus templomot építtetett. Az utód nélkül maradt báróról egyébként az a legenda járta, hogy valaki megjósolta neki: Addig nem hal meg, amíg a templom el nem készül. Ezért húzta-halasztotta a báró 12 évig a munkálatok befejezését. Többször is lebontatta és újraépíttette a neki nem tetsző részeket. 1905-ben azonban elkészült a templom, és február 8-án a következő sorokat írta Rédl Béla báró: "Isten dicsőítésére emelt eme templomot és alapított plébániát a boldogságos Szűz Mária és Szent Anna, mint védőszentek kegyes oltalmába ajánlom."
A templom felszentelése érdekében a báró hosszas levelezésbe kezdett a kalocsai érsekséggel, ám úgy tűnik a plébánia függetlenségét biztosító 50 hold földet nem volt hajlandó az egyháznak ajándékozni, így csak 1912-ben szentelték fel a templomot. Rédl Béla báró utód nélkül halt meg. A templomban lévő Szent Antal szobor arcvonásait azonban róla mintázta készítője. Birtokait testvérének lánya, kinek férje Podmaniczky Endre, majd fiuk Attila örökölte. Ő volt az utolsó báró Tompa határában.
A második világháború vége felé megkezdődött a kastély és a körülötte levő 50 hektárnyi csodálatos szépségű park pusztulása.
Az értékes könyvtár köteteivel a volt cselédgyerekek célozgatták a drága csillárokat, az olajfestményekkel pedig a kotlósokat borították le az újkori gazdasszonyok, de jugoszláv partizánok is alaposan megdézsmálták a majorság állatállományát. A háború után az akkori Jugoszláviából kitelepített svábok menhelyéül, majd sokáig a hadirokkantak otthonául szolgált a kastély, míg végül teljes egészében Budapest V. kerületi Pszichiátriai Intézet tulajdonába került.
Egyesek ma is a budapesti Mátyás-templom, mások a svájci Bern város dómjának kicsinyített mását látják az uradalmi templomban.
Elmondás szerint az utolsó tompai báró-majorságot az akkori tompai Tanács ajánlotta fel Budapestnek. Sajnos ezért nem Tompa város tulajdona.

Napjainkban a kastély elmeszociális intézményként működik. Kérem ezen ne lepődjetek meg, ettől a hely igazán nem veszít az értékéből...!

A kastély parkjába az intézmény igazgatónőjének szóbeli engedélyével lehet belépni!

2007.02.05
Kirándulással egybekötött ládaellenőrzést-és karbantartást végeztünk. A ládát és a rejtést rendben találtuk.

2009.02.04 12:00 A ládát kifosztották, szétszórták, ezért "beteg"-re állítottuk! NEM kereshető! Hazahoztuk, újra kereshető állapotban napokon belül kihelyezzük újra! Kérjük türelmeteket!

2009.04.30 12:00 A rejtés újra kereshető! Köszönjük a türelmeteket!

2012.10.27 A templom felújítása befejeződött.
Átadása és újraszentelése 2012. október 27-én 10:00-kor volt.
Az újraszenteléséről készült videó megtekinthető itt !