1. Az N46° 21,872' E18° 00,517' koordinátánál hány ember áll a hídon? (1 számjegy)
2. Az N46° 19,069' E18° 01,258' koordinátán található láda, a kápolna alatti út kápolnával ellentétes oldalán, turistajeles fa tövében.
A ládába utazó kisebb ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
Ez a kétállomásos multi a Zselic északi peremén fekvő Nagyberkibe vezet el benneteket.
1. pont: Vigyázó-kastély
Az 1760 körül épült rokokó stílusú kastély közvetlenül a 61-es főút mellett áll, a kercseligeti elágazásnál. Parkja kissé elhanyagolt, de természetvédelmi terület, különösen értékesek az öreg platánok, lucfenyők, japánakácok és fekete diófák. Ez a park nincs elkerítve, bármikor be lehet menni. Itt áll egy 1812-ben készített Nepomuki Szent János-szobor is, a
N 46° 21,872' E 18° 0,517' 130 m [GCNBER-1] koordinátánál. A jelszórészlet: hány ember áll itt a hídon? Egy számjegy.
2. pont: Szalacska-hegyi Szent Antal kápolna
A kápolna valószínűleg 1773-ban épült, barokk stílusú, ma értékes műemlék jellegű épület. A helyiek között van, aki szerint itt őrzik Szent Antal egyik ereklyéjét (ujjpercét), de nem mindenki tud ilyesmiről. A kulcs sajnos egy olyan embernél van, akit ritkán lehet megtalálni itt kint a szőlőhegyen, úgyhogy bemenni valószínűleg nem tudtok. Minden év június 13-a, Antal napja körül itt tartják az istentisztelettel egybekötött Szent Antal-napi hegyi búcsút.
A láda a kápolna alatt vezető út kápolnával ellentétes oldalán található egy olyan fa tövében, amelyre turistajelet festettek.
A kápolna koordinátái:
N 46° 19,062' E 18° 1,259' 226 m [GCNBER+kápolna]
A láda koordinátái:
N 46° 19,069' E 18° 1,258' 219 m [GCNBER-2]
Megközelítés:
Nagyberki Kaposvár és Dombóvár között fekszik a 61-es főúton, a kastély közvetlenül az út mellett van, azt megtalálni nem okozhat gondot. A kápolnához már nem vezet ennyire egyszerű út. Kercseliget felé kell elindulni (a vasútállomás is erre van), majd a Kisberki nevű falurészt elhagyva (vigyázat, táblára itt is Nagyberki van kiírva, becsapós :) ) az első úton jobbra kell menni a piros
jelzést követve. Teljesen jó minőségű út vezet egészen az
N 46° 19,930' E 18° 1,377' 140 m [GCNBER+parkoló] pontig, itt az út mellett meg lehet állni autóval. Utána földes-zúzott köves út következik, néhol jobb, néhol rosszabb állapotban, de ha muszáj, ezen is simán végig lehet menni autóval. Kb. 1800 méter után elérjük a kápolnát, ami a környék legmagasabb pontjára épült.
A megadott úthossz azt jelenti, hogy autóval nagyon közel menve a pontokhoz mennyit kell gyalogolni.
Vajon mi lesz a kápolna sorsa...?
Ma a kápolna egy magas, 4-5 méteres löszfal tetején található, nagyon szép és érdekes látványt nyújt. De ez egyúttal a vesztét is okozhatja, hiszen a fal lassan-lassan pusztul, omladozik, és ha az a néhány fa nem lenne ott, már valószínűleg az egész leomlott volna, a kápolnával együtt. Sőt, még egy pince is van fúrva ebbe a falba kicsit odébb. A helyiek már többször nyújtottak be pályázatokat, hogy megerősítsék a falat, de sosem nyerték el. Úgy látszik, sajnos nem mindenkinek fontos az értékek megőrzése...
Nagyberkiről
1229-től ismert a falu története, akkor ismerjük első okleveles említését. A Kisberki nevű falut 1950-ben csatolták hozzá, innen több német családot kitelepítettek azidőtájt. Ma valamivel több, mint 1500-an lakják. A kastélyt 1760 körül építették, eredetileg a Schmidegg család birtoka volt, egy évszázaddal később került a Vigyázókhoz. Falu létére viszonylag jelentős a sportélete, a
Kaposvölgye Vállalkozók SC focicsapata az országos NB2-ben játszott (a láda telepítésekor és utána még évekig).
A falutól délre fekvő dombokon régóta folyik a szőlőtermesztés. A Szalacska-hegyen néhány régi présház még látható, de a legrégebbit, ami 1769-ben épült, már áttelepítették a szennai falumúzeumba.
Ősi halomsírok, kelta kori település
Az idevezető út során, ha nyugat felé átnézünk a szomszédos domboldalra, többet is megláthatunk az ott lévő, nagyon régen keletkezett halomsírok közül! A régészek még ma sem tudják pontosan megállapítani róluk, hogy melyiket építették a bronz- vagy rézkori, és melyiket a római kori népek, ugyanis a régebben megépült sírokat a későbbi népcsoportok újra felhasználták a saját temetkezésükhöz. Ezen a környéken a kelták idejében is fontos település állt. A kelták maguk nem építettek halomsírokat, csak felhasználták a régieket, ezért a térképeken szereplő ,,kelta halomsírok'' kifejezés igen megtévesztő. Viszont működött itt kelta kovácsműhely, bronzöntöde és pénzverő is! Ma is lehet még találni errefelé (a Szalacska-hegyen és tágabb környezetében is!) különböző értékes leleteket, bár a legtöbbet elvitték már múzeumokba. Ha továbbmegyünk a piros
jelen dél felé, akkor elérjük a piros
jelet, azon észak-nyugatra majd északra, Mosdós felé indulva eljuthatunk a halomsírokhoz.
Egy másik, nagyobb halomsír-csoportot láthatunk az erdőben, ha addig megyünk délre a piros
jelen, amíg kiérünk a szőlőkertek közül az erdőbe, itt egy sorompó zárja el az utat. Az ezután következő első balra vezető úton elindulva rögtön feltűnik az első halomsír, majd egyre több másik követi. Némelyiken meglátszik, hogy a ,,kincskeresők'' évtizedekkel ezelőtt felásták és kifosztották az egészet...
Szalacska-hegy, földvár
A Szalacska-hegyen egy ősi földvár nyomai látszanak. Ha jobban megfigyeljük, az egész szőlőhegy tulajdonképpen erre települt. Bármerre is megyünk a szőlőskertek, présházak között, ha elérjük a domb peremét, azt vesszük észre, hogy az igen meredek, sőt, néhol többlépcsős sáncokat is megfigyelhetünk. Különösen télen látványos ez, amikor nincsenek zavaró lombok a fákon.
Fent a hegyen nagyon jó minőségű feketeföldből áll a talaj, többek között ennek köszönhető, hogy a Szalacska-hegy országosan nyilvántartott bortermő hely. A
Pannónia kincse nevű szőlőfajtáról meg kell említeni, hogy nevét Javós Gyula nagyberki oltványtermesztőtől kapta, ő szabadalmaztatta ezt a fajtát (először Budakeszin állították elő). A láda rejtésekor minket is meghívott egy szőlősgazda egy-egy pohár vörösborra, és általában is jellemző az itteni gazdák kedvessége. A ládáról ők is tudnak, nem kell aggódni, hogy meglátnak.
A Szalacskai Borbarát Egyesület
Az egyesület 2007. március 31-én alakult meg a helyi szőlősgazdák példamutató kezdeményezésére. Céljuk a Szalacska-hegy építészeti, kulturális és történelmi értékeinek védelme, hagyományainak megőrzése és megismertetése az érdeklődőkkel, valamint természetesen a jófajta szalacskai borok népszerűsítése. Mindenkinek ajánlom színvonalas
honlapjukat, melyről részletesen megismerhetitek a hely és a kápolna történetét, képeket találhattok a környékről, információkat a szalacskai rendezvényekről, sőt, még egy 1948-ban íródott verset is olvashattok egy, a földvárral kapcsolatos mondáról!
Figyelem!
Éjszaka a szőlőhegyen polgárőrség működik, csak akkor menjetek sötétben, ha bíztok benne, hogy sikerül megmagyarázni nekik, hogy nem tolvajok vagytok :)
Kellemes kincskeresést!