WAP: A megadott koordinátán, a bejárat melletti "Árjegyzék" tábla utolsó szava (12 betű).
Ládakarbantartás: 2018.05.24. 10:26 - A "láda" mostantól virtuális.
A geocaching célpont, a hagyományos értelemben értelmét vesztette... legalábbis ilyen körülmények között.
Amikor ezt a ládát rejtettük, a kessereken kívül senki, de senki sem foglalkozott ezzel a területtel. A legkisebb gondozást sem kapta. Nem mintha ez mostanra megváltozott volna, viszont akkorára nőtt az érdeklődés a valamikori bánya iránt, hogy ügyeskedők körbekerítették és vaskos belépődíjat kérnek a változatlanul elhanyagolt terület bejárásáért. Még parkolni sem szabad a bejárat előtt, csak ha megfizeted a majd ezer forintos belépődíjat!
A bánya, Gánt település nyugati határához van közel. Miután végigsétáltunk a tanösvényen, fentről az egész terület belátható.
Hazánk egyike volt a legnagyobb bauxittermelő országoknak Európában. Óriási mennyiségben termelték ki a sárgás-vöröses színű kőzetet. A bauxit az alumínium legfontosabb érce, melyből timföldet, abból pedig elektrolízissel fémalumíniumot állítanak elő.
A bányatelepek kimerülésével a kitermelés megszűnt. A külszíni fejtések helyén óriási bányagödrök éktelenkedtek, mint holmi gigantikus amfiteátrumok. A Bakony és a Vértes e rút tájsebeinek rekultiválásával, mára az elhagyott bányák szépen illeszkednek a tájba.
A helyreállítási munkálatok egyik legsikerültebb és legszebb példája a Gánt melletti bauxitbányánál található. Az óriási bányagödör, ma szabadtéri geológiai múzeum. Tökéletesen kihasználták a külfejtés okozta adottságokat, mely föltárja a hegységet felépítő kőzeteket, a rétegek elhelyezkedését, egymásra települését. A kialakított tanösvény, melyet kellemes sétával teljesen bejárhatunk, ismertető táblák segítségével mutatja be a Dunántúli-középhegység földtani viszonyait, a különböző tengeri üledékeket, az ősi karsztos formákat és az ősállatok maradványait.
Megtapogathatjuk, a nem oly rég (230 millió esztendeje) még Észak-Afrika partközeli részéhez tartozó terület sárgás-vöröses kőzetét, melyet a tengeri üledéksorozat védett meg a lepusztulástól. Ezért találunk itt, a tengerparti dús növényzet jelenlétére utaló szenes, márgás üledéket és nummuliteszes mészkőt.
A nummuliteszek az eocén tenger jellemző ősállatai, melyek rendkívül gyakran fordulnak elő a kőzetben. Kerek, néhány centiméteres maradványaik könnyen felismerhetők. Népies nevén, Szent László pénzeként szokták emlegetni. Gyakoriak a felcsavarodott, vékony tengeri csigák, találhatunk megkövesedett tengeri sünöket és ha szerencsések vagyunk, akár cápafogakat is kiáshatunk a bányafal laza rétegeiből. Gyűjteni azonban nem lehet mindenhol, mert az omladozó falak nagyon veszélyesek.
Kellemes időtöltést és eredményes keresgélést kíván
Anikó, Verus, Laci és Miki
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Először és utoljára 1989 áprilisában voltam itt, a Bagoly-hegyen, egyetemistaként, terepgyakorlaton... akkor még nagyon más volt a táj (és persze én is. :-)) Meg azóta már voltam több más bauxit-fejtésben is... szóval nekem nem volt akkora az újdonság ereje, viszont feleségemet és barátomat lenyűgözte a bánya, szóval biztos jó. Nekem a kiállítás volt különösen érdekes, nosztalgiával idéztem fel egykori emlékeimet egyetemista koromból a bauxit keletkezéséről, a hazai bauxitbányászatról, és általában a geológiáról (meg a magyarországi bányászatról általában). Nem tudom, a mai generációknak mi tud "átmenni" a kiállítás üzenetéből az egykori kemény munkáról, ami a bányákban folyt, a bányász életformáról...
De akárhogy is, a bánya, a tanösvény is mindenképpen látványos, és mi egyáltalán nem sajnáltuk a belépőért az 1300 Ft-os teljes árat (sőt, inkább nevetségesen alacsony a 3 órás sétáért és a különleges élményért, pláne ahhoz képest, hogy - mint az ki volt írva több helyen - az egész kiállítás és terület karbantartására kizárólag ez az egyetlen forrás van. Szóval egyáltalán nem értünk egyet a rejtők elítélő véleményével. Mi a fizető parkolásnak se láttuk jelét. Viszont egy kicsit fantáziadúsabb ládát tudtam volna értékelni, itt lenne hely is bőven a rejtésre.
Most, a Bakonyba utazva csak erre a helyre volt időnk, de megfogadtuk, hogy máskor visszajövünk a többi gánti és környékbeli láda megkeresésére is, mert még "bauxit-fronton" is akad itt látnivaló... :-)