Cserépvár romjai a község határában a Nádor-patak völgyében emelkedő Várhegyen állnak. A ládát a romok kövei között, a pótládát a romok alatt, egy fa tövében találjátok.
A romoknál lévő láda közép magasan a falban kövek mögött. Csak logbook van benne.
A pótládában van logbook és ajándék is!
A 3-as főútról Mezőkövesd és Bükkábrány között Tard felé lekanyarodva juthatunk el a településre
A Cserépváralja a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetbe tartozik. A település hangulatának alapvető meghatározója a Hór-völgy. Kiemelt értéket képvisel továbbá a cserépváraljai Kő- völgy. A Bükki település talán legnagyobb értéke a magasfokú esztétikai élményt nyújtó tájkép. A "kövek" vonulata, a mély szurdokvölgyek, a fennsík hullámos felszíneivel, hegyi rétjeivel, hatalmas erdőségeivel, bővizű patakjaival napjainkban már nemcsak a hazai, de a nemzetközi turizmust is vonzza e területre. A Dinári-Alpokkal rokon Bükk hegység geológiai formakincse hazai viszonylatban páratlan: meredek sziklafalak, különböző földtörténeti korú rétegfeltárulások gazdagítják.
A Cserép-vár
Eredetileg a kaptárkövekhez szerettük volna elhelyezni, de sajnos az a környék már a Bükki Nemzeti Park területe. Így a láda a Cserép-vár alsó részén egy fa odujában várja a megtalálókat. Mivel elég sok kiránduló jár a környéken, ezért kérjük a gondos visszarejtést. Gyalogos megközelítés esetén a faluban található Római katolikus templom N 47° 55,926' E 20° 33,474' 194 m [GCCSVA+Templom]melletti úton egyenesen felfelé a GPS jelet követve. Aki autóval érkezik az N 47° 55,841' E 20° 34,004' 258 m [GCCSVA+parkoló]koordinátákon hagyhatja és a jelzést és a GPS jelet követve jut el a célhoz.
A 895 utáni időkben az Őrsár nemzetség telepedett le a község területén. A Cserépvár építési idejéről és építtetőjéről nincs írásos forrás. 1248-1350 közötti időre feltételezik építését és azt is, hogy Ernye Bán vagy utódai építették. A vár 1387-től 1437-ig Zsigmond királyé, 1458-1480 között a Rozgonyiaké, majd a Báthory család birtoka volt. A vár többször került török kézbe, valószínű, hogy a vár kútját is török rabok készítették. A Rákóczi szabadságharc kezdetén a várat elfoglalják a kurucok majd 1710-ben császári kézre kerül, 1711-ben pedig L' Huillier Ferenc egri várkapitány vásárolja meg és építi fel a vár omladozó köveiből a kastélyt. Az uradalom 1830-ban a Coburgoké lesz. A vár megmaradt részeit egy ideig még raktárként használták. Ma csak csekély kőfalmaradványok és sáncnyomok figyelhetők meg a község határában a Nádor-patak völgyében emelkedő Várhegyen. A vár romjainak régészeti feltárását megkezdték.
A Bükki Nemzeti Park területén találhatók. A kaptárkövet könnyen megtalálhatjuk, de a kíváncsiskodás közepette nem árt ügyelnünk a könnyen porladó fülkék épségére.
A jelzést követve a láda jelölt parkolójától Kb. 15 perces rövid sétával jutunk el, Cserépváralja egyik leglátványosabb nevezetességéhez, az ún. Kaptárkövekhez. A kaptárkő és kaptárfülke szó a néphagyományból ered, a szavak jelentése egyértelműen a méhészetre utal. Azonban a kaptárkövek rejtélyének megoldására számos feltevés született: elterjedt az urnatemetkezési feltevés, más feltevés szerint a honfoglalás idején beköltözött kis népcsoport készítette a fülkéket vallási célra, áldozati ajándékok tárolására. Mindenképpen ajánljuk a kövek felkeresését.
A cserépváraljaiak fele még a XX. század elején is a könnyen faragható vulkáni tufába vájt barlanglakásokban lakott. Közülük nem egy nagysága vetekedett a fennálló falu parasztházaiéval. A barlanglakások beosztása, tagolása lényegében a fennálló falu házainak beosztását követte, s többé-kevésbé megegyezett azokkal bútorzatuk, berendezésük is. A Tulivár, Siccvár, Alsópincesor, Felsőpincesor elnevezések ma is emlékeztetnek a korábbi településrészekre. Részletek itt!
Ládatörténet: 2007.03.15 13:23 Láda ellenőrzést tartottunk és rendben találtuk. 2007.06.16 -án 14.30 órakor láda karbantartást tartottunk. Bemértük újra a láda koordinátáit. Az új adatok: N47 56.000 E20 33.951 fent is már az új koordináta található. Az eredetei koordináták:
N 47° 55,998' E 20° 33,953' 206 m 2007.12.01-én 11:19 Láda ellenőrzést tartottunk és rendben találtuk.
A régészeti feltárások miatt a vár környékére mély árkokat ástak, ezért nagyobb odafigyeléssel óvatosan nézelődjetek!
2015.08.14. A ládacsere programban felújítottam. tapiapi
2019. április 22. Nasza örökbe adta tapiapinak.
2020.02.15. Új ládát tettem ki!
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Az önkormányzat előtt parkoltam. Érdekes és meglepő elhagyott épületek mellett sétáltam a várrom felé. A láda hamar meglett, a pótládát nem kerestem.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Megvan, köszi!
Bükkaljai kutyás csavargások közben ide is eljutottunk.
A volt borkombinátig mentünk a rossz aszfalton és ott parkoltunk. Sajnos a L'Huillier-kastélyhoz és a török kúthoz nem tudtunk bejutni, mert a zárt területen állnak... Igazából még jó fotót is nehéz csinálni róluk kintről.
Így aztán elsétáltunk a várromig és körbejártuk. Ez a terület egész rendezett, bár sokan szeretnek ide szemetelni...
A mikrodoboz a falban gyorsan meglett. Túl nagy zacskóban van a logpapír, így szorul rendesen, de megoldható a kiszedése. Esetleg valaki hagyhatna ott egy kisebbet :)
A ládát is fölkerestük. Nem volt sérült, mégis minden csurom víz volt benne, a napló penészes. Belül kipucoltam, és tettem bele egy új füzetet.
Innen a terv szerint a Kő-völgy felé indultunk volna a piroson, a szoros, és a barlang ládái voltak tervben, de az erdészeti utat sikerült terepjárókkal úgy tönkrevágni, hogy jelen állapotában inkább lemondtam erről a túráról... :( Helyette átmentünk napozni a Kis-Egedre :)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Már többször jártam itt.Most nagyon örültem hogy nagyobb területen folytatódnak az ásatások .Igy több részlet is előkerül várromból. [Geoládák v4.5.0]
N 47° 56,003' E 20° 33,960' 230 m [GCCSVA+útpont]
N 47° 55,926' E 20° 33,474' 194 m [GCCSVA+Templom]
N 47° 55,841' E 20° 34,004' 258 m [GCCSVA+parkoló]
jelzést és a GPS jelet követve jut el a célhoz.
N 47° 55,588' E 20° 34,255' 250 m [GCCSVA+Látványos terület]
jelzést követve a láda jelölt parkolójától Kb. 15 perces rövid sétával jutunk el, Cserépváralja egyik leglátványosabb nevezetességéhez, az ún. Kaptárkövekhez. A kaptárkő és kaptárfülke szó a néphagyományból ered, a szavak jelentése egyértelműen a méhészetre utal. Azonban a kaptárkövek rejtélyének megoldására számos feltevés született: elterjedt az urnatemetkezési feltevés, más feltevés szerint a honfoglalás idején beköltözött kis népcsoport készítette a fülkéket vallási célra, áldozati ajándékok tárolására. Mindenképpen ajánljuk a kövek felkeresését.
N 47° 55,894' E 20° 33,534' 206 m [GCCSVA+múzeum]
