Ennek a geoládának a jelszava némi internetes kutakodással (Google Streetview) könnyen kitalálható volt, ezért betegre állítottam és a jelszót megváltoztattam. 10-15 évvel ezelőtt még biztonságosnak tűnt egy leolvasós jelszó, de manapság már könnyedén lehet egy árulkodó fotót találni. Ilyen virtuális jelszóképzést a friss ládáknál már évek óta nem fogadunk el.
Akár ládagazdaként, akár következő keresőként, ha arra jársz, vigyél magaddal egyedi jelszóhordozót (pl. laminált lapocska) és helyezd el ügyesen, a koordinátát és jelszót írd meg egy tetszőleges adminnak (Elnökség, ládadoki, logbíró), aki majd aktualizálja a ládaoldalt. Ha a ládagazda javította, akkor persze a ládaoldalt ő is aktualizálhatja. Esetleg nagyon szerencsés esetben, egyedi helyszíni jelszóhordozó is elfogadható (pl. valami műszaki készülék gyári száma). Persze igazi ládát is rejthetsz, ha megfelelő a helyszín. Köszönjük. [Admin(Fazék) 2025.2.1]
A jelszó a Liszt szülőházhoz vezető kapubejárón olvasható latin felirat utolsó 4 betűje.
***************
Doborján (németül Raiding) kis falu a mai Ausztriában Burgenland tartományban. 1425-ben említi először oklevél. Nagy szülötte Liszt Ferenc zeneszerző, aki 1811. október 22-én az egykori kastély keleti szárnyát képező épületben született. A patak partján levő parkban áll a nagy zeneszerző 1925-ben felállított mellszobra. 1910-ben 928, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott.
Liszt Ferenc szülőházához hívunk Benneteket, tisztelegve híres zeneszerzőnk elött.
A ház ma emlékmúzeum, őrzi mindazokat az emlékeket, amelyek a csodagyerek-pianista életéből a helybéliek szerény eszközeivel összeszedhető és megőrizhető volt.
Itt van az egykori doborjáni-raidingi templomi orgona; és itt az a húszfilléres magyar bélyeg a zeneköltő arcképével, amelyet a harmincas és negyvenes években leveleinkre ragaszthattunk. Itt van a medence, amelyben Lisztet megkeresztelték, és a mester halotti maszkja. És mennyi-menynyi kotta! A Krisztus-oratórium partitúrája éppen úgy, mint a hangjegyeket valaha író jobb kéz művészi öntvénymása. Tárlókban, üvegszekrényben, a falakon függve: képek, kották, kéziratok! Az egyik fotóreprodukción: Carolyne von Sayn-Wittgenstein abban a ruhában, amelyet a pápai kihallgatáson viselt 1861-ben. Vízfestmény arról a kétemeletes weimari házról, amelyben a komponista és Carolyne 1848-tól 1861-ig lakott. Napokra lenne szükség, hogy nyugodtan végigböngésszük őket.
A múzeumba belépőjegyet kell fizetni, ez 2006-ban 2,5 euro volt felnőtteknek.
A nyitvatartás naponta 9-12, és 13-17 óráig virágvasárnaptól (húsvét előtti vasárnap) október végéig.
Szomszédjában kívül spártai egyszerűségű, belül faborítású, modern hangversenyterem épült a zeneszerző születésének 195. évfordulójára. A kubista épülettes a rotterdami Kempe Thill építész iroda tervei alapján készült 6,8 millió euróból.
***************
Liszt Ferenc (Doborján, 1811. október 22. - Bayreuth, 1886. július 31.)
minden idők legnagyobb zongoraművésze és a 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője.
Apja, Liszt Ádám az Esterházy-uradalom gazdatisztje volt, a doborjáni birtok ötvenezres birkaállományát felügyelte, maga is zenélt. Anyja, Anna Maria Lager, osztrák volt. Liszt anyanyelve német, de késöbb hosszú párizsi tartózkodása során annyira elsajátította a nyelvet, hogy franciául gondolkodott. És bár magyarul szinte nem beszélt, ennek ellenére egész élete során magyarnak vallotta magát. Élete alkonyán a következőket írta:
"Bizonnyal megengedik nekem, hogy a magyar nyelvnek sajnálatos nem tudásától eltekintve, én születésemtől síromig szívemben és gondolataimban magyar maradjak."
Születése elött már csaknem egy évtizede dúltak Európában a napóleoni háborúk, éhinséget, betegséget, nyomorúságot hozva az emberekre. Az orosz hadjárat félmillió katonájából ötvenezren tértek haza, jórészt sebesülten. Kelet Európa egyetlen óriási temetővé változott. Ebben a válságos, leromlott helyzetben a kor csillagászati csodája, a Nagy Üstökös tünt fel az égbolton, éjszakánként bevilágítva a mennyboltot. 1811 februárjában Liszt megfoganása után nem sokkal figyelték meg először az üstököst. Október közepére két csóvájának hosszát már 100millió mérföldre becsülték, tündöklő fénnyel árasztotta el az egész északi féltekét. Az efféle jelenségeket mindig is nagy dolgokra hivatott ember jöttének előjeleként magyarázták, így történt ezúttal is. A Doborján környékén táborozó cigányok nagy ember születését jósolták. A lényeg nem az, igazuk volt-e vagy sem, hanem az, hogy Liszt Anna hallotta, és késöbb elmondta fiának a jóslatot, akiben mély gyökeret vert, és egész életén keresztül megmaradt benne a kiválasztottság érzése.
Csodagyerek volt, hatéves korában mutatkozott meg benne először a zenei géniusz, az apja által zongorázott Ries cisz-moll zongoraversenyét késöbb hallás után visszaénekelte. Liszt egyik meghatározó zenei élménye szintén gyerekkorához kötődik, a Doborján határában táborozó vándorcigányok esti tábortüzüknél énekeltek, táncoltak, ez varázslatosan hatott Lisztre. Az addig nem hallott zenei motívumok rögződtek benne, késöbb a Magyar rapszódiáiban tünnek elő. Kilencéves korában vitte apja először hangversenyre, ekkor több magyar főúr fölfigyelt a gyerek tehetségére, így Bécsben tudták taníttatni, ahol Karl Czerny növendéke lett, és tehetségére Beethoven is felfigyelt.
1823-ban hangversenykörútra ment édesapjával Franciaországba majd Angliába, késöbb Párizsban telepedett le. Párizs zenei élete nagy hatással volt rá, sokat fejlődött, zenetanításból élt. Apja halála megrázta, ekkor beleszeretett Saint-Cricq Caroline grófkisasszonyba, de származása miatt nem tartották hozzá méltónak, és elválasztották tőle. Súlyos depresszió vett rajta erőt. Az 1830-as párizsi forradalom rázta fel elzárkózottságából. Legjobb barátai Hector Berlioz és Frédéric Chopin lettek. 1834-ben megismerkedett Marie d'Agoult grófnővel, akit szenvedélyesen szeretett; tízéves együttélésük alatt három gyermekük született: Cosima, Blandine és Daniel.
Virtuóz koncertmuzsikusként egész Európa hangversenytermeiben megfordult, Szentpétervártól Glasgowig, Nápolytól Gibraltárig, Konstanttinápolytól Dublinig, Lisszabontól Koppenhágáig. Postakocsival és hintón utazott, visszavonulása idején kezdett a vasút terjedni!
Az 1838-as pesti árvíz-katasztrófa megrendítette, és hangversenyei jövedelméből 25.000 Ft-ot küldött Magyarország megsegítésére.
1842-ben virtuóz pályafutását befejezve Weimarban telepedett le, s 13 évig az udvar zenei vezetője volt. Itt zeneszerzőként dolgozott, zongoristaként, honoráriumért soha többé nem koncertezett. Weimarban komponálta legismertebb műveit. Életének ebben az időszakában végre igazi társra talált, Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegnőre, akivel házasságkötését a katolikus egyház az utolsó pillanatban sajnos megakadályozta.
Egész életében önzetlenül támogatta, tanította, és anyagilag is segítette a tehetséges muzsikus növendékeket, és zeneszerzőket. Olyan fiatal tehetségeket is felkarolt, mint Berlioz és Richard Wagner, aki később Cosima lányának férje lett.
Egyik fő elhivatottsága a már-már elfeledett régi zeneszerzők népszerűsítése volt. Már virtuóz zongorista hírnevét Mozart, Händl, Beethoven, késöbb Wagner műveinek terjesztésére, ismertetésére használta fel. Átiratait a mai napig játszák világszerte.
1875-ben alakult meg Budapesten a Zeneakadémia, melynek egyik alapítója és első tanára volt. A róla elnevezett Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ma is világhírű zeneoktatási intézmény. Számtalan magyar tárgyú kompozíciója született, például a "Hungária" című szimfonikus költeménye, melyben a hősi történelmi múltat örökíti meg. Egyházi műveket is szerzett, liturgikus kompozíciója, az Esztergomi mise, az Esztergomi Bazilika fölavatására készült. Magyar történelmi arcképek című sorozatával a magyar történelem nagyjainak állít emléket. 1867-ben Ferencz József magyar királlyá koronázására írta Koronázási miséjét.
Új stílust teremtett, a szimfónikus költeményt. Kompozícióit kortársai egyre kevésbé értették, csak hosszú évtizedek elteltével ismerték el zeneszerzői géniuszát, mely többek között Debussy és Bartók közvetítésével máig is hat a zenei világra.
Élete végére nem csak a kompozícióival maradt egyedül, magányosan, barátaitól, és pártfogoltjaitól mellőzve, 1886-ban Bayreuthban halt meg, tüdőgyulladásban. Sírja is ott található.
(forrás: Alan Walker: Liszt Ferenc)
***************
Felkeresve szülőházát érdemes elmélyülni rendkívül gazdag és kalandos élettörténetében, de meg ne feledkezzünk a legfontosabbról: Liszt zenéjéről!
