2006 nyarán töltöttünk pár napot Nyíregyháza környékén és Kárpátaljára is átruccantunk. Meglátogattuk Csetfalvát is, ahol egy nagyon szép templommal ismerkedhettünk meg. Ennek kistestvére található Tákoson (GCTACS). A festett fa kazettákat mindkét helyen Asztalos Lándor Ferenc festette.
A határátkéléshez inkább a beregsurányi határátkelőt javasoljuk. Itt egy kicsit gördülékenyebben mentek a dolgok, mint Tiszabecsnél. A Beregszász Tiszaújlak útról(?) kell letérni déli irányba. N 48° 7,922' E 22° 48,684' 124 m [GCCSET+kereszteződés].
Innét még kb. 1.5-2 Km a templom. Közben át kell haladni a kettős vágányú vasútvonalon, ami miatt a határ oda került, ahol most van. A toronyba fel lehet menni kulcs nélkül is. A terep a feljutás miatt 2,5. A templom kulcsa a képen jelölt házból kérhető el. Kötelező belépő nem volt, csak felajánlották a templom prospektusát 200 Ft-ért, amivel a templom fenntartását fedezik.

"A csetfalvai református templom
Csetfalva Villa Chet néven 1341 óta szerepel a korabeli okmányokban. Mai nevének első említése 1408-ból származik. A népmonda szerint nevét Cset nevű alapítójától kapta.
Magyar falu a tiszaháti járásban, a megye délkeleti szélén, a Tisza jobb partján, 89 lakóházzal, 473 lélekkel és 1685 holdnyi határral.
Úgy írt Csetfalváról Lehoczky Tivadar Beregvármegye monográfiája című 1881-ben Ungváron kiadott könyvében. Megemlíti, hogy a falut birtokló Szécsi család éveken át pereskedett Korjatovics Valha Munkácsot birtokló hercegnő Heléle nevű tisztjével, aki egyik itteni jobbágyukat erőszakkal Váriba hurcoltatta.
1498-ban Zápolya János, Magyarország nádora elrendelte, hogy Vári felől rendezzék Csetfalva határát, erre királyi biztosokat jelölt ki. Dewngeus István vári bíró, Geréb László erdélyi püspök tiltakoztak a kijelölt határvonal ellen, ezért az ügyet a nádori szék elé vitték. Vári és Csetfalva földbirtokosai között évtizedeken át tartó viszálykodás, pereskedés bontakozott ki.
Az 1567. évi adóösszeírás szerint Csetfalván 11 népes és 12 puszta telket találtak, az utóbbiakról a vidékünkre betört tatárok hurcolták el a jobbágyokat.
A protestáns hitre áttért csetfalvaiak elfoglalták a régi XV. századbeli csúcsíves, egyszerű idomú római katolikus templomot és a hozzá tartozó parókiát. Az okmányok szerint már 1645-ben virágzó anyagyülekezet működött a faluban.
Később, Beregi István nemesi bíró és Gerét Mihály másodbíró idejében a templomot teljesen átalakították, mellette felekezeti iskolát nyitottak, melynek jótevőjeként a Buday-családot említik. 1847-ben Buday István alispán római katolikus létére könyvekkel és írószerekkel látta el a szegénysorú református tanulókat, Nánási Szabó György özvegye 1648-ban ékes áldozó kelyhet készíttetett a templom számára.
A csetfalvai református templom az egyik legszebb és legjellegzetesebb a kárpátaljai református templomok között. Csúcsos, négy fiatornyos fatornya már több kilométer távolságból feltűnik. A templom építése a XV. századra tehető. Szentélye jóval keskenyebb és alacsonyabb a hajónál, a nyolcszög három oldalával záródik. A szentélyt a hajótól csúcsíves diadalív választja el, ablakai is csúcsívesek. Keleti oldalán kis tölcséres körablak látható. A templomhajó délnyugati sarkához támfalat építettek.
A templomtorony igazi remekmű! Közvetlenül a nyugati homlokzat elé építették. Jó arányú, magas, szoknyás, galériás, négy fiatornyos faszerkezetű harangtornyát tűhegyes sisak fedi.
Csodálatosan szép a templom belső tere, szép, népies, festett mennyezete párját ritkítja a környéken. Egy felirat szerint ezeket Beregi István nemes bíró és Gerét Mihály másodbíró idejében készítették.
A templomhajó mennyezetét 1753-ban, a szentélyét 1773-ban Asztalos Lándor Ferenc festette.
A hajómennyezet kazettái sakktáblaszerűen váltakoznak, sötétebb és világosabb kék mezőkből állnak, virágos ornamentális díszítéssel vannak ékesítve. A szentély kazettáin fehér alapon virágok, levelek, indák láthatók. A kazettákon több felirat is olvasható. Az egyiken a következő szöveg áll:
Tiszteletes Ketskey D. János akkori csetfalvi prédikátor idejében építtetett 1753. esztendőben.
Egy másik feliraton a következő szavakat olvashatjuk::
Én Asztalos Lándor Ferencz Tsináltattam a Tsetfalvi Eklézsia maga költségével Isten dicsőségére: ANNO 1773.
A templomhajó északi és nyugati oldalán festett fakarzat van. A diadalív északi oldalán fűrészelt és faragott elemekből készült díszes szószék áll.
A csetfalvai református templom úrasztali edényei egy kehely és egy kancsó 1648-ból, egy kétfejű sasos kancsó pedig 1700-ból való.
A Tisza az évszázadok során többször elöntötte a falut, nagy kárt okozott lakosainak. De mindig újra és újra felépült!"
Beregszászi György írása

Először 1998 novemberében, azután 2001. március 5-én öntötte el a falut és a templomot a Tisza. A helyreállítása 2000. májusában kezdődött. A munkákat magyarországi szakértő építészek közreműködésével helybéli kivitelezők végezték. Az építőmesteri munkák 2000. november közepére, a felmérések kezdetétől számított hat és fél hónap alatt készültek el. A Tisza ez év tavaszi áradásakor azonban újból víz alá került a falu és temploma. A frissen helyreállított templomban napokig 50 cm magasan állt a víz, de a jól végzett munkának köszönhetően csak kis mértékben károsodott az épület. Az újabb áradás nyomainak eltakarítása után már csak kisebb javításokat kellett elvégezni ahhoz, hogy a szépen megújult "isten házát" a református gyülekezet újból használhassa.
A templom mellett található a katolikus templom is, amelyet két nagyszőllősi építész tervezett Makovecz Imre stílusában. 1998-ban kezdődött az építkezés, de az árvizek miatt csak 2001-ben készült el.

Ládatörténet:

2015.07.19

Tarsolyos jóvoltából alternatív jelszó került a bejárat melletti információs táblára.