Segítség a valós rejtőhelyhez (a szűk völgy miatt nincs mindig jó műholdvétel):
A geoláda felé vezető út majdnem végig a kaposvári vasútállomástól induló sárga turistajellel

van jelölve. Ezután a S+

, majd a SO

rövid szakaszán haladunk.
Amikor leérsz a völgy aljára, a legnagyobb tölgy tövén keresd a ládikát. A (romló állapotú) emlékmű a völgy alján, nyugatra található.
Jelszó képzése: három jelszórészlet egybeírva az alábbi sorrendben:
1. 46° 21,059' 17° 48,547' Gugyuló Jézus-szobor: a kétszavas feliratból az első szó, egy név. 46° 21,059' 17° 48,547'
2. 46° 20,819' 17° 49, 370' Szent Donát-kápolna: a műemlék tábla feliratából az első sor második szava, egy név.
3. 46° 19,076 17° 50,244' Láda: mérete 10 cm * átm. 4 cm. Jelszórészlet a logfüzetben.
Főbb koordináták:
Rosseb bakák emlékműve:
N 46° 21,205' E 17° 47,709' 135 m [GCNAER+indulás]
Egykori kaszárnya:
N 46° 21,173' E 17° 48,064' 135 m [GCNAER+útpont]
N 46° 21,059' E 17° 48,547' 135 m [GCNAER-1]
N 46° 20,819' E 17° 49,370' 200 m [GCNAER-2]
Leágazás:
N 46° 19,214' E 17° 49,916' 185 m [GCNAER+útpont]
Láda:
N 46° 19,076' E 17° 50,244' 145 m [GCNAER-3]
Latincáék agyönlövésének színhelye:
N 46° 19,090' E 17° 50,165' 145 m [GCNAER+útpont]

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
6 km-es séta városunk központjától a Nádasdi-erdő történelmi nevezetességű pontjáig az első szakaszon a sárga sáv

jel mentén.
Az útvonal számos pontján városunk történelmének egy-egy jellegzetes momentuma tárul fel - a leíráshoz felhasználtam a "Kaposvár és környéke" c. könyv segítségét (Dávid kiadó, Kaposvár, 2000. Szerkesztő Dávid János).
"Somogyi rosseb"
Mindjárt az állomással szemben a somogyi "rosseb bakák" emlékműve található. A szobor Héraklészt ábrázolja, aki puszta kézzel küzd az oroszlán ellen. A 44-es gyalogezred iszonyú vérveszteségek és újraszervezések során bizonyította haláltmegvető bátorságát az első világháborúban.
A Baross utcán keletre indulunk.
A parkot elhagyva, bal kéz felől az új szakközépiskola egy régi kaszárnya átalakításával jött létre. Az eredeti épületegyütteshez egy kedves történet kapcsolódik.
Annak idején József főherceg látogatását várták, aki késett - nem tudták, hogy Kaposújlaknál lerobbant az autója és most lóháton közeledik. A kapuőrhöz több ízben is szalajtottak a tiszt urak egy őrmestert, hogy mi a helyzet. Végre belovagolt a főherceg. Tudatta az őrszemmel, hogy ő kicsoda. Mire a baka: Nem szeretnék a maga bőrében lenni! Az őrmester úr már háromszor is kereste!
Kapos
Nemsokára átkelünk a Kapos hídján. Az először idelátogatónak nagy csalódás lehet: a híres-nevezetes Kapos keskeny patak, egyelőre eléggé elhanyagolt partokkal - de hát mi akkor is szeretjük.
Gugyuló Jézus
Dél felé tartunk a Béla király utcán. A Csalogány utca kiágazásánál találjuk Kaposvár legrégebbi szobrát, egy guggoló Jézust ábrázoló festett szobrocskát, amelyet az 1721-ből származó tabernákulum-oszlop rejt (a kaposváriak elnevezése szerint Gugyuló Jézus). Ezt a fából készült szobrot 2006 elején ellopták, de nagy megkönnyebbülésünkre megtudtuk, hogy csak egy hiteles másolatról van szó, az eredetit biztonságban őrzik, és annak alapján hamarosan sikerült a pótlás.
A jelszó első része az oszlopon található kétszavas feliratból az első, egy név (5 betű).
A Béla király utcát annak egy éles bal kanyarjánál hagyja el a sárga sáv

jel, amelyen utunkat folytatjuk.
Kisvártatva rátérünk egy keskeny útra, amely jó kis kaptatóval a domb tetejére vezet.
Szent Donát-kápolna
A domb tetején találjuk a Szent Donát-kápolnát. Eddig a virtuális ládáig városi autóval is jöhetünk; az út egyautónyi széles, tűrhető állapotban lévő aszfalt burkolata esős időben is autózható. A kápolnánál ugyan nincs kialakított parkoló, de két-három autó biztonságosan elfér. Tovább is lehetne autózni, de akkor nem lenne részetek a szép kultúrtáj élményében!
A jelszó második része a műemléktábla első sorának második szava, szintén egy név (5 betű).
A kápolna a XVIII. század első felében épült, a pontos évszám ma nem ismert, mivel a hegyközségi évkönyv már korábban elveszett. Itt minden a helyi jelentőségű, de nagy múltú szőlőkultúrára emlékeztet. A kápolna ajtaja zárva, de az ajtózár melletti kémlelőnyíláson beleshetünk.
Szent Donát a szőlőtermesztők védőszentje, és az oltárképen szőlők között láthatjuk. Az oltár feletti kupolán egy korábbi renováláskor a vakolat alól korabeli freskómaradvány került napvilágra, amely Jézust ábrázolja, egyik oldalán a korabeli Kaposvár, másik oldalán a valahai kaposvári vár ábrázolásával. A szőlőág erről a képről sem hiányzik. A Jézusra utaló szalagfelirat: Ego sum vitis vere, azaz "én vagyok az igazi szőlőtő".
Ivánfa-hegy
Délnek fordulva végigmegyünk az Ivánfa-hegy keskeny gerincén, és valóban megkapó kilátásban gyönyörködhetünk. Északra a város egy részének látképe, jobbra-balra a mély völgyekkel elválasztott, párhuzamosan futó hosszú dombgerincek; körös-körül a gondosan kezelt szőlőskertek kis hétvégi házakkal. Az ilyen hobbikertek a XX. század 70-es és 80-as éveiben élték fénykorukat; nem is számított komoly polgárnak, akinek ilyenje nem volt. Ma már egyre több az elhanyagolt, elvaduló, többnyire reménytelenül eladásra kínált kert is.
A terület alapját képező, mélyen eltemetett, földtörténeti ókorból származó kristályos kőzetekere a Pannon-tenger homokos-agyagos üledékei, majd lösz települt; ezek a "sárgaföldből" álló dombok főleg a víz eróziós munkája nyomán változatos felszínnel jöttek létre.
A kerteket elhagyva (most már semmi esetre se menjünk tovább autóval!) kis erdős részben haladunk, majd kiérünk a nyílt terepre. A jel a szántóföld szélén keletre, majd délnek tart; rövidesen a Nádasdi-erdőbe ágazik ki kelet felé a sárga L

jel, amelyen megközelíthetjük a ládát.
Természetbarátoknak:
Még a sárga L

túristaút leágazása előtt 330 m-rel egy vadászles közelében egy kis kitérőt téve keletnek a lejtőn lefelé vezető szekérúton, egy kis szerencsével rátalálhatunk a lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) nevű örökzöld védett törpecserje kisebb telepeire, amely sokkal ritkább, mint a szintén védett, de errefelé közönséges szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus).
Latinca-forrás
A sárga L

jelből kiágazó sárga kör

jelen érünk a forrás völgyébe.
A kis rejtett völgyben kiépített forrás és Latinca-emlékmű található. Korábban több évtizedig kultikus hely volt; ma már az emlékmű és forrás elhanyagolt. A forrás vizét ivásra nem javasolnám. Ebben a festői szépségű környezetben lőtte agyon a Prónay-féle különítmény a kommün alatti tevékenységük alapján Latinca (sokan Latinka néven ismerik a helyi direktórium vezéralakját) Sándort és 4 vádlott-társát a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. szeptember 17-én.
Az elhanyagolt, és oda nem illő ábrákkal "díszített" emléktábla előtt elgondolkodhatunk a szerencse forgandóságán.
Ha visszafelé továbbmegyünk a sárga L

jelen kelet felé, majd északra, a város területére visszaérve begyűjthetjük a bencés apátságnál elhelyezett geoládát.
Egy jótanács: ha nem megyünk az apátság felé, akkor a visszaútnál nem javaslom azt az újítást, hogy a sárga sáv

jel elkanyarodásakor egyenesen északra haladjunk a jelöletlen úton az Ivánfa-hegy gerincére történő visszakanyarodás helyett, mivel a város egy elhanyagolt, barátságtalan részébe jutnánk.
Ha nem hagytuk az autót a kápolnánál, akkor az Ivánfa-hegy gerincén visszavezető útról egy másik mélyúton is leereszkedhetünk a
N 46° 20,389' E 17° 49,418' 185 m [GCNAER+útpont] pontnál balra kiágazva.
Az erdős környezet látogatásakor két tanács, főleg ha a ládától tovább folytatjuk utunkat a sárga L

jelzésen:
1. A kullancsok elleni védekezést javaslom.
2. Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve
ez a segédlet hasznos lehet.