Két pontból álló multi.
1. 46° 13,823' 17° 50,383' : hány db nagytermetű magyar kőris fából áll a facsoport?
2. 46° 13,929' 17° 48,009' hagyományos láda
Jelszó: Az első pontra adott válasz, egy egyjegyű számjegy egybeírva a logbookban lévő jelszórészlettel.

A láda nevéből következik, hogy itt nem a végláda helye a lényeg, hiszen a szarvaskert nagy kiterjedésű, és amíg végigmegyünk a két pont között, annak újabb és újabb részletei tárulnak fel. Tehát ne robogj végig autóval az erdészeti úton, mert a lényegről maradhatsz le. A hagyományos geoláda a Zselic dombvidékén haladó piros sáv jelzésű túristaút közelében, a Köveskúti-erdőben van elrejtve szemmagasságban. Mérete 20*10*10 cm. Ha Bőszénfa felől jössz, a turistaúttól balra 15 m-re keresd, miután a jelzés derékszögben elkanyarodott nyugat felé. Azok számára jelent élményt, akik a turistaúton gyalog vagy kerékpárral haladnak a 67-es úttól kezdve. Ideiglenes bejegyzés: A jelzett ösvény átvág egy tarra vágott, elkerített erdőrészen. A jelzett út ennek ellenére követhető, mert mind alul, ahol a jelzés felkanyarodik a hegyre, mind a felső kijáratnál az átjárást kapu teszi lehetővé. A kapukat magad után mindig gondosan csukd be, hogy kizárd az újulatot rágáskárral tönkretevő állatokat!

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

A ládához vezető útvonal fő érdekessége a természetes környezetben tenyésztett (háziasított vagy vad) változatos állatvilág megfigyelése.
Az ennek helyet adó, hosszan elnyúló kelet-nyugati irányú völgy Bőszénfa község határában található.
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.

Bőszénfa község
Bőszénfa a Kaposvárt Szigetvárral összekötő 67. sz. út közvetlen közelében, egy hosszan elnyúló észak-déli völgyben fekvő kis község. Ha Kaposvár felől közelítünk, bal kéz felé nézve a párhuzamosan futó szomszédos domboldalakon előbb Simonfa, majd Bőszénfa látképében gyönyörködhetünk.
Bőszénfa címere liliomot és hármas zöld halmon lépdelő arany szarvast ábrázol. A hármas halom a zselici dombos tájra, a liliom a település első uraira, a Győr nembeli Dersffyekre utal. A szarvas -gondoljunk a honvisszafoglalást kezdeményező csodaszarvasra! - a magyarság egyik totemállata, amely a környéken páratlanul szép állományokban élt és él.
Ma az egész világ trófeáit rangsorolva, gímszarvasnál az első tíz helyezettből öt, míg a dámszarvas esetében hat magyarországi.
Az országút hosszú lejtőjén leereszkedve, a település részét képező Kisbőszénfára érünk. Ajánlatos már a táblánál lassítani, mert az első elágazásnál jobbra le kell kanyarodni ( N 46° 13,721' E 17° 51,010' 160 m [GCSZKE+leágazás])
Autóval csak párszáz méternyit haladhatunk előre; a behajtani tilos tábla előtt parkolhatunk ( N 46° 13,722' E 17° 50,829' 160 m [GCSZKE+parkoló]). Kiszállva első pillantásunk a kerítés mögött figyelő félelmetesen nagy, magyar szürke fajtájú "kormos" bikákra eshet.

Major
 N 46° 13,823' E 17° 50,383' 157 m [GCSZKE-1]
A major épületegyüttese -magtár és istálló- mint kulturális örökség, II. kategóriás védelem alá tartozik.
A vöröstéglás majorhoz tartozó terület, amelyen bivalyok, rideg (magyar szürke) marhák és lovak osztoznak, már utal a vidék alapvető gazdasági tevékenységére, az állattenyésztésre.
A környék a Pannon Lovasakadémia (Kaposvári Egyetem) vadaskerti vadgazdálkodásának legjellemzőbb területe. Itt található a legnagyobb létszámú ménes a haflingi fajtából, amely egy viszonylag kis termetű, jellemzően "szőke", fakóbarna, igénytelen osztrák hegyi fajta; kezdő lovasoknak ideális.

Szarvaskert
De a természetbarátok számára sokkal érdekesebb az, hogy a környék a gím- és dámszarvas, valamint vaddisznó vadaskerti tartásának bemutató értékű helye.
A vadállomány természetes körülmények között, szabadban, de a takarmányt emberek által kipótolva szaporodik; ilyen módon a természetes eltartóképességnél lényegesen nagyobb állománysűrűség érhető el. A Lovasakadémia itteni mintegy 600 hektáros területén 1200 gímszarvas, 150 dámszarvas és 300 vaddisznó él.
A kiváló fizikai állapotban lévő tenyészállatokat vérfrissítés és állományjavítás céljából olyan országokban értékesítik, ahol okszerű vadgazdálkodást folytatnak; a többi állat sorsát a ne bolygassuk - a gazdasági ágazat egyik végterméke a vadhús.
Induljunk nyugatra a piros sáv turistajelzésen. A Surján-patak, majd a Szenttamási-patak völgyében a jó állapotú erdészeti út gyakorlatilag végig vízszintesen halad, könnyű sétát ígér -a sorompóig akár babakocsival is- bármilyen időjárási viszony mellett is. A változatos domborzatú, legelőkkel, erdőkkel, bozótosokkal tarkított terepen elkerített vadaskertekben folyik a tenyésztés. A sík, részben vizenyős részen található kertekben egy kis szerencsével vaddisznókondát figyelhetünk meg - szeretik a rejtőzködő életmódot, ezért csendben ajánlatos közelíteni.
A vaddisznó nemzetünk sorsát tragikusan befolyásolta a valóságban is. Vaddisznóvadászaton szenvedett halálos balesetet Szent Imre herceg (1031) és VII. Zrínyi Miklós, a török elleni hadjáratok zseniális hadvezére. Szent István halála (1038) után közvetlen örökös hiányában az ország évtizedekre a trónviszályok áldozata volt, Zrínyi halála pedig késleltette a török kiűzését. Nem véletlen, hogy mindkét esetben felmerült a gyanú idegen hatalmak által szervezett merényletekre.
A domboldalakban figyelhetők meg a nagyobb létszámú csapatokban legelésző szarvasok. Nagyszerű látvány, ahogy a közeledőket észlelve a csapat megmerevedik, felénk fordul, füleit hegyezi, majd nagy valószínűséggel eliramodik. A parkolótól 3,55 kilométert megtéve az erdészeti úton elhagyjuk a vadaskerteket és a sorompónál a Zselici Tájvéldelmi Körzet erdőjébe érünk. Autóval már csak a SEFAG engedélyével haladhatunk tovább az aszfaltos úton. Az erdőben itt az erdészeti céllal telepített vöröstölgy (Quercus rubra) állomány a jellemző - ez a cakkos levelű, hatalmas, zömök makkot termő amerikai faj tulajdonképpen tájidegen; ezen a vidéken a természetes faállomány összetétel a dombok égtáji kitettségétől függően jellemzően hársas-bükkös vagy bükkös, a déli oldalakon kocsánytalan tölgyes-gyertyános. A vöröstölgy nevét őszi színpompájáról kapta, a sötétbíbor levelek nagyon mutatósak a hazai tölgyfajok elbarnuló lombozatához hasonlítva.
A sorompó után 300 méterrel le kell térni a szilárd burkolatú útról; a jel felkanyarodik a hegyre.

A láda rejtekhelye
 N 46° 13,929' E 17° 48,009' 245 m [GCSZKE-2]
A "láda" a dombtetőn, a jelzett túristaút közelében rejtőzik. Korábban talajszinten feküdt, de mivel már 4 alkalommal kellett összetört ládát cserélni, most felkerült fejmagasságba 2010.08.21-én. (Ez az erdő már nem tartozik a vadaskertekhez, de gondoltam, jót fog tenni egy kis hegymászás. Ha jó formában vagy, a piros sáv jelzésen tovább haladva, eléred a GCROPO ládát.)