3 állomásos multi.
1. Virtuális pont (N 48° 29,103, E 21° 21,855', 269 m) Az Érc-és Ásványbányászati Múzeum kertjében Encsy György ajándékának anyaga (6 karakter)
2. Virtuális pont (N 48° 29,115', E 21° 21,365', 270 m) A turul lábujjainak a száma (páratlan számjeggyel). Vedd figyelembe a korhadásnak indult ujjakat is.
3. A 20x14x8 cm-es láda ( N 48° 30,188', E 21° 23,675', 424 m) a Teréz táró bejáratánál. Lámpát vigyél, ha be akarsz menni!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Első ládámmal egy telkibányai kirándulásra invitállak Benneteket. A Zempléni-hegységben fekvő településről sok szép gyalogos vagy kerékpáros túrát tehetsz, de a ládával az egykori arany- és ezüstbányászatnak szeretnék emléket állítani.
A középkorban a magyar nemesfémbányászat meghatározó jelentőségű volt Európában. Mai országhatárainkon belül a legjelentősebb aranybányászat a Zempléni-hegységben folyt. Telkibánya, Rudabányácska, Erdőbénye közelében a mai napig fellelhetők ennek emlékei. Telkibánya (Telukbánya, Telkybánya) mint királyi bányaváros első írásos említése Károly Róbert királyunk idejéből, 1341-ből származik. Aranybányászat persze az ezt megelőző évszázadokban is folyt, a környék hegyein föllelhető több ezer horpa erről tanúskodik. Hogy mik ezek a horpák? Mintha bombatölcsérekkel lenne tele az erdő! A 12-13. században, az bányászat első szakaszában azokon a helyeken folytattak kitermelést, ahol az aranytartalmú telérek kibújtak a felszínre. A telér nyomában aknát mélyítettek, közben a meddőt az akna szélén halmozták fel. Az aknák mára beomlottak, de a hepehupás terep az egykori bányászatot jelzi.
A felszín közeli készletek kimerülésével a 14-16. században áttértek a mélyművelésre. Ez az időszak volt a telkibányai nemesfémbányászat "arany"-kora! A környéken található több mint 80 táró nagy részét ebben az időszakban nyitották. A bányaváros határa messzire nyúlt, a központi településen kívül hét falu alkotta (Telki, Vámház, Rátka, Csöcsönc, Nagygyümölcs, Koncfalva, Mindszent). Elnevezések, falnyomok, duzzasztógát-maradványok utalnak rájuk, a legépebbek a Veresvízi-forrásnál az egykori Koncfalva maradványai. A ma a falu fölé magasodó dombon (Várhegy) vár is állt, sánc-, illetve árokmaradványai ma is láthatók a kopjafás temető és a templom közelében. Egy feltehetően 1443-ban (?) történt bányaomlás emlékét őrzi a veresvízi bányában bekövetkezett katasztrófa legendája. Eszerint igen gazdag lelőhelyre akadtak, de a nagy sietségben az új vágatot nem biztosították kellőképpen, az beomlott, s 360 bányászt temetett maga alá. A veresvízi bánya száján kifolyó vizet pedig a mai napig a halott bányászok vére festi pirosra. A tragédiáról Tompa Mihály is megemlékezett a "Veres patak" című versében.
Az 1500-as évek végétől több mint 100 éven keresztül feltehetően szünetelt a bányászat, kimerültek az akkor alkalmazott eljárásokkal gazdaságosan kitermelhető lelőhelyek. A technológia fejlődése következtében a 18. század elején a bányászat újraindulhatott, s a 19. század végéig tartott.
A 20. században több ízben is kutattak színes- és nemesfémek után, de kitermelhető ásványvagyont nem találtak. A község ma a környék természeti értékeit és kulturális örökségét bemutató idegenforgalomra alapozhat.

A láda pontjairól.
1. A  N 48° 29,103' E 21° 21,855' 269 m [GCARAN-1]
pontban keressétek Encsy György ajándékát! A jelszó a kőzet anyaga (6 karakter)!Az Érc- és Ásványbányászati Múzeumban  N 48° 29,090' E 21° 21,832' 268 m [GCARAN+múzeum]
november 1. és március 31. között telefonon kell kérned a múzeum kinyitását (Kassai Sándorné 06/30 501-4257), április 1. és október 31. között hétfőn zárva a többi napon 9-17 óra között van nyitva, felnőtt belépő 690, gyerek és nyugdíjas belépő 390 Ft. Termeiben a középkori aranybányászat emlékei mellett kiállítást láthattok az itt működő első magyar porcelángyárról, a Zempléni-hegység élővilágáról, Telkibánya néprajzáról és Magyarország legfontosabb ásványairól is. A múzeum szabadon látogatható udvarán érczúzáshoz használt malomkövek mellett (fölött) kőzetkiállítást, s az első jelszót találjátok.
Figyelmeztetés:30-as telefon jól használható a településen, viszont 20-assal mintha Szlovákiában járnál :-(
2. A  N 48° 29,115' E 21° 21,365' 270 m [GCARAN-2]
koordinátákon egy turulszobrot találsz. A jelszó a turul lábujjainak a száma. Kettő már erősen korhad, de ezeket is számold bele!
A turult és a mellette lévő Szent Katalin-ispotály és -kápolna N 48° 29,087' E 21° 21,408' 278 m [GCARAN+Kápolna] romjait gyalogosan a múzeum parkolójából célszerű megközelíteni. A parkolótól északi irányban kb. 80 méterre két ház között kell fölfelé menni a gyalogúton. Autóval az egyirányú Hegyi utcáról közelítheted meg. Behajtás az utcába a  N 48° 29,076' E 21° 21,945' 272 m [GCARAN+elágazás be]
ponton balra föl. Vissza a főutcára a  N 48° 28,973' E 21° 21,528' 259 m [GCARAN+elágazás ki]
ponton érkezel. A két pont között viszont érdemes megállni a N 48° 29,074' E 21° 21,597' 268 m [GCARAN+temető] ponton a kopjafás temetőnél is. A kopjafák faragásából megállapítható az elhunyt neme, családi állapota, életkora. A temetőben lévő középkori eredetű templom körül még láthatók a vár sáncának maradványai. A Hegyi utcáról több zsákutca is elágazik, a turulhoz azon jutsz, amelyik elején kis tábla mutatja a Katalin-kápolnát. Ha autóval "kirándulóidőben" jössz, inkább a temetőnél parkolj (méginkább: a múzeumnál!), a kápolna mellett elég kevés hely van!
1997-ben földmunkák során bukkantak a Szent Katalin-ispotály romjaira. Telkibánya mint virágzó bányaváros megengedhette magának, hogy ispotályt tartson fönn a beteg és elaggott bányászok gondozására. Az 1367 után épült templom, kápolna, ispotály a telkibányai bányászok (és sok más középkori bányaváros) védőszentjéről, Szent Katalinról kapta a nevét. 2000-ben a kápolnát az eredeti dokumentumoknak megfelelően rekonstruálták. A közelben lévő turul mellől szép időben remek kilátás nyílik a Kassai-medencére, illetve a Gömör-Szepesi Érchegység keleti nyúlványaira, s legmagasabb csúcsára, a Kojsói tetőre (1246 m).
3. A 20x14x8 cm-es láda N 48° 30,188' E 21° 23,675' 424 m [GCARAN-3] a településtől távolabb, az egykori bányaterületen található. A Teréz-táró bejárata fölött, egy kivágott fa tönkjében találod. A 3. jelszórészletet kétféleképpen is megszerezheted! Az izgalmasabb a táró-túra. Kb. 200 méterre benn a hegy gyomrában találod a jelszórészletet. Vagy pedig a megfejted a ládában talált utalást. Részletek a ládában!
Szerintem nagy élmény a táró-túra, de vedd figyelembe az alábbiakat!
Valamilyen lámpára feltétlenül szükséged lesz! Az első 10 métere guggolós. A tartósan száraz időszakok kivételével a táró egyes részein -a jelszóig-néhány (max. 15) cm-es víz állhat, gumicsizmára, magas szárú vízhatlan bakancsra szükséged lehet! Kérném, hogy logjaitokban tegyetek egy rövid vízállásjelentést az utánatok jövőkre tekintettel! Most edzőcipővel is járható (a jelszóig)! Ha esetleg a teljes tárórendszert be akarod járni (kb. 700 m), akkor derékig érő halászcsizmát vigyél! A járat helyenként szűk, a ruhád a falhoz érhet, de jól járható, semmi barlangásztrükkre nincs szükség! Lehet, hogy néhány denevért is látni fogsz, a téli álom idején (november-április) ne világíts rá, ne fotózd, ne piszkáld-ha fölébred, kirepül-elpusztul!!
Megközelítése: a Telkibánya-Pálháza út mellett, az Erdész-Bányász Barátság pihenőnél N 48° 29,340' E 21° 24,216' 270 m [GCARAN+parkoló] parkolj! Mielőtt a jelzésen a láda felé indulnál, érdemes az út túloldalára is átmenni, itt találjátok Közép-Európa legalacsonyabban fekvő jégbarlangját. Egy középkori bányavágatban alakult ki, ma az erdészet facsemeték tárolására használja, ezért lezárták. Az ajtajában így is érezheted a hegy hideg leheletét. Esős, párás időben megkapó látvány, ahogy a hideg levegő által kicsapott vízpára lefelé hömpölyög a hegyoldalban. A barlang alatt láthatjátok Vörösmarty elbeszélő költeményében (rendben, ő a Vértesbe helyezte a történetet, de mindenki tévedhet) is szereplő Szép Ilonka jelképes sírját és Mátyás király kútját. Mindkettő egy legendának állít emléket: eszerint a király gyakran vadászott errefelé, Ilonka gyengéd érzelmeket táplált a király iránt, s amikor a király hazatért, Ilonka belehalt a bánatba.
Irány a láda! A parkolóból 3 jelzés is indul. Az "Aranyásók útja" földtani és bányászattörténeti tanösvény vezet el a Teréz táróhoz, emellett bejárja a bányaterület jó részét, sok érdekes helyet bemutat! A és a jelzés egy rövidebb körút. Ha a legrövidebb úton akarsz a ládához jutni, akkor a parkoló után a Jó hegyre vivő ágát válaszd! Az én javaslatom, hogy Koncfalva romjai felé vedd az irányt a jobb oldali völgyben. Itt a  N 48° 30,040' E 21° 24,210' 351 m [GCARAN+Koncfalva] pont közelében több táró beomlott bejáratát, illetve az egykori épületek romjait találod. No meg a Veresvízi-patak forrását a Koncfalva tábla alatt, a vízmosás mélyén. A forrás az egykori-vízelvezetésre kiépített- altáró száján folyik ki. A romok után a jelzett út nyugati irányba tér el.
Bármelyik ágán is mégy a jelzésnek, arról a Jó-hegy gerincétől az Aranyásók útja tanösvényt kövesd! A közelben, DNY-i irányban láthatod a már említett horpákat. A nyírfákkal borított meddőhányót jobbról megkerülve a Csengő-bánya beomlott bejáratát láthatod. Innen DNY-i irányban kb. 150 m-re van az 1500-as évek elején nyitott Teréz táró bejárata. Jó keresést!
A láda gyalog vagy kerékpárral megközelíthető az országút legmagasabb pontján N 48° 28,978' E 21° 23,410' 350 m [GCARAN+letérő ládához] északi irányba elágazó úton is. Autóval behajtani tilos! Ahol az erdő szélénél a zúzottköves út aszfaltra vált, sorompó is van. A láda előtt kb. 200 méterre az "aranyásók útja" tanösvényen javaslom a letérést jobbra. Az út a Kánya-hegy tetején lévő tájképromboló objektumhoz, katonai radarállomáshoz vezet.

További felkeresésre javasolt pontok:

 N 48° 28,658' E 21° 21,730' 258 m [GCARAN+Perlitkibúvás]Perlitkibúvás. A főutcáról az Ósva-völgybe a  N 48° 28,970' E 21° 21,476' 255 m [GCARAN+elágazás Ósva völgybe]ponton hajthatsz be. A perlit vulkanikus kőzet, térfogata hőkezelés során többszörösére duzzad, épületszigeteléseknél használják. A telkibányai előfordulások zömmel a Zempléni Tájvédelmi Körzet területére esnek, itt bányát nem fognak nyitni. Ha egy hátborzongató tájsebre vagy kíváncsi, akkor irány pálházi perlitbánya! Az Ósva-völgyben továbbhaladva kb. 2,5 km-re a Kutyaszorító nevű részen érdekes sziklaalakzatok mellett egy középkori duzzasztógát nyomai láthatók.
Ha egy erdő közepén megbúvó házban szeretnél néhány napot eltölteni, javaslom a Gúnya-kúti erdészházat (N 48°28,742' E 21°23,542', 353 m, sorompóval lezárt erdészeti úton közelíthető meg a  N 48° 28,948' E 21° 23,495' 344 m [GCARAN+letérő erdészházhoz]). Érdeklődni az Északerdő Zrt. Telkibányai Igazgatóságánál (06/46/388 501) lehet.
Telkibánya környéke sokféle ásványt rejt, erről a múzeumban is meggyőződhetsz. De még érdekesebb, ha Te találsz egy szép opált, ametisztet, hegyikristályt. Ebben lehet segítségedre Bartók József (06/30-855 7860), aki szívesen elkalauzol az egyes lelőhelyekre!

Kellemes kirándulásokat kívánok!
Köszönettel tartozom Bereczky Bélának a telkibányai általános iskola igazgatójának is a sokoldalú segítségéért!
A ládaoldal összeállításánál sokat használtam Benke István: Telkibánya című könyvét!

Ládatörténet
2023. február 15. A ládát a gazdája (Ironman) felajánlotta adoptálásra. [Admin(Fazék)]