A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A lényeg:
4 állomásos multi Vásárosmiske mellett, 2 virtuális ponttal, egy palackkal és a ládával, legalább öt kilométer távval.
1.pont Az első jelszórészlet a kápolna ÉNY-i sarkán lévő ereszcsatornán.
2.pont: A jelszó második része a dátumban szerepelő hónap neve.
3. Egy galagonyabokor tövébe rejtett palack, a jelszó harmadik részével.
4.pont: A láda (20x12x7 cm) a jelszó utolsó részével egy (autóval nem járható) földúttól 40 méterre, egy sziklafal tövében.
Nem ajánlott az egyes pontok között légvonalban haladni, mert mindig lesz közben egy erdő, bozót vagy egy kisebb bányagödör. Ez utóbbiak miatt sötétben sem javasolt a pontok felkeresése.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Első ládámmal a Nyugat-Dunántúlra invitállak benneteket. A multi pontjaitól szép kilátás nyílik Kemenesaljára.
A lent elterülő síkságot a Kemeneshát fennsíkszerűen kiemelkedő kavicsplatója, helyi elnevezéssel a Cser határolja. A térség elnevezése a szláv eredetű "kamen", kavics jelentésű szóból ered. A lejtőkön ősi idők óta szőlők díszlenek, peremén apró falvak sorakoznak, melyeknek utcái hangulatos kastélyokat, öreg kúriákat rejtenek.
A mindenütt érezhető történelmi múlt mellett irodalmi emlékekben is gazdag a vidék, Berzsenyi, Dukai Takách, Petőfi és Weöres szellemét őrzik a falvak, a szőlőhegyek öreg gyümölcsfái és borospincéi.
Földtörténeti múlt:
A földtörténeti középkorban kialakult mészkő- és dolomitrétegek a Bakony területén az idők során kiemelkedtek, Kemenesalján viszont ezek a kőzetek ma mélyen a felszín alatt találhatók.
Később a Pannon-tenger öntötte el a mai Kisalföld nagy részét. Vizéből márgás, agyagos és homokos rétegek ülepedtek le. Az Alpok felől áramló folyók is jelentős hordaléktömeget szállíthattak a területre.
A pliocén kori kéregmozgások során bazaltvulkáni tevékenység vette kezdetét, mely során a mai Ság hegy, Kis-Somlyó és a Somló térségében láva rakódott a felszínre. Azokon a területeken viszont, ahol a vulkánok nedves pannon üledéksoron törtek keresztül, ott lávaömlés nélküli gőzrobbanással kísért törmelékszórás történt. A bazaltszemcsékkel keveredett törmelékanyag körben visszahullva ún. tufagyűrűt képezve rakódott le. Az idősebb bazalt-vulkánok anyaga mocsaras környezetbe hullott, így a nagyarányú feltöltődés következtében el is temetődtek.
A folyóvizek korábbi jórészt feltöltő tevékenységét egyre inkább az erózió váltotta fel. Csak az ellenállóbb bazalttal és a cementált kaviccsal fedett részek álltak ellen a víz pusztító erejének. Így született a Ság hegy mellett a Kemeneshát is. E folyamat a tanúhegyképződés, mivel a mai hegyek az egykori felszín magasságát jelzik.
Természetesen a
népi hagyomány tud egy másik magyarázatot is Kemenesalja dombjainak keletkezésére: az öregek úgy mesélik, a Ság hegyet az ördögök építették: "Egyszer Lucifer, az ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig az erdős, sík vidéken, a Kemenesen. Igen megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni benne. Hogy ültő helyében láthassa az egész vidéket, megparancsolta hét ördögének, építsenek hegyet. Azok hét nap, hét éjjel megállás nélkül hordták a sziklákat. A hetedik napon Lucifer már elégedett volt a kilátással, belefújt sípjába, és lekiáltott az ördögöknek, hogy hagyják abba kőhordást. Erre azok, ahol a parancs érte őket, kiöntötték kötényükből a követ és felszaladtak Luciferhez a hegyre. Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján lévő hét kisebb halom."
Vásárosmiske
A Kemeneshát és a Kemenesalja között, a Csíkászó- és a Cinca-patak által közrefogva található község kb. 350 lakossal. Első okleveles említése 1272-ből való (Mixe). A Köcski, majd a Szécsi, a Miske és a Batthyány családnak voltak itt birtokaik. A középkori háborúk idején török, osztrák egyaránt rabolta és sarcolta a népet. 1701-ben már mezőváros volt, vásártartási joggal. Határában jelentős gyümölcs- és szőlőtermesztés folyt, erre utal mai címere, valamint egy XVIII. századi pecsét képe is, amely egy fát ábrázol, rajta terméssel. A Mindenszentekről elnevezett római katolikus templom középkori eredetű. 1791-ben gróf Batthyány Lajos bővíttette barokk stílusban. Később, a klasszicizmus idején átépítették. 1981-ben újították fel. Főoltárképét Dorfmeister István festette (1791).
A láda - miért itt?
Kemenesalja talán leghíresebb felszíni alakzatai a vulkanikus szigethegyek. A táj központjában magasodó Ság hegy, a szerényebb Kis-Somlyó, a kevéssé ismert, de szintén sok szépséget, érdekességet rejtő sitkei, gércei, vásárosmiskei, és kemenesmagasi bazalttufa-halmok. Ezek a tanúhegyek a Balaton-felvidéki bazaltvulkánok távolba szakadt testvérei. Bár a térség határain kívül esik már, mégis elválaszthatatlan része a panorámának a kelet felé kéklő Somló is.
A bazaltkúpok minden korban a térség meghatározó pontjai voltak. Boraik évezredeken át vidították a szíveket, lábaiknál falvak épültek. A fejlődő iparosodás azonban rengeteg követ igényelt. Alig maradt hegy, a Balaton-felvidéktől a Kemenes-vidékig, amelyet ne sebzett volna meg a bányászat. Minden bizonnyal a legismertebb bánya a Ság hegyen volt. Nem kímélték a kisebb testvért, a Kis-Somlyót sem, de ugyancsak kőfejtők működtek a sitkei Hercseg-hegyen, a gércei és miskei dombokon, valamint Magasi határában is. Ezek nem okoztak olyan látványos tájrombolást, bár némelyikük egészen a közelmúltig használatban volt, sőt Gérce és Sitke között (a szintén a vulkáni utóműködésnek köszönhetően kialakult) alginitet bányásszák. Óvatos becslések alapján itt található Földünk alginitkészletének 80%-a.
Ha még többet szeretnél megtudni a
Kemenesvidékről, katt ide
Ezek a "hegynek" nevezett kis kiemelkedések, az egykori vulkáni tevékenység emlékei. A Berzsenyi által is versbe foglalt "kékellő halmok" üde színfoltként emelkednek ki környező síkságból. Szelíd lankáikon kordonos szőlők, pincék díszlenek, ősszel pedig - hogy ismét a magyar Horatiust idézzem - "mosolyog gerezd" a vesszőkön.
A láda:
A multi megközelíthető Sitkéről a piros jelzés mentén, vagy Vásárosmiske felől. Miskéről a templom vagy a bolt (ill. kocsma) melletti utcák egyikén érdemes indulni. Ezen a Belső-hegy alatti kis kápolnáig gyalogolhatunk.
Innen indul a multi,
az első jelszórész N 47° 13,321' E 17° 3,052' 144 m [GCkhgv-1] az épület ÉNY-i sarkán lévő ereszcsatornán található. (A nehezen tájékozódók kedvéért a másik ereszre is felírtam, sőt tartalékként a Mária-utat jelző fémoszlop aljára is felkerült.)
A kápolna stílusa engem kicsit a környékbeli borospincékre emlékeztet, persze ez csak az én véleményem. Nemrégiben kívül-belül felújították. A berendezése puritán, de a nagyobb létszámú szabadtéri misékhez kis "szószéket" építettek a bejárat elé. A kápolna homlokzatán lévő faragott mondat közepén van egy szimbólum. A későbbiekben ilyet kell majd keresnetek a második ponton. A Belső-hegy, Pet-hegy, Külső-hegy egy hajdani vulkán erősen lepusztult peremét alkotják. A multi pontjainak keresése során ezt a területet járhatjuk be.
A Belső-hegy tetején lévő nagy vadászles egy magánterületen lévő, magánkilátó, a tulajdonos kéri használatának mellőzését.
A 2. pont koordinátái a Külső-hegyre, a kápolnán jelzett "objektumhoz" vezetnek
N 47° 13,942' E 17° 2,865' 164 m [GCkhgv-2]. A jelszó második része a táblán lévő hónap neve. A dombtetőről nagyszerű kilátás nyílik a síkságra.
A jelszó harmadik része N 47° 13,507' E 17° 2,594' 166 m [GCkhgv-3] egy galagonyabokor tövébe rejtett műanyag palackban található. A bokor környezete - a szőlőhegy több másik pontjával együtt - az egykori kaszálórétek jegyeit hordozza, így NATURA 2000 területként a multi által bemutatott terület oltalom alatt álló élőhelynek minősül. A tufagyűrű belsejében egykor tó volt, de ezt már évszázadokkal ezelőtt lecsapolták, a helyén üde láprétek alakultak ki. Ma a hajdanvolt krátertó területe szántóföldi művelés alatt áll. A magaslatról észak felé nyílik kilátás az egykori kalderára. A bányászat természetesen a Belső-hegyen is több sebhelyet hagyott. Az út túloldaláról induló ösvényen lemehetünk a már elhagyott kőfejtőbe, melyet itt-ott már visszahódított a természet. A leglátványosabb rétegsort érdemes megtekinteni, itt találjátok:
N 47° 13,396' E 17° 2,703' 153 m [GCkhgv+Kőfejtő]. A bányaudvarban kis keresgéléssel a tufarétegekben kalcit-, mészkő-, esetleg kvarc- és olivinzárványokban gazdag kőzetekre lelhettek. Figyeljetek a lábatok elé, a meredek oldalfalakon veszélyes sétálni!
A negyedik pont maga a láda N 47° 13,370' E 17° 2,254' 145 m [GCkhgv-4] (mérete 20x12x7 cm). Mivel korábbi helyén egy kis gazdaságot alakítottak ki, 2023 márciusában ideiglenesen a Pet-hegyen egy erdőbe helyeztem át a ládát. Egy kis sziklafal tövében őrzi a jelszó utolsó részét. Fontos megjegyeznem, hogy a rejtek kb. 40 méterre található egy (autóval nem járható) földúttól.
Magához a ládához csak egy vadcsapás vezet, de (egyelőre) nem dzsungelharc és nem nehéz a terep. Mindenesetre a láda közvetlen közelében kérem, legyetek óvatosak, mert szinte a semmiből tűnnek elő a nagyobb szintkülönbségek.
A láda korábbi helyén
N 47° 13,372' E 17° 2,460' 164 m [GCkhgv+gazdaság] egy kisebb gazdaságot alakítottak ki, nem állatsimogató, de egy kisebb kecskecsordát lehet látni a területen. A kerítéshez és az állatokhoz semmiképp ne menjetek közel, mert kerítés egyben villanypásztor is. Ha autóval járjátok végig a multit - amit semmiképp sem ajánlok - a ládához legközelebb itt tudtok parkolni az út szélén lévő füves területen.
Innen nem messze a
N 47° 13,310' E 17° 2,506' 170 m [GCkhgv+Kilátás] pontról szép panoráma nyílik a környező hegyekre, sorban: a Ság, a Somló, Kab-hegy, a Tapolcai-medence távoli tanúhegyei, a Rendeki-hegy a Sümegi várheggyel, a Kissomlyó és mögötte a Tátika.
Amióta kialakították a kis gazdaságot, sajnos nem lehet felmenni a erre a pontra, de kis kerülővel (a kápolnától nyugat felé vezető)
jelzésű földútról fel lehet jutni a "hegy" magasabb fekvésű részére és jó idő esetén lehet gyönyörködni a dél felé elénk táruló panorámában.
A jelszó részei ékezet nélkül 1-2-3-4 sorban egybeírandók, és a egyfajta időrendi sort is képeznek.
A multi pontjai autóval is viszonylag jól megközelíthetők, bár a földutak nem a legjobbak, helyenként tele gödrökkel, eső után sok tócsával. Én a biciklis bejárást tartom a legjobbnak, bár gyalogosan is kellemes túra elé nézhettek.
Az általam javasolt pontok felkeresésével az össztáv Vásárosmiske központjától a ládáig, és vissza kb. 9 kilométer.
Kellemes túrázást, jó műholdvételt!
Nivás Döme