Elhelyezés időpontja: 2007.02.18 15:00
Megjelenés időpontja: 2007.02.20 20:20
Utolsó lényeges változás: 2019.07.08 20:52
Utolsó változás: 2020.12.29 18:24
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Akebono
Ládagazda: Parmerozpazepan Nehézség / Terep: 1.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 350 m
Megtalálások száma: 425 + 1 sikertelen + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást ID24 készítette.
WAP:A barlang bejáratánál, jobbra lent, egy mohás nagy kő alatt van a négyfülű mikroláda.
A ládába TravelBug helyezhető.
A láda része a Bakonyi Barlangolások - GCCAVE - névre hallgató, 22 megtalálandó rejtést magába foglaló ládasorozatnak!
Idegenforgalmi tudnivalók
Szentgál
Ez a hely már az őskortól lakott, mivel a hegység szívében, védett helyen található. A hagyomány úgy tartja, hogy a falut egy St. Gallenből érkező papról nevezték el, Géza fejedelem megbízásából járta a vidéket, hogy a magyar lakosságot a keresztény hitre térítse. Oklevélen a település 1281-ben fordul elő első ízben; ekkor a falut királyi vadászok lakták, akik nemesi szabadsággal rendelkeztek. Ezeket a jogokat 1848-ig meg is őrizték. Jellemző, hogy a medencében lévő számos falu közül csak Szentgál élte túl a török hódítás korát, így a XVIII. században a megye második legnépesebb települése lett, mert az elpusztult szomszéd falvak lakossága is itt telepedett le.
Szentgálnak több neves szülötte van: Kerkápoly Károly közgazdász, aki a XIX. század végén pénzügyminiszter, egyetemi tanár volt, Bánóczi József irodalomtörténész, és Lőrincze Lajos nyelvtudós és nyelvművelő.
Szentgál erősen őrzi népi hagyományait, ezért több szervezetet is létrehoztak annak érdekében, hogy ezeket az értékeket életben tartsák. Csaknem három évtizede működik a Páva Kör, de van néptáncegyüttes és Honismereti Kör is. Hagyományőrzőnek számít a Királyi Aranyszarvas Vadásztársaság is, akik a falu legősibb mesterségét folytatják. Természetesen ezek a körök és társaságok azt a törekvést is hordozzák, hogy a falu további gyarapodásának eszköze lehet a falusi turizmus, melyben szerepe lehet az ősi értékek bemutatásának.
(forrás:http://www.vendegvaro.hu/5-2572)
Tűzköves-hegyi barlang
A barlang Szentgál község vasútállomásától Ny-ÉNy-ra, kb. 630 méterre, a Tűzköves-hegy alsó-liászkori mészkövében alakult ki.
A mészkőfejtő ÉNy-i, már felhagyott részében az ún. Felsőbánya udvarában a sziklafal alatt találjuk meg két bejáratát. A bejáratok a felülről lehulló törmeléktől lassan feltöltődnek. A D-i bejárat kisebb törmelékdombról lejtő, kb. I,5 x I,5 méteres kapu. Az É-i bejárat 2 m széles, alacsony, rajta már csalt kúszva lehet a folyosószakaszba jutni. A kb. egyszintben nyíló bejáratok tengerszint feletti magassága 398 m.
A barlangot - a régi kőfejtő egyik üregét megbontva - Jaskó Sándor fedezte fel 1934-ben. 1937-ben Bertalan Károly és Szokolszky István bontotta ki a D-i bejáratot a nagyteremből. Markó László pedig 1957-59. évi kutatásai alkalmával újabb szakaszt tárt fel (Dr. Kessler H. adatai). A Ferencvárosi Torna Club Barlangkutató Csoportja 1965. áprilisában mérte fel részletesen a barlangot. A felmérés eredménye szerint, a nagytermet átlósan mérve, a barlang járatainak hossza 86 m. A nagyterem területe 208 m2, a többi járaté 158 m2, így az egész barlang alapterülete 366 m2. Az üregek térfogata összesen kb. 890 m3, ebből a más járatokhoz viszonyítva igen tágas nagyterem 700 m3.
A közel négyzet alaprajzú barlang vetületi kiterjedése 50 x 24 m. Magassági kiterjedése 15,5 m.
forrás:(http://www.babesz.hu/barlangok/szentgali/szentgali.htm)
A barlangban 14 védett és fokozottan védett denevérfaj telel, ezért egyike a Bakony négy legnépesebb denevér szállásának. Emellett fontos nyári és átmeneti szállása, valamint párzóhelye a denevéreknek. Hajdan népes szülőkolónia élt itt.
A barlang bejárata ráccsal van lezárva, mert felszerelés és vezető nélkül nem járható, omlásveszélyes! Ezen kívül a denevéreknek sem válik előnyére, ha mászkálnak a barlangban.
A barlang és élővilágának érdekében a barlang előterében a tűzrakás, szemetelés és a védett természeti értékek bármilyen veszélyeztetése tilos! Védjük együtt hazánk természeti kincseit.
A geoláda
A barlang rácsos bejáratánál, jobbra lent, egy mohával fedett nagy szikladarab alatt található a konyhai doboz.
Kérek mindenkit, a megtalálás után gondosan rejtse vissza.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Rettenetes elhanyagolt a terület, bozót mindenhol! Az oda felé vezető út sokhelyen, szemétlerakóhoz hasonlít. [Geoládák v3.12.2]
Hosszú nadrág erősen ajánlott, esetleg egy bozótvágó ???? Az út nagyon szemetes sajnos. A barlang latvanya igazi ritkaságnak tűnik a maga erintetlensegevel. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.10.5]
Szinte egyszerre érkeztünk a helyszínre és kerestük a ládát paidlp kessertárssal.
Így visszaúton egy jót tudtunk beszélgetni a geocachingről, tapasztalatokról. Örülök, hogy találkoztunk. :)
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.7]
Fantasztikus természeti értékkel bír, már csak a denevérek miatt is. Remélem sikerül háborítatlanul megőrizni. Elsőre picit túllendültünk az úton, és rossz ösvényen indultunk felfelé, így tulajdonképpen a barlang tetején kötöttünk ki. Aztán visszajöttünk, az útra, és így már észrevettük a fán a barlangjelzést. A kincset gyorsan megtaláltuk. Köszönjük.
A vasútállomástól egy rövid séta után megpillantottam a barlang bejáratát. Furcsa érzés volt a fejem fölé tornyosuló sziklafal tövében állni. Nagyon kicsinek éreztem magam. A barlang mennyezetéről apró bőregérkék csüngtek szárnyaikba burkolózva. Ritkán látok alvó denevéreket mert nagyon rejtőzködőek. A ládát hamar megtaláltam köszönöm a rejtést. Üdv.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (429 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 47° 7,835' E 17° 44,903' 318 m [GCTUZ+Szentgál felé]
N 47° 8,233' E 17° 42,223' 385 m [GCTUZ+Parkoló]
