A láda a templomtól keletre van elrejtve egy, a sarkon elhelyezkedő nagyobb tuskó felső részében. Kisebb méretű, henger alakú doboz.
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
Somogyot bemutató geoláda-sorozatom újabb része a vármegye egyik értékes, igen régi, ám mégis kevéssé ismert történelmi emlékét ismerteti meg, a gyugyi Árpád-kori templomot. A környéket az utóbbi években tették rendbe, a 2007. tavaszán megrendezett búcsúra már teljesen befejeződött a tereprendezés, most már igazán szép a templom környezete!
Megközelítés:
Autóval észak felől Balatonboglár, majd Szőlősgyörök irányából érkezhetünk meg Gyugyra. A falu északi határában érdemes megfigyelni a
Dél-balatoni borúthoz tartozó pincészeteket, présházakat is. Parkolóhelynek ajánlott:
N 46° 41,367' E 17° 40,890' 141 m [GCGYGY+Parkoló]
Innen a 2000-ben átadott Millenniumi Parkon keresztül néhány száz méteres sétával érhetünk fel a templomhoz.
Gyugynak vasúti megállója nincs, a legközelebbi állomás Lengyeltótiban található, innen kb. 10 km-re. Busszal Balatonboglárról és Lengyeltótiból juthatunk el ide legkönnyebben.
Gyugyról
Az ősi település a Balatontól nem messze fekszik, Lengyeltótitól 3 km-re. A tatárjárás előtt a falu birtokosa Izsép volt a Bő nemzetségből, aki idős kora ellenére 10 fős lovascsapatával részt vett a muhi csatában is és ott életét áldozta a hazáért. Fia vezetésével a maradék csapat a király menekülését biztosította. Izsép címerállata, a medve, ma is megtalálható a falu címerében, amint egy dióágat tart a kezében, három arany dióval. A környéken ugyanis egész erdőségek nőttek dióból, amit errefelé régebben
gyugynak neveztek, innen származik a település neve is. Érdekesség, hogy Európa legnagyobb és legöregebb egybefüggő dióültetvénye ma is errefelé található, pontosabban a szomszédos Lengyeltóti mellett. A falu a török hódoltság alatt csaknem teljesen kihalt, de később lakossága növekedésnek indult. A 19. században a Kacskovics-család tulajdonába került, akik kastélyt is építettek, mintegy 7000 kötetes könyvtárral. A települést ma kb. 300-an lakják, tiszta, csendes, rendezett falu. Régen híres volt búcsújáról is, amit a helyiek elbeszélése szerint akkor kezdtek tartani, amikor a törökök elhagyták országunkat, és az esővíz egy elhagyott harangot mosott ki a földből. Sajnos aztán az első világháború idején ez a híres búcsú is megszűnt, mostanában viszont újraélesztik ezt a hagyományt, lásd: Elveszett geoláda fosztogatói és SzaZo beírásait a megtalálások között!
A templom
Nemcsak Gyugy, hanem egész környékének legrégebbi és legértékesebb műemléke az itteni Árpád-kori templom. Mintegy 900 évvel ezelőtt épült román stílusban, 1999-ben került sor felújítására, ennek során egyre szebb, ép részletek kerültek elő a régi falakból. Helyreállították a szentély ablakait és a teljes bejáratot, valamint megtalálták a sekrestye és a dongaboltozatú tető részleteit is.
A templomot több méter magas középkori földsánc veszi körül, ennek átvágásakor már a munka kezdetekor újkori sírok kerültek elő onnan, így a munkát abbahagyták. A helyszíni bejárást és a sánc felmérését magyar és osztrák régészek, mérnökök végezték 2006-ig. Ekkor kapta a nevét az a domb is, amin a templom áll: II. János Pál domb.
A templom körül 2000-ben egy Millenniumi Parkot létesítettek, majd később tovább folytatták a helyszín szépítését, ami teljesen 2007-ben fejeződött be, akkor nyerte el végleges, igazán szép formáját a környék.
A templom harangját az első világháborúban elvitték, egyesek szerint azért, hogy lövedéket készítsenek belőle. Új harangot 2005-ben kapott.
A láda
A templomtól nem messze keletre van elrejtve egy nagyobb tuskóban, annak is a felső részén, kéreggel álcázva.
További látnivalók Gyugyon
A templomon kívül még néhány más érdekesség is van a faluban, ezeket itt sorolom fel:
1. Urnafal a temetőben
A falu templomhoz közeli temetőjében, amit Örökkévalóság Parkjának neveznek, egy emlékkő és egy verses emlékmű is látható, dél-keleti sarkában pedig egy egyedülálló urnafalat építettek, ahol urnatemető létesítését tervezik.
N 46° 41,336' E 17° 41,079' 170 m [GCGYGY+Urnafal]
2. A Kacskovics család kastélya
1865-ben épült klasszicista stílusban, ma nagyon romos állapotban van. Tulajdonosa sajnos külföldi, aki úgy tűnt, nem fordít gondot a felújításra. Szerencsére azonban mégis megkezdődtek a munkálatok, talán néhány év múlva a régi pompájában áll majd a kastély! Mivel magánterület, ezért csak a zárt kapun kívülről lehet megnézni a jelenlegi ,,romot'', a falutól picit délre. A zárt bejárat koordinátái:
N 46° 40,996' E 17° 40,900' 140 m [GCGYGY+Kastély]
3. Hősök tere
Az út mellett látható a világháborús áldozatok emlékére létesített kicsi park, kőkereszttel.
N 46° 41,442' E 17° 40,902' 140 m [GCGYGY+Hősök]
4. Harangláb
A hősi emlékműnél induló utcában található egy 18. századi, nemrég felújított, helyi védettséget élvező kis harangláb.
N 46° 41,513' E 17° 41,034' 148 m [GCGYGY+Harangláb]
Kellemes kincskeresést és somogyi időtöltést kívánok mindenkinek! A templom szeretettel várja a
GCAKT mozgóládát is! A mozgóláda ide érkezett: először 2007. 3. 16-án, majd 2014. 8. 16-án!