Elhelyezés időpontja: 2007.02.24 11:31
Megjelenés időpontja: 2007.03.02 15:20
Utolsó lényeges változás: 2018.05.08 13:29
Utolsó változás: 2023.01.11 09:07
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Bubuka és Scele >> skiccpausz
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 1.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 850 m
Megtalálások száma: 589 + 4 sikertelen + 7 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2007-03 volt 26 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
A láda a hegytetőn, a stációk felől érkezve, az erdőben egy jellegzetes, formás sziklától kb. 30 méter távolságra, egy kisebb facsoport ölelésében, kövek közötti üregben található.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
A triászkor (földtörténeti középkor) közepén, a mezozoikumban rakódtak le a dunántúli középhegységek rétegei. Ekkor keletkezett a vidék hatalmas fődolomit rétege, amely ennek a vidéknek az alzatát képezi. A pilisi hegység e triász dolomit ún. ladini emelete. A két Somlyó-hegyen a dachsteini mészkövet fejtik, ahol az vastag padokban fordul elő. Ezt a mészfajtát mészégetésre, de útkövezésre is használják. A követ kezdetben a hegyek oldalában összegyűjtötték, később a kitüremkedéseket csákánnyal fejtették, vasrúddal feszítették, összetörték és lovas kocsival szállították. A kőfejtés modernebb változatában először fúrt lyukakkal lerobbantották a falat. A leomlott fal nagyobb darabjait, melyeket még nem lehetett nagykalapáccsal törni, ismét robbantották, úgy, hogy a szikla oldalára tapasztott és besározott robbanóanyag éles csattanással szétrepesztette a követ. A meszet kezdetben boksákban égették ki. A Kis-Somlyó aljában kettő a mai napig látható. 1934-ben az iparvágány mellett mészüzemet létesítettek. A Nagy-Somlyó bányáját az 1980-as években bezárták. A mészmű faluközpont céljára történő hasznosítására a község pályázatot nyújtott be az EU-hoz.
A bánya peremén nézzetek a lábatok elé, gyerekekre kérem fokozottan vigyázni!!!
Pilisjászfaluról
Pilisjászfalu község a Pilis hegység lábánál, a Kenyérmezői-patak völgyében található, Pest és Komárom-Esztergom megye határán. A területet délről a Budai-hegység, keletről a Pilis hegység határolja.
A település határain belül az alföldi és a középhegységi felszíni formák egyaránt fellelhetők. Az emelkedő dolomitrétegekkel váltakozó un. dachsteini mészkőrögök változatossá teszik a tájat. A dombokon barna erdőtalajok, a lábaknál homoktalajok, a völgyek helyenként pangóvizes területein öntéstalajok alakultak ki, ahol az első katonai térképek mocsaras területeket jelöltek. A Kis- és a Nagy-Somlyó jelenleg is feltárás alatt lévő barlangjai gazdag kalcitkristály lelőhelyek. A Kenyérmezői-patak mentén mocsári és lápnövényzetet találunk. A falu közigazgatási területének valaha kétharmadát borító erdők csökkenésével egyenes arányban nőtt a szántók ill. beépített területek aránya. A természetes növénytakarót azonban a mészkőbányászat utóbbi százötven éve is pusztította, maradandó sebeket ütve a hegyek oldalában. A megmaradt erdők állandó és kedvelt helye a fácánoknak, vaddisznóknak, őzeknek.
A vasútépítés 1894. évi munkálatai során honfoglalás kori köznépi temetőt találtak a Kis-Somlyó oldalában, a leletanyag később azonban megsemmisült. Régészeti ásatások folytán az i.sz. I.-III. századból római kori villa épületmaradványait tárták fel. Az 1970-es években III. századi cserépedény töredékeket találtak a régészek. A falu területén előkerült leletek egy töredékét régészeti kiállítás mutatja be az általános iskola épületében.
A jász ősök 1239 körül, a tatárok által megveretve érkeztek az országba. IV. Béla király telepítette le őket a Duna-Tisza közére, de a kunokhoz hasonló, azonos jogokat csak 1323-ban Károly Róbert királytól kaptak. A pilisi jászok első említése 1325-ből való. A letelepített jászok faluja a török alatt lakatlan területté vált, később a Miskey család birtokába került. Az 1870-es években lakóinak száma 226 fő. A nagybirtok ezen a területen nem volt jelentős. 1948-ban alakították meg a Pilishegyi Állami Gazdaságot. Az 1970-es években nyírségi, hajdúsági családok érkeztek a gazdaságban való munkavállalás lehetősége miatt.
A települést összevonások következtében Tinnyével együtt Piliscsabához csatolták, fejlődése lelassult.
1994-ben a helyi választók szavazatai alapján a köztársasági elnök Piliscsaba-Jászfalut Pilisjászfalu néven önálló településsé nyilvánította, visszanyerte önállóságát. A település lakói a környezet értékeinek megóvását, gondozását egyik fontos feladatuknak tekintik. A község életében jelentős szerepe van a helyi civil szerveződéseknek, melyek ápolják az emlékeket, a falu jeles lakóinak emlékét, összefogják a lakosságot és őrzik a hagyományokat.
Jászok emlékköve
A Pilis hegységből hozott követ az 1995-ben állították fel a temető szomszédságában. Itt láthatók még Ott Zoltán (1881-1953), Prinner Vilmos (1899-1976) és Döbrentei Gábor (1897-?) festőművészek emlékére állított kopjafák, valamint a Központi Kereszt (In memoriam 1956). A láda multis korában itt volt a második pont. N 47° 39,146' E 18° 47,213' 189 m [GCPIKO+Jászok-köve]
A Jászok-kövén kívül javaslom a település egyéb látnivalói (Jász Triptichon, Millecentenáriumi Emlékoszlop, Bisztray Ádám Díszkapu, régészeti kiállítás) megtekintését is.
Ezúttal is köszönöm Pilisjászfalu lakója és kollégám, Gábor János és Scele segítségét.
2016.05.31.
A ládát újratelepítettem, a bányát befotóztam.
A Jászok-köve környéke rettentően el van hanyagolva, nem érdemes oda elrángatni a népet, ezért megszűnik a láda multisága, mostantól hagyományos.
skiccpausz
2015.11.24.
A ládát elcseréltük gagimoccapiccivel a GCMamm ládámra.
skiccpausz
2015.11.23.
A geoládát gagimoccapicci örökbefogadta.
2012.01.07. Karbantartás
A ládát cseréltem. Mivel az eredeti rejtek tönkrement, kicsit arrébb tettem (kb. 2 m-rel, a tűrésbe belefér). Egy fa melletti kis szikla alatt bújik kövekkel takarva.
2009.08.30. Karbantartás
Ma cseréltem a ládát. Elég nagy, tele ajándékkal (egy sk. geomaci is) várja a megtalálókat.
A régi 2. ('48-as emlékmű) pontot kivettem, mert a jelszó többeknek gondot okozott, így a multi már csak 2 pontos.
Mivel az emlékmű útba esik, így is megnézheti, akinek kedve van.
2007.02.24.
A láda kihelyezése.
Eredeti rejtők: Bubuka és Scele
Állapot: kereshető
2 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Vonattal érkeztem Pilisjászfalura. Az Állomás utcán sétáltam fel, majd a kálvária nyomvonalát követve jutottam fel a hegytetőre. Ott már nem olyan egyszerű volt a keresés. Szinte méterenként van facsoport közepén kövekkel és egy kicsit meredek is. Szerencsémre a láda piros teteje kilátszott a kövek közül. A találat után a bánya pereme közelében lévő árnyékos kis sziklára leülve ettem, miközben gyönyörködtem a kilátásban. Utamat a kereszt felé folytattam, majd a kövekből kialakított meredek lépcsőn lementem a bányaudvarba.
Korábban sose hallottam erről a helyről, s - közeli kirándulóhelyet keresgélve - csak azért választottam a mai séta egyik célpontjául, mert skiccpausz eddig megtalált ládái mindig különleges, látványos helyekre vittek. Nos, ezúttal sem kellett csalódnom.
Mintegy két órán át, összesen 4 kilométert sétáltunk a Nagy-Somlyó maradékán, illetve az egykori bánya területén. Az ajánlott látnivalók közül egyedül a barlangot (nem éreztük biztonságosnak a leereszkedést a meredek és kitett csapáson), illetve a Jászok emlékkövét (nagyon nem esett útba) nem néztük meg, de a kilátás, a dolomit- ésmészkőfelszínen kialakult gazdag növénytársulás (köztük a védett orchideaféle, a vitézkosbor is virágzott éppen), vagy láthatóan "magánerőből" létesített kálvária-stációk egyaránt nagyon érdekesek, szépek voltak. Jó példa ez arra, hogy egy alapvetően tájromboló beavatkozás (kőbányászat) révén roncsolt hely is lehet esztétikus, tanulságos. Én nem gondolnám, hogy bármi beruházás kellene ide: pont jó ez a hely most úgy, ahogy van (a bányászat romjaival, turistajelzés és tájékoztató táblák nélkül). Azt amúgy se értettem, hogy miféle "faluközpontot" terveztek a mészmű területére EU-s pályázaton... jó lenne ezt pontosítani a leírásban.
A leírás amúgy más szempontból sem az igazi: a bánya történetéről nem sok derül ki. Ha pedig mindenképp Pilisjászfalu történetéről is akar írni a rejtő, akkor arra jobban oda kellene figyelni. Az ugyanis, hogy az 1970-es években "a települést összevonások következtében Tinnyével együtt Piliscsabához csatolták" tényszerűen nem igaz: 1994 előtt sose létezett önálló település, a terület a Piliscsabától való elszakadást kimondó népszavazás előtt mindig is Piliscsaba közigazgatási területének része volt. (Tinnye viszont mindig is önálló település volt, csak a tinnyei tanácsot vonták össze közös tanácsba a piliscsabai tanáccsal a 70-es években, viszont a közigazgatási önállóságot ez nem érintette.)
A láda megközelítése szerintem egyáltalán nem veszélyes, a koordináták is elég pontosak, így a megtalálás sem nehéz. Mindazonáltal szerintem is bőven lenne a rejtésre alkalmas, az ösvényhez közelebbi, könnyebben megközelíthető hely is.
Még valami: a faluközpontban a csupaüveg, hipermodern Rózsakert vendéglő megjelenéséhez képest meglepően olcsón és nagy választékban kínál mindenféle finomságot, túra végi "levezetésként" degeszre ettük itt magunkat. :-)
Hazafelé Piliscsévről itt is megálltunk.
Nagyon tetszett a hely, csak azt nem értettük, hogy a láda miért ott van ahol..... Ráadásul Nekünk 8 méterrel távolabbra mutatta, ami adott körülmények között nem elhanyagolható távolság.
Az általunk mért koo: N 47 39.535 E 18 48.332 Alt 343 m. Mindezt 4 méteres pontosság mellett.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést, majdnem kitőrtem a bokám. Most húzogatom ki a tüskéket az ujjamból. Szadista vagy...ugye tudod... hahaha [Geoládák v4.2.5]
Ez a rejtés tényleg az öncélú szopatás kategória, érthetetlen, hogy minek kell lerakni egy csúszós sziklás meredek hegyoldalba... Pedig a kálvária meg úgy az egész hely zseniális.
Részletek hamarosan, feltehetőleg otthonról!
(Bár eléggé el vagyok maradva a logírással.) Köszönöm a rejtést!
-Bobby Holmes [Geoládák v3.12.10] [Geoládák v4.2.1]
Megtaláltam. A rejtőnek üzenem: ezen a gyönyörű helyen értelmes helyet nem találtál? tényleg a szivatás a lényeg? Ne haragudj, ez gáz... [Geoládák v4.2.1]
Megvan, köszi.
A panoráma nagyon szép. A bánya egy tájseb, de már legalább gyógyul. Végigjártam a kálváriát, aztán - elnézést a blaszfémiáért - tizenötödik stáció gyanánt megkerestem a ládát.
A rejtőnek vannak igen kreatív, ötletes rejtései, meg vannak öncélúan szívatósak is. Ez a láda az utóbbi kategória. A meredek, homokos-köves csúszós hegyoldal, megspékelve a bozótossal, bogáncsmezővel, ahol aztán egy random helyre le van téve a doboz, ez a legjobb kombó ahhoz, ha meg akarod utáltatni a ládázást egy kezdővel, aki erre téved. Pláne egy ilyen helyen, mint ez, ahol kb. kétmillió alkalmas hely lenne rejteni.
Láda rendben.
N 47° 39,231' E 18° 47,622' [GCPIKO+Letérés]
N 47° 39,585' E 18° 48,075' 254 m [GCPIKO+Parkoló]
N 47° 39,567' E 18° 48,210' 313 m [GCPIKO+Csörlőház]
N 47° 39,650' E 18° 48,163' 275 m [GCPIKO+Lejárat]
N 47° 39,574' E 18° 48,306' 359 m [GCPIKO+Kilátás]
N 47° 39,552' E 18° 48,279' 342 m [GCPIKO+Kereszt]
N 47° 39,550' E 18° 48,276' 326 m [GCPIKO+Pad]
N 47° 39,146' E 18° 47,213' 189 m [GCPIKO+Jászok-köve]
