-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell

A ládába TravelBug helyezhető.
WAP: A láda újból kereshető.
Pótjelszó: A "Színes madárvilág" nevű ismertetőtábla fényképészei közül az első művész keresztneve. 6 betű.
A ládát sajnos többször ellopták. A legutolsó lopás és a rejtek felgyújtása (!) után évekig virtuális volt. 2025.01.25-től újra kereshető.
A visszarejtéskor kérlek figyeljetek rá, hogy semmilyen irányból ne látszódjon a láda. (Felülről se)
A Dunához közel található a Petőfi -fa, ahol a "Piroslik már a fákon a levél" című versét írta a költő.
A kocsányos tölgybe 1978.07.02-n belecsapott a villám, és egy hatalmas darabot szakított ki belőle. A kiszakított darabokból Polyák Ferenc Matkófalván lakó fafaragó művész készítette el a Petőfi család szobrait 10 nap alatt, a megmaradt rész pedig ott fekszik a fa mellett.
Még kiskoromban be lehetett állni a fába, de a 90-es években a villámcsapás okozta sérülést "betömték".
A
Petőfi Emlékmúzeum gazdag anyaga az 1846-os év nyarát idézi, amit barátjával Dömsödön, a múzeummá alakított házban töltött Petőfi Sándor.
A közelben található még
Petőfi Sándor szüleinek háza is.
Dömsödről pár szóban:
A helység neve a latin Dimus szóból eredeztethető, illetve a szláv eredetű Dömötör (Dimitri) névvel azonosítható. A honfoglalás óta lakott falu írásos említése először 1280-ban fordul elő. A helység (ritkaságszámba menően) létezett a török idők alatt is. A kálvini hitre áttért magyar lakosság a környék egyik legerősebb református helyévé tette Dömsödöt. A XX. században a községet érintette néhány közigazgatási átszervezés: 1939-ben egyesítették a vele egybenőtt Dabbal. Apajpuszta viszont 1984-ben kivált, és önálló község lett.
Az itteni tájat festette több évig Edvi-Illés Aladár (1870-1958). A dömsödi református templom előtti téren forgatták 1948-ban a Ludas Matyi című filmet.
A település falusi turizmusát a "Még 1000 év Dömsödért" Egyesület szervezi.
forrás: vendegvaro.hu
Könnyed bringás túraajánlat:
Ráckevei HÉVtől a kisduna egyetlen hídján átkerekezve
GCFANY , majd délre fordulva irány a láda. Ez az út sajnos nem a legjobb minőségű, mondhatni nyomokban aszfaltot is tartalmazhat. (A láda után pedig átkompozva a túlpartra
GCRAC (itt már jó minőségű aszfalt van).) Sajnos a komp már nem üzemel.
Egyéb Petőfivel kapcsolatos ládák:
GCPEFA ;
GCPETO ;
GCHMPI .