Elhelyezés időpontja: 2007.03.15 16:55
Megjelenés időpontja: 2007.03.17 22:08
Utolsó lényeges változás: 2020.03.08 14:05
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: kiralyek és Mama
Ládagazda: kiralyek Nehézség / Terep: 3.0 / 3.5
Megtalálások száma: 397 + 1 sikertelen + 8 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2007-03 volt 22 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
FIGYELEM! 2020.03.08-tól a régi jelszóval üzemel a karbantartott láda.
WAP: Hagyományos 20x20 cm-es láda a felsőcsatári Pinka-szurdokban, természetes sziklahasadékban. A "PINK" színű láda elsősorban rózsaszínű ajándékokat vár.
Ezzel a ládával szeretnénk bemutatni Vas megye egyik rejtett természeti értékét, a Vashegyet és a Pinka-szurdokot. Az általunk ajánlott túra kb. 5 km hosszú, önmagába visszakanyarodó ösvény, kaptatóval, sziklákkal, útra dőlt fatörzsekkel.
Kiindulópontjául ajánljuk a N 47° 12,537' E 16° 26,404' 241 m [GCPINK+parkoló] parkolóhelyet. Innen az országút jobb oldalán indulunk el a zöld turistajelzést követve, a Pinka folyásirányával szembe. (Helyi kialakítású turistatáblák is színezik a képet, pöttyök, háromszögek faoszlopon...) Hamarosan a malomhoz érünk, majd továbbhaladva a bukógát tűnik fel. A láda a zölddel jelzett turistaút mellett található, a kiindulóponttól mintegy 1.5 km-re. A gát melletti kis jelzetlen ösvény is visszavisz a jelzett útra, egy szakaszon közvetlen a Pinka-főág mellett vezet.
Javasoljuk, hogy a láda megtalálását követően haladjatok tovább a turistaúton, mely egy idő után meredek kaptatóval visz fel a hegy tetejére, ahol szalonnasütő-pihenőhely és egy geodéziai mérőtorony is található. Innen a zöld háromszöggel jelzett út (mely mellett halomsírokat láthattok) visszakanyarodik a bukógáthoz. A zöld turistajelzés Vaskeresztesre vezet.
Felsőcsatár
Felsőcsatár az ország nyugati határán, Vas megyében lévő, Szombathelytől 18 km-re elhelyezkedő kisközség, a 89-es főút, illetve Nárai-Pornóapáti felől közelíthető meg.
A Vas-hegy északkeleti lábánál romantikus katlanszerű elhelyezkedését kiemeli a Pinka patak Ausztriából jövő 2 km-es szurdokvölgye.
A település legkorábbi írásos említése 1244-ből maradt fenn Chatar alakban. Neve alapján, amely pajzsgyártót jelent, a kora Árpád-kori szolgáló falvak közé számítják, ahol fegyvergyártók éltek, akik a közeli Óvár várához tartoztak.
A 16. században szerezték meg a Batthyányak, akik az 1532-ben, Kőszeg ostroma idején elpusztított lakosság helyett horvát telepeseket hívtak ide.
A falut többször érte jelentős pusztítás. 1471-ben a Baumkirchnerek ellenfelei égették fel és rabolták el a jobbágyok javait. Az 1532-es török támadás mellett, 1553-ban pestis miatt tíz épület maradt üresen. 1574-ben a teljes település leégett az átvonuló zsoldos katonaság dúlása nyomán. A Bocskai felkelés után 22 házat kellett újjáépíteni.
A helység határában a középkor óta folyt szőlőművelés. Alsócsatáron 1744-ben 64, Felsőcsatáron csaknem négyszáz kapásnyi területet írtak össze. Utóbbi hely hegymesteréről már a 17. század elejéről maradt fenn feljegyzés.
1921-ben a trianoni békeszerződést végrehajtó határmegállapító bizottság először Ausztriának ítélte, de a helybeli lakosok tiltakozása következtében megváltoztatták a döntést és 1923 március elején visszakerült Magyarországhoz.
A község határában 1952-ben zsírkő- (talkum-) bányát nyitottak, amely egyetlen ilyen volt az országban. Az 1960-as években élte fénykorát az akkor több mint száz főt foglalkoztató üzem, a későbbi években csökkentette termelését és 1996 végéig működött.
A Pinka
A Pinka patak a Rába legjelentősebb vasi mellékvize. Kiváló vízminősége és állandó vízszintje miatt kiszámíthatóan jó pisztrángos, paducos víz hírében áll. A magyar-osztrák határhoz közel ered és ezt a tulajdonságát végig megtartva a két ország között kanyarog. Körülbelül 55 km hosszú, legnagyobb mellékvizének a Strém-patak számít. Több malom, duzzasztó települt sebes vizére. A Pinka Felsőcsatárnál érkezik meg, majd hosszabb-rövidebb itthoni tartózkodás után többször lép vissza Ausztriába. A patakban megtalálható halfajok száma 28 db, ezek közül jellemző halfajok: a pisztráng, a márna, a paduc, a domolykó, a ponty, a keszeg.
Utunk elején egy malmot láthatunk, mely a Pinka patakon épült a 16. században. 1592-ben Kuthasy Simon lovaskapitány kapta meg az akkor négy kerékkel működő épületet, aminek fejében két fiával együtt fegyveresen mindenkor a földesúr rendelkezésére kellett állnia. 1927-től biztosította a község elektromos ellátását.
A Vashegy
A Kőszegi-hegység szerves egységet alkot a szintén tradicionális borkultúrával rendelkező Vasheggyel. Útban a szőlőhegyek felé piros és fehér szalagokkal díszített csokrok, táblák vonják magukra a figyelmet. A Vashegy vendégszerető szőlősgazdáinak táblái ezek: a vörös borra utal a piros szalag, a fehérborra a fehér szalag. A Vashegy kiemelkedő települései Felsőcsatár és Vaskeresztes. A felsőcsatári szőlőhegy tetején álló középkori Szűz Mária-kápolna elől festői panoráma tárul a látogató elé, a hegyen található közel 100 esztendős pincék "csatári kőből" készültek. A hegyen vaskori halomsírokat tártak fel, utunk során is találkozhatunk néhánnyal.
Állapot: kereshető
3 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A nap fénypontja.
Ajánlott parkolótól kellemes sétával a Pinka mentén a rejtést tartalmazó kőszikláig és vissza. Stabil rejtés.
Jó volt, köszönet a lehetőségért!
Sajnos nagyon sok szemét volt a ládában, nem értem kinek milyen örömet okoz Tesco-s számla vagy egy cigaretta geoládába helyezése, ráadásul a vizes környezet miatt tiszta penész volt a dobozban majdnem minden. Kipucoltuk, de karbantartást igényel a láda.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Az én szegénységi bizonyítványom, de a Pinka patakról ezidáig nem is hallottam. Ehhez képest egy - jelenleg - bővízű patak, szép környezet. Sajnos a látványt nem igen tudtuk nyugodtan élvezni, mert közelharcot vívtunk a szűnyogokkal, így szedtük a lábunkat.
James [Geoládák v3.12.10]
Tibikével és kutyusunkkal, Lorddal, az idei első láda.
Nos, kicsit hibás vagyok, mert a túraútvonalat nem néztem át indulás előtt. Az ajánlott parkoló után még bőven lehetett volna menni kocsival és kicsit később megállni. A kilátó után hamarosan kezdődik a lefelé csúszkálós, fefelé kaptatós rész, ahonnan aztán balra majd lekanyarodhatunk az átérbe. Az osztrák határig sétáltunk el, a másik irányba már nem, viszont a GPS a kaptató tetején mutatta a legközelebb a ládát. Oké, elindultam felé, a meredek hegyoldalban, csak fentről láttam, hogy amúgy a turistajelzésen haladva, majd a sziklákig felmászva sokkal egyszerűbb lett volna. Hát most már mindegy, megkerestem, meg is lett, legközelebb felkészültebben megyek és akkor a fenekem sem lesz földes... :)