[wap: kidőlt fa]

---

A Csolnok felett magasodó Mókus-hegy keleti ormára hívlak benneteket. A Kálváriával ékesített tetőre egy elhagyott kőbányától induló, stációkkal szegélyezett sétaúton juthatunk fel. A helyről kiváló panoráma nyílik a falura és a környező tájra. A domb adottságait kihasználva gyakran a siklóernyő szerelmesei indulnak neki innen a légnek.
A Mókus-hegyben a Gete-csoport tagjaira jellemzően, triászidőszaki mészkővel találkozhatunk, amit szintén a bányászati tevékenység hozott napvilágra. Bár a külszíni fejtés nyomait a legtöbbször tájsebként értékelik, sok esetben mégis különleges földtani értékeket ismerhetünk meg általuk, s emellett a sziklafalakon utólag kialakult növényvilág érdekes színfoltjait adják természeti környezetünknek. A Mókus-hegy földtani értékei közül legérdekesebb a bánya közepén található meredek dőlésű kőzetréteg-lap, s a benne karsztosodott üregben kialakult hatalmas kalcit és barit tömbök. A hegy növényvilága is egyedülálló. Benne sok védett, különleges fajt találhatunk, köztük a hazánknak csupán néhány ponton fellelhető vetővirágot.

---

A táj szépsége ugyan feledteti, de ismernünk kell az alattunk elterülő falu lelkének egy régi, lassan gyógyuló sebét: Itt működött és maradt fenn legtovább a korszak legnagyobb bánya-munkatábora. A nehéz művelésű, Kecske-hegy alatti IX-es aknán dolgoztatták a közmunkára ítélt politikai foglyokat. Az ország többi, megszűnőben lévő KÖMI-rabtáborából 1956 nyarán ide gyűjtötték össze azokat az elítélteket, akiket még nem szándékoztak "ideiglenesen szabadlábra helyezni".
2011-től a kereszt út elején újra látható az eredetileg 1907-ben épített "Jézusnak Máriától való búcsúzása" emlékére állított kápolna.

Csolnok a Dorogi szénmedencében, Dorogtól 4 km-re a Janza-patak hegyekkel és dombokkal körülölelt völgyében a környező domboldalakra felkapaszkodva fekszik. Utcahálózata a terepviszonyokhoz idomulva sajátosan alakult, a csónak formájú völgyet követve, párhuzamosak a főutcával és a völgyet átszelő patakkal. Földrajzi fekvéséből adódóan területe szőlőművelésre mindig is kiválóan alkalmas volt, de a földművelés a kevés sík terület miatt csak keveseknek nyújtott biztos megélhetést. A fő megélhetési forrást a 19. század elejétől kezdve 1979-ig a bánya jelentette. A négyezer főnyi lakosságának többsége bányamunkás volt az 50-es években. A község a Dorog környéki szénbányászat gazdag lelőhelyeként vált ismertté. A tárnákat azonban az életveszélyes karsztvízbetörések miatt a hetvenes évek elején bezárták. A település alatt a mai napig kiaknázatlan szénmezők húzódnak. Mivel a felszíni közlekedés és szállítás körülményes volt, a bányák üzemelésének időszakában a szén a föld alatt jutott el Dorog vasútállomására. Bányajáratok, alagutak kötik össze Csolnokot Doroggal és a csolnokiak is sokszor a bányavasúttal, a föld alatt érték el a várost. Lakosainak túlnyomó többsége a XVIII. században Németországból idekerült telepesek utóda, akik ma is szívesen használják a kevert Rajna-bajor dialektust, és őrzik a régi tradíciókat. Egyéb adatokat itt találhatsz a településről.

---

A Község Háza  N 47° 41,469' E 18° 43,013' 215 m [GCTsch+crossing] előtt kell nyugat felé fordulni és haladni tovább (szó szerint) torony iránt. A templom alatt helyezték el a Rabtábor áldozatainak emléktábláját  N 47° 41,556' E 18° 42,788' 230 m [GCTsch+waypoint], itt balra fordulva már célegyenesben vagy a javasolt parkoló  N 47° 41,507' E 18° 42,590' 256 m [GCTsch+parking area] felé. Bár autóval is járható út vezet tovább, érdemes mégis ezen a ponton hagyni a kocsit. Innen pár perc alatt a Kálvária első keresztjéhez  N 47° 41,470' E 18° 42,563' 263 m [GCTsch+waypoint] lehet érni, ahonnan 50 méter szintkülönbség már csak a rejtekhely. Láda előtt vagy után, de feltétlenül nézzétek meg a bányát  N 47° 41,396' E 18° 42,575' 270 m [GCTsch+mine] is a köves út végén.

A bányánál mind fent, mind lent csak óvatosan, főleg a gyerekekkel !
Kellemes sétát és szép időt a panorámához !

A ládát 2010.07.25-én új helyre telepítettük, hogy a SZABÁLYOKNAK MEGFELELŐEN 10 méteren belül legyen az úttól.