1. pont: A Szentháromság szobron olvasható első családnév (... Márton, 4 betű)
2. pont: A kereszt állításának évszáma (4 számjegy)

---

Ez a multiláda jelenleg egy ,,városi'' virtuális minimulti, mely régebben kiegészült még egy erdei sétával is, de mivel az ott található óriásfa elpusztult, így a harmadik pont megszűnt. A láda Somogy vármegye egyik történelmileg legjelentősebb települését mutatja be: Segesdet. Hogy miért kapta a láda a ,,Segesd vármegye'' címet? Ez kiderül a későbbi leírásból.

1. pont: Ferences templom és kolostor

Amikor észak felől a 68-as úton közelítünk Segesd felé, már messziről látszik a Várhegyre az 1700-as években felépített épületegyüttes. Elérve Segesdet, ágazzunk le balra a faluban Felsőbogátpuszta irányába, majd hamarosan ismét balra egy kis utcán, aminek végén már látszik a templom. Benne Dorfmeister István értékes freskói láthatók. A jelszó első részét a templom előtti Szentháromság szobron olvashatjuk: a szobrot emeltetők nevei közül az első (4 betűs) családnév az. (... Márton). Koordináták:
 N 46° 21,277' E 17° 20,943' 179 m [GCSEGE-1]

2. pont: Szentkút és kegykápolna

Visszatérve a főútra és tovább haladva dél felé, hamarosan elérjük a somogyszobi elágazást, ahol letérhetünk a kápolnához is. Történetéről, jelentőségéről később még írok. A jelszó második részét a mellettük álló kereszten találhatjuk: annak a készítési évszámát olvassátok le!
 N 46° 20,411' E 17° 20,842' 157 m [GCSEGE-2]

Segesd vármegye

Kevesen tudják, hogy a mai Somogy területén a középkorban sokáig két megye osztozott: Somogy és Segesd (Següsd) vármegyék. Ez utóbbinak a központja volt Segesd, az ősi település. Először 1193-ban említik írásos emlékek Sequest néven. A következő évszázadban már jelentős temploma is állt, és rendkívül fontos volt Segesd vára. II. Endre király feleségének, Jolántának adta hozományul a vidéket, innentől kezdve csaknem 200 évig a ,,királynék vármegyéje'' volt.
A vár maradványai ma is látszanak még a templomtól északi irányban, de sajnos nem sok, csak a földvár sáncai, bozóttal benőve. A szocializmus időszakára sokszor jellemző volt, hogy az értékeket nem tisztelték, védték eléggé, így fordulhatott elő, hogy a török kori vár még megmaradt építőanyagát egy alig használt víztorony építéséhez használták fel. A földsáncok nehezen megközelíthetőek: a templom irányából egyáltalán nem, mert minden irányból el van kerítve az út. Csak kerülővel, a szántóföld irányából lehet fölmászni, és ez sem könnyű a meredekség miatt.
A segesdi várrom is szerepel a Somogyi Várak túramozgalom teljesítendő pontjai között.
Koordináták:  N 46° 21,367' E 17° 20,989' 180 m [GCSEGE+Földvár]
Somogy vármegye reneszánsz értékeinek megőrzésére, megismertetésére és kutatására 2007-ben megalakult a Somogyi Reneszánsz Szövetség, melyben az 5 résztvevő település között Segesdet is megtalálhatjuk. (A többi négy: Andocs, Nagybajom, Ötvöskónyi és Somogysárd.)

Segesd, az ország fővárosa

Kicsit meglepően hangzik a cím, nem? Pedig tulajdonképpen igaz: a tatárjárás után IV. Béla király többször is Segesden időzött, és itt működött a királyi kancellária is, 1242 és 1256 között a királyi kulcsár is itt rendezkedett be. A király Segesdről irányította az ország újjáépítését, ezért mondják sokan azt, hogy ekkortájt Segesd volt tekinthető az ország fővárosának. Itt ápolták a sebesült Kálmán herceget is, Béla öccsét.

Árpád-házi Szent Margit Segesden

IV. Béla leánya, Szent Margit is itt töltötte fiatalkorának egy részét. Rá emlékezve nyitották meg Segesden az egykori malomépületben az Árpád-házi Szent Margit múzeumi kiállítóhelyet (a községi könyvtárral együtt). Címe: Kossuth Lajos u. 113/B., nyitva keddtől szombatig 10 és 12 óra között és 12:30-16 óráig. Koordináták:
 N 46° 20,614' E 17° 20,792' 160 m [GCSEGE+múzeum]
Évente megrendezik a Szent Margit-hét ünnepi programsorozatot is.

További történelem

IV. Béla után még IV. László is pihent egykor Segesd várában, de nem csak az Árpád-ház királyai kötődnek ide, hiszen pl. Nagy Lajos is itt találkozott anyjával, Erzsébettel. Később a törökök elfoglalták a települést, akkori kolostorát lerombolták, aztán többször is visszafoglaltuk a várat, utoljára a 17. század végén. Ezután fogtak hozzá a ferencesek új kolostor építéséhez, mely a 18. században készült el. Épületében működött a vármegye (akkor már Somogy) első patikája is. A település két fő részből áll: Felső- és Alsósegesdből, az előbbi az igazi faluközpont, és főként katolikus vallású, míg Alsósegesd inkább református. Mezővárosi rangját még korábban elvesztette, és ma is csak nagyközség, nem város. Igaz, a vármegye számos településével ellentétben gyorsan fejlődik és némelyik évben a lakossága is növekszik, ma is épül 1-1 új ház. Fiatalok is szívesen költöznek ide, de az elöregedés így sem állt meg.

Segesdi búcsú a Szentkútnál, Fájdalmas Szűzanya kegykápolna

A két falurész határán, a somogyszobi elágazásnál, a vasút mellett egy kis fás területen található a Szentkút és a közelbe épített kápolna. Sok esetet jegyeztek fel, amikor valaki a forrás vizétől nyerte vissza egészségét, ezek hírére gróf Széchenyi Antal kápolnát építtetett ide, ahol a sasvári (Pozsony vármegye) pálos templom Pietájának másolatát helyezte el. Ez a hely régóta híres búcsújárásáról: Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony napján tartják őket (augusztus 15. és szeptember 8.).

Egyéb látnivalók

Említést érdemel még a Széchenyi család kastélya, a falu északi részén a főút nyugati oldalán épült a 19-20 század fordulója táján. A romantikus kastélyban ma szociális otthon működik. Parkja védett terület.
Alsósegesden pedig a református templomot tekinthetjük meg, illetve tőle kicsit északra egy 1887-ben épült kis haranglábat.

Elpusztult hatalmas tölgyfa és egy kisebb, ami még él

Segesd közelében állt valaha Magyarország egyik legnagyobb tölgyfája (törzskerülete több, mint 5 és fél méter!), azonban sajnos a fa nemrég elpusztult. Közelében áll egy másik hatalmas fa, de azért az jóval kisebb, mint az ,,igazi'', és egy kerítés túloldalán áll. Helyének eléréséhez a kiindulóponttól és az útvonaltól függően 3-4 km gyaloglásra van szükség, vissza ugyanennyi. Biciklivel a homokos talaj miatt nehezen járható! Koordinátái:
 N 46° 20,856' E 17° 18,340' 175 m [GCSEGE+fa]

Megközelítés:
A főútról nyugat felé kell leágazni a következő ponton:
 N 46° 21,000' E 17° 20,719' 166 m [GCSEGE+elágazás]
Innen nyugatra és észak-nyugatra vezet az út kanyarogva, egy rövid idő után földúttá válik. Itt már érdemes leállni autóval, főleg, ha nedves az idő. Ne ijedjünk meg azonban a sártól! A talaj ugyanis homokos, ezért a sár egyáltalán nem ragadós, gyalog is jól járható még több napos esőzés után is (rejtéskor ez volt a helyzet). Viszont autóval és biciklivel nehéz továbbmenni, csak száraz időben javaslom! De hamarosan úgyis egy sorompó állja el az utat, onnantól már tényleg muszáj leparkolni. Az út ugyan enyhén jobbra kanyarodik, a GPS pedig inkább balra vinne minket, de kövessük csak az utat! Eredetileg azt javasoltam, hogy egészen addig, amíg el nem érünk a következő elágazáshoz:
 N 46° 21,482' E 17° 18,205' 163 m [GCSEGE+2. elágazás], ahonnan már könnyű eljutni a célig. De hála az első néhány megtalálónak és főleg kupec-nek, egy rövidebb útvonal is van: Először a  N 46° 21,283' E 17° 18,981' 163 m [GCSEGE+3. elágazás] ponton balra induló úton forduljatok be balra az erdőbe, majd kb. 550 m után a  N 46° 20,980' E 17° 19,005' 163 m [GCSEGE+4. elágazás] ponton lévő kereszteződésben jobbra menjetek tovább, és hamarosan a láda közelébe értek. Vannak egyéb utak is, de néhol vizesárkok és mocsarak akadályozzák a haladást, de azért aki kalandvágyó, próbálkozhat az újabb utakkal is.

Megszűnt a Prósza-parádé

2003 óta évente (általában július végén) megtartották ezt a különös nevű rendezvényt Segesden, a Különleges asztali örömök Somogyban sorozat egyik részeként, sajnos az utóbbi években azonban már nem rendezik meg. De pár szót azért írok erről az érdekességről. A prósza alapanyagai általában a kukoricaliszt, a krumpli és az aludttej, de ízesíteni rengetegféleképpen lehet, ez vidékenként teljesen változó, ahogy magának az ételnek a neve is. A vármegye minden tájáról (és távolabbról is) érkező vendégek nemcsak megkóstolhatták a prószát, hanem be is nevezhettek a sütőversenybe, ahol külön sós és édes kategóriában értékelték az elkészült finomságokat.

Kellemes időtöltést kívánok minden ládakeresőnek Segesden!