A láda egy műanyag tárolódoboz a templomrom körüli ligetes részen, kövek alatt található.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
A Szent István Pusztatemplom romja a Vajdaság Bánsági részén található, ahol a magyarság történelmi múltjának, anyagi és szellemi kincseinek jelképe. Magyarországról a Zenta (Senta) - Ada (Ada) - Óbecse (Bečej) - Törökbecse (Novi Bečej) útvonalon közelíthető meg a legkönnyebben. Adánál ugyan nemrégiben épült egy új híd a Tiszán, ezen átkelve lenne ideális elérni a célt Padé (Padej) és Bocsár (Bočar) településeken átutazva, de kétes az úthálózat kiépítettsége, ezért ezt az opciót (autósoknak legalább is) még nem merem ajánlani.
A templomrom területileg Törökbecséhez (Novi Bečej) tartozik, lakosságának megközelítőleg 30%-a magyar. A városból egyrészt Karlovabeodra (Novo Miloševo) - Nagykikinda (Kikinda) felé haladva, a N 45° 40,657' E 20° 14,945' 84 m [GCARAC+Crossing1] ponton tudunk jobbra letérni, illetve a Basahíd (Bašaid) felé vezető útról a N 45° 36,935' E 20° 15,916' 82 m [GCARAC+Crossing2] pontban. A templomrom az első ponttól 5 km-re, a második ponttól 4.5 km-re található aszfaltburkolat nélküli úton haladva. Légvonalban persze kevesebb, de nem célszerű ezt az opciót választani. Autóval a Crossing1 irányából közelíthető meg, ez egy könnyen járható, zúzottkővel borított út. A Crossing2 irányából való megközelítést viszont egyáltalán nem ajánlom autósoknak, még teljesen száraz időben sem.
A pusztatemplom
A rom hatalmas falai már messziről a táj fölé emelkednek, lenyűgöző látványt nyújtva az arra járóknak. A templom története kissé a régmúlt homályába vész. Igazából teljes biztonsággal nem lehet tudni, hogy mikor épült, melyik szerzetesrend használta és mi volt az igazi neve. Egyes kutatók szerint, a forráshiány miatt - kis túlzással - könnyebb bebizonyítani azt, hogy nem is létezett.
A Szent István alapította monostorok között már az aracsit is megemlítik, de valószínűbb, hogy a ma látható templom nagy része, a XIII. század első évtizedeiben épül, román stílusban, alaprajzát a bencés templomok sajátosságai jellemezik.
A 26 méter hosszú, 15 méter széles téglaépítmény faragott mészkővel díszített. Eredetileg torony nélküli, háromhajós, három apszisos, boltozott, bazilikás elrendezésű, a padozat vörös márványból készült.
Az alaprajz, a pillérformák és a szentélyrész előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval (GCVeKo), a boltozati rendszer pedig a franciaországi Bourges székesegyházát is jellemző megoldással rokonítható. A díszítőfaragványok egy része antikizáló kompozíciójú. Ezek az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház provence-emiliai eredetű stílusrétegének a hatásáról tanúskodnak: mestereik a tudásukat ott szerezték. A faragványok egy másik csoportja gótikus jellegű, egy közülük a pannonhalmi bencés főapátsági templom reimsi kapcsolatú faragványaival mutat összefüggést.
A nyolc pillér és a két gerinchordó faloszlop fejezete kőből faragott leveles díszű, kivétel a főapszistól délre fekvő gerinchordó faloszlop fejezete, ahol emberi alak tartja a vállkövet, mint Atlasz az égboltot. Ugyanezen faloszlop fejezetének déli oldalán a levéldísz fölött jobb arcrészét tenyerével megtámasztó figura látható. A tetőzet faszerkezetű volt, máztalan cserépfedéssel. Az apszisokat is tető fedte, melyeknek kőből faragott kis félkörös párkányzatuk volt.
Az északi csúcsíves tornyot később építették hozzá, ami már ferences fennhatóságra utal. A torony alsó részét a keleti, északi és nyugati oldalon egy-egy nyomott csúcsívű, tégla kereteléssel egybefogott, kettős csúcsíves ikerablak tagolja. Ebben az időszakban, amikor a csúcsíves tornyot 1380 körül hozzáépítették, a főhajó tetőgerinc magasságát is megemelték. A torony felső része nyújtott nyolcszögű, a legfelső részei és a toronysisak a kereszttel leomlott, elpusztult.
Korai története során többször kifosztják (tatárok, kunok), de újraépül, virágkorát a XV. század első felében éli.
Később a kolostort megerősítik, de a törökök könnyedén elfoglalják. Érdekesség, hogy a védők állítólag a becsei várral összeköttetésben lévő alagúton keresztül távoztak.
Az épületekkel a törökök nem tudtak mit kezdeni, kifosztásuk után a sorsukra hagyták őket, így csodával határos módon megmaradnak és a XIX. században "fedezik fel" újra a romokat. A templom mellett található kolostorépületek csekély maradványai láthatóak.
A templomból mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fenn eredeti állapotban.
A templomrom történetéről és művészi értékeiről Raffay Endre és Szűgyi Ferenc munkáiban olvashatunk részletesen.
A település
A mai Aracs település Törökbecse részét képezi, a középkori település a török időben teljesen elpusztult. Az 1400-as évek elején vásáros hely, majd mezőváros volt, többször tartották itt a Torontál megyei gyűléseket is. 1536-ban pestisjárvány sújtotta a vidéket, sok lakója elmenekült, a törökök már egy hanyatló települést találtak itt.
A templomrom jelentősége
A Délvidéken nagyon kevés műemlék maradt vissza a középkori magyar hagyatékból és ez felértékeli azokat, amik ránk maradtak.
Az Aracsi Pusztatemplom a délvidéki magyarság egyik legnagyobb becsben tartott műemléke, gyakran művelődési és egyházi esemény színhelye a templomrom. Irodalmi folyóirat, két civil szervezet és a délvidéki közélet szereplőinek adományozandó díj is az Aracs nevet viseli.
Burányi Nándor írta a 2005-ös Vajdasági Magyar Kalendáriumba:
"Meg kell őriznünk, ápolnunk kell az itteni középkori magyar évszázadok romjait. Szükségünk van rájuk, akár fának a gyökereire."
A rejtés célja is ez, mely egy igazi jelképet szeretne bemutatni.
A láda egy műanyag tárolódoboz , mely a templomrom körüli ligetes részen, kövek alatt található.
A láda esetleges eltűnésének esetére pótjelszó használható, mely a N 45° 38,655' E 20° 16,357' 86 m [GCARAC+Pótjelszó] ponton lévő kopjafa délkeleti oldalán a címer alatt található felirat (két szó egybeírva ékezettel és csupa nagy betűvel).
A hely gyakran látogatott nem csak turisták, hanem kirándulók által is, akik akár napokra kiköltöznek sátorozni a romok köré, feltúrva az egész környéket, ezért sajnos a láda könnyen eltűnik. Ezért is tartozik hozzá alternatív jelszó, hogy ne érje csalódás az arra tévedt kessertársakat, ha esetleg a láda eltűnne. Ez volt az egyetlen ok, ami miatt a rejtés olyan amilyen - nem vezet hozzá kesserösvény és nem szúrható ki messziről. Annak érdekében, hogy illetéktelenek ne találják meg, meg kell hozzá mozdítani egy-két követ, vagy be kell menni a bokrok közé.
Nagyon szépen kérek mindenkit, hogy a rejtést ne bíráljátok felül, a ládát mindig az eredeti rejtekhelyére tegyétek vissza, még akkor is, ha szúrós bozót őrzi! A hely forgalmas, és ha a láda nincs kellőképpen elrejtve, könnyen eltűnik!
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Ez a rom nem pusztán "pusztatemplom", hanem egy nagy, díszes bazilika rom. Egészen sok rész megmaradt belőle. Hihetetlen módon a földön van néhány eleme a falhoz támasztva, amit nem vitt el senki.
A láda a kövek között megvan.
Megtaláltuk, köszi szépen a rejtést! Sok-sok éve járok Délvidékre, végre eljutottunk ide is. :) Csodálatos hely!! Az adai új hídon, Bocsár felé mentünk, az út nagy része egész jó állapotú.
Eseménydús, izgalmas, burek burkolós, csevap és pljeskavica kajálós, hőségben elolvadós, majd záporban rommá ázós, magyar emlékeket felkeresős, helyi érdekes helyeket megcsodálós, három országot érintő, egy hetes remek kirándulást tettünk Fidorkával.
A túránk harmadik napján értünk ide. Az éjszakai nagy esőzés miatt tartottam a ládától, mert hosszan, földúton kell megközelíteni. A félelmem nem volt alaptalan, mert hatalmas tócsák álltak az úton, némelyikbe nem is mertem belehajtani, csak miután kiszálltunk megnézni. Végül csak bejutottunk. A rom nagyon nagy és mutatós. A rejtek gyorsan meglett, a láda rendben a helyén.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Gyönyörű még romjaiban is ez a templom! Látszik, hogy próbálják megőrizni a pusztulástól, itt-ott javítgatják, megerősítik. A környezete is rendezett, látszik, hogy járnak ide. A ládát a megadott koordinátán rendben a helyén találtam a kövek alatt. Szerencsére még itt lapult a VP által októberben kirejtett GCAKT mozgó is, amit elvittem.
A ládát nem találtam (az erdősáv teljesen ki van tisztítva), az alternatív rendben.
Gyönyörű! Sok időt eltöltöttünk itt. Rajtunk kívül nem volt senki.
Temesvárra menet végigjártuk a Vajdaság keleti részén lévő ládákat.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A templomnal lakik egy kutyus. Nagyon baratsagos, de sajnos osszevissza karcolta a kocsink. Aki félti, inkabb messzebb parkoljon es setaljon 2-300 metert.[Geoládák v3.12.6]
Én is csak ládafedőt, és com-os ládát találtam.
A földút kis esőben jól járható autóval, csak az eleje saras.
Nagyon tetszett a rejtés. Utána mentem tovább Óbecsére.
Bánáti Hazajáró túra alkalmával, egy "bakancslistás" vágyunk teljesült azzal, hogy eljutottunk az Aracsi pusztatemplomhoz - így némi szándékossággal ez lett az 500. (ÉÉÉRTEEED??? AZ ÖÖÖTSZÁZADIIIIK! - soha nem hittem vilna! 😊🙄)
A láda viszont gyógyításra szorul, a tereprendezést megsinylette a dobozka, csak a pótjelszót leltük meg, de így is 500!!! :))))
A Bánáti Hazajáró Túra végén kerestük meg, alternatívval sikerült, a kövek között csak ládára utaló dobozmaradványokat találtunk. Aracsra eljutni régi vágyunk volt, így az 500. találatot ide időzítettük. Köszönjük a rejtést!
N 45° 40,657' E 20° 14,945' 84 m [GCARAC+Crossing1]
N 45° 38,655' E 20° 16,357' 86 m [GCARAC+Pótjelszó]
