Elhelyezés időpontja: 2007.04.01 13:20
Megjelenés időpontja: 2007.04.05 08:00
Utolsó változás: 2019.02.16 18:33
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Luilui és Judith
Ládagazda: luilui Nehézség / Terep: 1.0 / 2.0
Megtalálások száma: 251 + 2 sikertelen + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
WAP: Egy 10 cm. x 5 cm. vitaminos doboz. A Laponya-domb tetején, a feltáratlan bronzkori vár területén helyeztük el. Az eredeti rejtek adó facsoportra akasztottam kb. fej magasságban.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A Bihari Természetbarát Egyesület vezetőjével (Hegedűs Zoltán) és tagjaival, immár két közös rendezvényen vettünk részt. Szemetet szedtünk a GCHERP láda környékén és most ennek a ládának a közös rejtésénél. A szemétszedés szünetében, mikor egy kicsit pihentünk és ettük a finom palacsintát, beszélgettünk arról, hogy április elején lesz egy kerékpár túra, ahova szeretettel várnak bennünket is. Annál is inkább, mert olyant fognak mutatni, ami nagyon ritka itt az Alföldön, és csodálatos látványba lesz részünk.
Nekünk sem kellett kétszer mondani, így április elsején csatlakoztunk a lelkes kis csapathoz.
A Bihari sík és a Nyírségi löszhát törés vonalához érkeztünk meg. Egy rövid szakaszon a az Országos Kéktúra alföldi útvonalát követve értünk az Ér medréhez. Mikor megmásztuk a harminc méter szintemelkedőt,
láthattuk a Bihari hegységet, még a Judith szava is elakadt a látványtól.
A láda számára kiszemelt galagonya bokrokon túl, egy kis erdős részre jutottunk. Később derült ki a kutatások során és természetesen segítséggel (Bácsi Krisztián, pocsaji lakos segített) az ott egy feltáratlan bronzkori vár területe.
Berettyóújfalu felől a 4812-es úton, Debrecen felől pedig a 4808-as közúton közelíthető meg. Vasúton Debrecen-Sáránd-Nagykereki vonalon.
POCSAJI "VÁRAK":
A hagyományok szerint a XIX.század derekán a település négy várral rendelkezett: Leányvár, Hosszúzugi-vár, Hídközi-vár és Rákóczi-vár. Az utóbbi a Rákóczi-család udvarháza volt. A Hídközi-vár minden bizonnyal a Berettyó és az Ér találkozásánál lévő község jelentős fahídjának védelmére szolgált. A pocsaji híd ugyanis a XVII. században hadászatilag is jelentős átkelőhely volt. A híd szerepe olyannyira fontos volt a község életében, hogy a település címerében is szerepel.
EGYÉB LÁTNIVALÓK:
Műemlék jellegű a református templom, a görög katolikus templom, mennyezetét freskók, szekkók díszítik.
A Nagy utcán található a millennium és az I. világháború áldozatainak emlékműve. Kovácsműhely Múzeum tekinthető meg a Kossuth utca 47. szám alatt.
A faluképre jellemzők a kerítésbe épített górék . Az Árpád utca 103. szám alatt vert falú, XIX. századi népi lakóházban helytörténeti anyag található.
A község egyes részei élő skanzen jelleget öltenek. Szép panorámában gyönyörködhetnek a Laponya-dombra felkapaszkodó turisták.
Kívánunk mindenkinek nagyon kellemes sétát, kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot!
Megtaláltuk, köszönjük az élményt. [Geoládák v4.3.0]
A mai első "élményem" útközben egy kisboltban volt. Beugrottam vízért, és a sorok között egy fiatalember szólított meg, miközben a zsebéből egy papírzacskóból letépett papírfecnit húzott elő, hogy legyek szíves elolvasni, hogy mi van ráírva, mit kell vennie.
Nagyon csúnya írással nyomtatott nagy betűkkel "SAMPON ORPAS" szöveg volt rajta. Első pillanatban feladta a leckét, hogy most akkor ki nem tud olvasni???, de végül megtaláltam a sampon korpás hajra megoldást.
És a második: A célterületet egészen jól meg lehet most közelíteni autóval. A Laponyahalom mérőtoronnyal szemben, a TVK tábla előtt álltunk meg. Ragyogó jó idő volt, és csak néhány száz méter után gondoltam arra, hogy a rövid túraszoknya nem biztos, hogy jó ötlet volt. Már most is térd fölött ér a fű és a gizgaz. A TUHU-n szaggatottal jelölt útról szép rálátásunk volt a bronzkori földvárra, a tetejéről pedig még szebb kilátás. A dobozhoz jutás kihívás volt, de rendben a helyén van. Még kikukkantottunk néhány pontról, a zöld minden árnyalatában gyönyörködve, miközben egy őzikét figyelhettünk a szemben lévő dombon. Addig kukucskáltunk, hogy találtunk egy jobb utat, és végül visszafelé a másik oldalon ereszkedtünk le, majd a szántóföld szélén bozótharc nélkül értünk vissza az autóhoz.
Nagyon szuper volt. A mai legjobb.
A környéken tényleg érdekes a ház-góré kombináció.
Nagyon jól néz ki, hogy délre es északra is gyakorlarilag tökéletes síkság van, de északra 30 méterrel magasabb a térszín. A kettő között pedig itt van ez a kvázi meredek emelkedő.
AK közben tettem kitérőt, elmentem a Zsófia-forráshoz is. Ahol a kék észak felé kanyarodik a lejtő aljában, méhkaptárak vannak az út mellett. Engem megtámadtak, úgyhogy rohanni kellett. Szerencsére megúsztam. De én voltam a hülye, sokáig ácsorogtam ott szélirányban.
Az AK bejárása közben érintettük a pontot. Remek a panoráma, mintha nem is az Alföldön lennénk. Tekintélyes a földvár is, ha kissé kitisztítanák a környékét még látványosabb lehetne.
A gyógyszeres flakon gyorsan előkerült a fáról. Sajnos íróeszköz nem volt benne. Az ilyen méretű tollunk már otthagytuk az előző ládánál.
Köszönjük a rejtést!
74 kilométeres e-mtb túra Debrecenből.
A helyszínre érve szembesültem a valósággal, hogy itt bizony sűrű csalit veszi körül a dombtetőt, ahol a rejtekhely található. Elkezdtem körbejárni a dombot és a N47 18.101 E21 52.813 pontban találtam egy széles kitaposott ösvényt amit valószínűleg a siklóernyősök használnak a starthelyre jutáshoz. A dombtetőtőtl még vagy 50 méter volt a láda durva csalitos, csalános terepen. Nem fogom visszasírni ezt a szakaszt. A láda koordinátái pontosak, néhány perces keresgélés után meglett az orvosságos doboz.
Dél felől közelítettem, vadcsapásokon bújkálva. Szép nagy földvár, érdemes lenne megszabadítani a dzsungeltől. A Bihar havas teteje közelinek tűnt.
[g:hu+ 2.9.12]
Nagy esőben indultam reggel az AK-n Pocsaj irányából, és kitértem a kukkantóra. Mire feljutottam szétszaggattam az esőponcsómat, mert minden bokorra felakadtam. A kilátás nagyon párás volt, de láttam a hegyeket a homályban. Nagyon érdekes pont a domb, mintha legyalulták volna a tetejét. Az esőben a fák tövét fésültem át, volt, hogy 1 méterre voltam a ládától, de nem találtam meg sajnos. Délután a buszon ülve olvastam el, hogy fejmagasságban kellett volna keresnem.
Sikerült ma bőrig ázni és cuppogni egész nap a cipőben. De nem volt nagyon hideg, és így a kikukkantóval még érdekesebb lett a mai nap.
Kérem a képek alapján a megtalálás elfogadását! Köszönöm, hogy megmutattad a helyet!
Megtaláltuk. Turisztikai szempontból 0. Sportszempontból 0. Viszont szántóföldeken mentünk vastagon porosak lettünk, a láda körül széttépett a szúrós bozót és tele lettem csimbókkal a kilátás sem látványosabb mint az odaútban Létavértes felől.
A száraz földúton elég jól megközelítettem kocsival a helyet. Gyaloglást így is hagytunk, kellett is a mozgás és a kaptató. A kilátás talán a párás levegő miatt nem látványos, viszont az egész hegyen izzik a galagonya meg a csipkebogyó. Szép, köszönöm a lehetőséget.
2 nap, 2 keréken az Alföldi Kéken.
Reggel jó kis hűvös volt, a bemelegítő szakasz az aszfalton Cserekertig tartott Létavértestől. Utána egy kis sár, majd közvetlen a láda előtt kellemes akácos gurulás.
Először nem találtam a felvezető utat, majd hamar meglett. A reggeli párától minden nedves volt, a cipőm átázott, a nadrágom térdig lett vizes. Tizenpár fokban még 50km tekerés várt így. Brrr...
Na de a láda... A kilátás most nem volt zavartalan, de a sejtelmesség adott valami pluszt a helynek.
A láda kb 10 perc után lett meg, ennyi fa között nehezen adta magát a vitaminos doboz.
Köszi
Megtaláltuk köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.5.3]
A PET kupakja a földön hevert, a logbook elázott és a szélét valami körberágcsálta. A még éppen kivehető jelszót is átírtuk. Próbáltuk kicsit megszárítani a lapokat a napon, de nem ártana mielőbb cserélni.
Hajdú-Bihari kalandozások során itt jártunk Robogo es tabletta társaságában. Nyíregyháza, Debrecen, Hajdúszoboszló környékével ismerkedtünk, közben sok érdekes helyet is felkerestünk, hus és comos ládákat is kerestünk.
Nagyon szépen köszönöm a rejtést és a munkát, amit a láda kihelyezésébe fektettél. [Geoládák v3.3.2]
Sok megyés (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok ) ládázós hosszú hétvégén kerestük fel a ládát kitkat0123 és tabletta társaságában. Hu-s és com-os ládát se hagytunk megtalálás nélkül. Mai célpontunk Hajdú-Bihar kelet-délkeleti része és Békés északkeleti csücske volt.
Köszönöm a rejtést!
Biciklivel, Alföldi Kéktúra végigjárásom közben.
A 2 hetes bringatúra alatt 1160 km-t tekertem, 53 ládát találtam meg, ez volt a 39.
Ám a lényeg, hogy sok-sok jó élménnyel gazdagodtam! :)
Minden nagyon nedves volt! Micsoda dombok, micsoda emelkedő!
Jó a kilátás. Nyulakon, fácánokon és őzeken kívül sehol senki. :-)
Szombaton tájfutó hosszútávú országos bajnokság Nagykálló-Harangodon. Előtte-utána ládázás.
Gyulai üdülés egyik napján kirándultam erre. A javasolt földútra kanyarodva meglepődve láttam, hogy az első pár száz méteren beszántották az út jobb oldalát. Azért minden nehézség nélkül eljutottam az ajánlott parkolóig. Itt viszont nem mentem tovább a kék turistaúton, hanem a már learatott kukoricaföldön keresztülvágva jutottam el a rejtéshez. A dobozt a helyén találtam, de sajnos a sarkát kirághatták az egerek, mert lyukas. A füzet is nedves volt, amit kiraktam a fák között beszűrődő napra száradni. A visszarejtés után leereszkedtem a meredek falon a közeli Zsófia forráshoz, ahol érdekes jelenséget figyelhettem meg. A forrás medencéjében először egy, majd öt-hat helyen is elkezdett felbugyogni a víz. Ha már leereszkedtem, akkor vissza is kellett másszak a meredek falon. Félúton két borzlyukat is láttam egymástól tíz egynéhány méterre, melyek a föld alatt össze lehettek kötve. Három km-es séta után értem vissza a kocsihoz, ahonnét tovább mentem a közeli geodéziai toronyhoz, hogy leolvassam a kódszámát a "Geodéziai tornyok Magyarországon" túramozgalomhoz. Szerencsére itt is learatták a napraforgót, így simán sétálhattam le oda-vissza a másfél km-t.
Koszonom a rejtest. A ladat es tartalmat a rejtek korul szanaszet talaltam, a logbook szetazva, alig tudtam kihamozni a jelszot. Kozben raadasul meg az eso is eleredt.
Ládakergetés guppikkal Kelet-Magyarországon.
Eljöttünk a "világ" végére. Nem az ajánlott földúton tértünk le, az most autóval nem látszott járhatónak. De később találtunk egy keskeny egykor aszfaltozott keskeny bejárót. Azon mentünk ameddig lehetett, majd gyalogosra fogtuk magunkat. Ez is egykor erdészeti út volt, ami a méhkaptárokig egész tűrhető volt, de utána méteres gazban gázoltunk. Nyáron ezt semmiképp nem ajánlanám, de most azért végig lehetett menni. Így értünk ki az ér partjához, majd onnan másztuk meg a magaslatot. Ez itt egy löszleszakadás, az ér túl oldalán meg a síkság. Jó túra volt, de azért "hasra" nem estem a kilátástól, bőven van ilyen hely az országban. A láda kitűnt a környezetéből...
Visszafelé ugyanott mentünk és találkoztunk két fickóval. Az egyik, ahogy meglátott a kezében lévő kütyüt gyorsan eltette. Igencsak meglepetten nézett rám. Én pedig megkérdeztem, hogy hova iparkodnak, a mérőtoronyhoz mentek. Kellene, hogy vezessen oda valahonnan út, de azzal nem találkoztunk.
Logolás előtt méregettem a távolságokat. Azt hiszem ez volt a legjobb választás. Máshonnan sem lett volna rövidebb és talán gyorsabb sem a megközelítés.
Köszi a rejtést!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
A láda a helyén, de megint szabadon hevert. Nagy valószínűséggel valamilyen állat rendszeresen kikaparja.
Az ezután érkező keresőknek egy jó tanács: ha nagy kihívást akartok, akkor a leírás alapján a meredek oldalról keressétek, de a bozótharc garantált.
Ha azonban autóval elmentek az "itt lehet megállni" pontig és nem jobbra indultok meg, hanem egyenesen, "tökön, paszulyon", pontosítva a takarmányrépa vetésen facsoporttól facsoportig, akkor mindent láttok, amit a láda leírása ígér és mindössze 10 méter csalánoson való átvágás vár rátok a végén. Én odafelé a meredélyt választottam, visszafelé a csalánost. Így van tapasztalatom a különbségről.
Ezzel a ládával Hajdú-Bihar megye 100 százalékban levadászva.
Két keréken az Alföldi Kéken ez is útba esett.
Amikor kora reggel elindultam a szállásomról már vészt jósló fekete felhők közeledtek nyugat felől. Kelet felől még átsütött a Nap a vékony felhőzeten. Annak ellenére hogy a kék jelzést többé-kevésbé rendesen felfestették az útvonalon, a Kismarja és Laponya -halom közötti töltés szinte járhatatlan. Derékig érő szúrós gaz és bogáncs, néhol sár és víztócsák keserítik meg a túrázó életét.
A láda közelébe érve kezdett el esni. Persze amit a rejtő is ígért, ember magasságú csalánon kell átgázolni a rejtekig. Az újból kirejtett láda rendben van. Nem értem hogy ki járhat erre a kessereken kívül.
Innen már közel volt Cserekert kék túra bélyegzőhely de az eső is ráerősített és a bringa és az utasa is dagonyázó vadmalachoz kezdett hasonlatossá válni.
A hídnál parkoltunk, innen jó sokat kellett sétálni a ládáig a rekkenő hőségben. A dombtetőről nagyon szép a táj, kikukkantottunk Románia felé. Annak ellenére, hogy nemrégen lett pótolva a láda, a láda nem volt a helyén, pedig mindent tűvé tettünk a megadott koo. körül. A láda hiányát jeleztük telefonon a rejtőnek luilui-nak.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. :) A kilátás tényleg szép, itt-ott még a hósapkák is látszódnak a hegyeken.
A dobozt lecseréltem a logfüzettel, tollal egyetemben, a jelszó természetesen az új füzetben is benne van. A régi ládát elhoztam a tartalmával együtt, kuka lesz. Ezt a szép sárga virágot (volgamenti hérics ) eszébe ne jusson valakinek elvinni, mert fokozottan védett.
A láda "kopaszon" hevert egy fa tövében, beázva penészesen, ráférne egy alapos fejfrissítés! A kilátás nem létezik a sűrű növényzet miatt. Az OKT. útvonalán közelítettünk, jól megcsinálták a táblákat és a jelölést!
Megtaláltam a ládát, egy fa mellett feküdt fejjel lefelé. Az alja lyukas, így a belseje átázott, a logbook pedig olvashatatlan. Kérem a fénykép alapján az elfogadást. Köszönöm a rejtést, nagyon klassz a kilátás!
Hosszú hétvége sok programmal besűrítve. Mindenszentek előtti temetőlátogatás és családlátogatás előtt, kis kitérőt tettünk szsoutdoor-ral Pocsajnál. Fene se gondolta, hogy ennyit be kell menni a faluba és azon teljesen át kell vergődni... és amilyen földút vezetett a ládához... szegény "kisótónk" csupa merő sár lett...
Micsoda egy "hegy" itt az Alföld közepén! Szemem-szám tátva maradt mikor megláttam, hogy oda fel kell kapaszkodni.
Sok időnk nem volt gyönyörködni a tájban, de mindenesetre érdekes, hogy milyen messzire el lehet látni!
Köszönjük a rejtést!
Kismarjába tartva tettünk egy kitérést Pocsajba, s ha már itt vagyunk a faluban, hát csak meg kéne nézni ezt a ládát is. Hát megnéztük és nem volt hiába a kitérés. A Hajdú portya mozgalomnak köszönhetően elég sokat jártunk az Alföldön, de ilyen emelkedővel még nem találkoztunk. Köszönjük a rejtést!
Megtaláltam, Végig mentem valami csodálatos táj tárult elém miután kijöttem a ládikától. Megyek keresem a leírásokat e képződményről mert nálam nagyon átment. Egy óra gyaloglás a 180-200 cm magas kukoricásban visszafelé , azért nem volt semmi,-írjam azt, hogy majd eltévedtem,-de ezzel a tájjal nem lehet betelni s eltájoltam magamat, kicsit sze.....se....m, de megcsináltam. Adalék: a kütyüm lemerült, jó pap is holtig tanul.
Köszi szépen a rejtést NEKTEK Judith,Luilui.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Bicajjal a pocsaji vasútállomástól. A kukoricatábla között felbukkant a parkolóhely, a kék jelzés, és leromlott az út is, de azért gond nélkül el lehet tekerni a domb aljáig. Innen a sejthető legkevésbé bozótos vonalban fel a kaptatón, majd a csalánt kikerülve a láda is elérhető. A párás levegő miatt messzire nem lehetett látni, de a szintek hirtelen változása mindenképpen érdekes jelenség. Mint ahogy az is, hogy az előttem logolók ragaszkodtak a füzetben 1,5 oldal kihagyásához.
Visszaúton már a hatóság is tiszteletét tette, és mint lehetséges határsértőt, vagy csempészt gyorsan igazoltatásra szólítottak fel a határsávba való tartózkodásra hivatkozva. Még jó, hogy ezek közül egyik sem voltam. :)
Ezt is megtaláltam! Köszönöm a rejtést!
Nem volt hiába eljönni ide. :)
Részletek és képek hamarosan!
Derecske-Vásártértől Pocsaj-Esztár megállóig vonattal mentem, majd a navigációs programomat követve mentem a láda fele. A telefonom bevitt arra a helyre, ahol a kelleténél többet süt a Nap, meglátszik az ottani lakosokon. Ha 10 kisgyerek nem kérdezték meg, hogy honnan jövök, és hová megyek, akkor egy sem. Miután átvágtam rajtuk, kimentem a faluból, elértem a darabokban levő hidat. Itt egy nagy teherautót kellett kikerülnöm, azt mondta erre van a , ezt én is tudtam, de nem árt a biztonság. A hídtól egészen a ládáig senkivel nem találkoztam, ez egyáltalán nem csoda. A domb megmászása is jó volt, a panoráma egyszerűen csodás, még a távoli hegyek is látszódnak. Egy kis gyönyörködés után mentem a ládához. Ez már kevésbé tetszett. Szerintem jobb hely is lehetne, nem kéne a csalánba. A láda előtt meg jót mosolyogtam. Egy több éves táblára ki van írva, hogy a helyet az illetékestől szeretné valaki kibérelni kb. 70 méhcsalád számára. Úgyse kapja meg. :) Láda után még egy kis gyönyörködés, majd visszafelé nem a -on, hanem a csatorna túloldalán. Épp időben jöttem, a vihar a nyomomban volt. Egyik oldalról melegem volt, másikról már jött a vihar, még villámokat is láttam, de a vihar csak a buszon ért el. Amúgy az úton gyalogolva megint jött a teherautós, amelyikkel beszéltem. :) Felvett, mert a környék nem biztonságos. Elmondtam neki, hogy hol voltam, szerintem érdekelte. :) A megyében már egyre kevesebb van hátra, már csak 3. :) [g:hu 1.5.0t] [wapon beküldött szöveg] 177.
Mikor indultam minden ködben úszott. Mikor odaértem szépen kisütött a nap, és tényleg messzire ellátni. Az ajánlott útvonal helyén csak szántást találtam, utat nem.
Gyönyörű tiszta időben érkeztünk, csodálatos panoráma tárult a szemünk elé. A dombtetőre vezető utat gondos kezek, ágakkal lezárták, de ez nem okozott problémát a feljutásra. Ismét tökéletes helyre vitt a rejtés, továbbra is csak jót tudunk mondani luilui rejtéseiről!
Köszönjük ezt is!
Az ajánlott úton mentünk egészen a parkolóig kocsival.
Nem volt felszántva az út, és eső hiányában a földút is jó minőségű volt.
Nem bánom, hogy még csak most kerestük fel, nyáron nehezebb lehetett a csalán és az aljnövényzet miatt, ugyanis nagyon az erdő közepén van.
Mindenesetre tetszett a környezet és az odavezető út is, és persze a kilátás.
Köszönjük a lehetőséget!
A síkság közepén nem számítottunk ilyen meredek mászásra, de megérte. Fentről gyönyörű a kilátás, bár sajnos a hegyeket nem láttuk. A domboldalt szép színes bokrok takarták. Érik a sok kökény és valami piros bogyó.
Köszönjük a rejtést.
Kétnapos Hajdú-Bihar megyei ládázás hármasban: Laja, Marcsi és Penyu. Szép napsütéses időben, nagyon szép helyeket, érdekes rejtéseket láttunk.
Ezen az úton a második (de korántsem az utolsó) iszonyat-poros, kukorica- és napraforgó földek közé vezető rejtése. Szegény Audink, sokáig emlegeti majd!
A kis sárga után mentünk először árkon-bokron-pókhálókon át, míg meglett a ládikó, de a kikukkantás után lejöttünk a domb oldalán, és rövidesen kiderült, ugyanoda jutottunk vissza, ahol bementünk az erdőbe. Így szép kis kunkorral megoldva a dolgot, visszafelé megmaradtak a hálók a pókoknak.
Mindettől függetlenül nagyon klassz volt a hely, és a kilátás is!
Orvosi eszközt kellett visszavinni Debrecenbe, így gyorsan megkerestük. Érdekes hely. Ráadásul szép időnk volt, így láttuk a "közeli" hegyeket is. Köszönjük, hogy megmutattátok!
Éjszakai motoros ámokfutás 3. avagy ilyen melegben úgysem lehet aludni...
Nem mondom, hogy nem volt félelmetes az éjszaka zizgő-mozgó bozótos, de ilyen korban már nem vallja be az ember hogy fél. Azért az a három denevér, ami éppen az arcomba szállt bele, engem is felizgatott "kissé". Még jó, hogy nem gabalyodtak a hajamba, hehehe...
Kilátós hely, némely irányban egészen csinosak a földek. Jó magas a fű, van közte csalán is. A dobozt nem tudom minek kellett annyira bevinni az erdőbe... Egy korábbi utat választottam az országútról lefordulásra, hát nem rendőrök álltak ott? És engem is megállítottak, mint biciklist, de csak személyit bírtak kérni. Rajtam se sisak, se mellény, de ezért nem szóltak... Kifelé már az ajánlott úton, az jobban járható.
A földutat autóval nem vállaltuk be, szép időben, kellemes sétával közelítettük meg a ládát. Látunk, fácánt, gyíkot. Nagyon tetszett a hely, a rejtés, a kilátás, köszönjük.
Feleségem ma dolgozott, ezért nem mentünk a Bihari-hegyekbe, ahova szerettem volna.
Én mégis úgy döntöttem, hogy hegyet mászok, erre itt ez az aránylag közeli lehetőség.
Pelikán elvtársat idézve: "kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de ..."
Félre téve a tréfát gyönyörű helyet találtam itt.
Ahol víz is van, az pedig már csak hab a tortán!
A valaha aszfaltozott úton mentem be a hídig. Most így havazás után fel sem tűnik az autónak, hogy egyébként kráterekkel van tűzdelve. A gáton behajtani tilos tábla, ezért itt leparkoltam, pedig az még símábbnak tűnt, mint az eddigi út és ki is volt taposva, gondolom a vadászok által. Horgász lévén van ugyan gátjárási engedélyem, de az csak a Körkövizig gátjaira szól, ez pedig Tivizig. Kellemes sétával értem el a dombokig a gáton, balra erdő, jobbra víz. A dombok meredeksége viszont felveszi a versenyt nagyobb társaival is, főleg ilyen csúszós időben. Mindenfelé állati lábnyomok, távolabb őzek, nyulak, rókák szaladgálnak, még távolabb gyakori puskaropogás ( biztosan ezért is). A láda hamar meglett, rendben van, nem is nagyon bántam, hogy ma kimaradt a Bihar.
Ez a mai délután itt is csodálatosan telt, csak a panoráma hiányzott egy kicsit az időjárás miatt!
A méhecskés tábla még állja az időt :-)
Csatlakozom az előttem szólóhoz! Jó rejtés. Egyébként is szeretem Erdélyt jó volt újra látni, még ha egy kicsit távolról is ( 700 méter )
Szó szerint átkukkantottunk. :-)
Autóval a javasolt megközelítési pont nem vált be. Félúton vissza kellet fordulni a sártenger miatt, amit a traktorok széttapostak. De körbe mentünk és a domb tövébe a tábla mellet parkoltunk.
Tuti jó rejtés, köszi!
Megvan. A már jól megszokott, vonat + bicikli kombi Debrecenből. A mai nap második találata. Szerencsére ez is viszonylag könnyen meglett. Először egy olyan útra tévedtem, ahol méhkaptárak vannak, innen inkább visszafordultam. Meglett a helyes út, a Berettyó töltése. A biciklimet egy táblához lelakatoltam, nélküle kapaszkodtam fel a dombra, és kerestem meg a ládát (Csak halkan jegyzem meg, hogy a láda oldalán a kerékpáros megközelítésre utaló utaló résznél + jel szerepel, azonban nem lehet odáig bicajjal menni! Lehet, javítani kellene ezt a tulajdonságot - jelre). Rengeteg szúnyog van még szeptember végén is. Tele a domb szúrós - harapós növényekkel, úgyhogy mindenképpen zárt ruházat ajánlott. A kilátás a dombról csodaszép! Az idő is tiszta volt, még a messzebb lévő Kárpátokat is ki lehetett venni halványan. Visszafelé legalább egy órát vesztettem. Ugyanis az Alföldi Kéken szerettem volna kijutni a műútra, de sehol sem találtam turistajelzést. Ehelyett elfogyott a folyó töltése, és a román határ mellett kötöttem ki. Visszaúton persze megtaláltam a Kéket, de ekkor már ott mentem, ahol jöttem, gondolván, hogy jobb a biztos. Köszönöm!
Ezt a ládát egyszer, évekkel ezelőtt már majdnem megkerestük. Sajnos akkor az ajánlott letérőben éppen határőrök autója állt (meg is állítottak igazoltatni), kicsit fura lett volna szólni nekik, hogy álljanak már odébb, mert a határhoz akarunk menni...
Most ügyesebbek voltunk, mert egy másik úton indultunk el, aminek egy része aszfalt volt (egykor...). Onnan a töltésen egyértelmű földút visz a domb alá. A sok alföldi ládától ellustulva aztán hirtelen meglepő volt a "nagy" szintemelkedés, de azért csak felmásztunk. A kilátás most remek volt, viszont a rejtekhelyül szolgáló erdős részen méter magas gaz van, ebben meg egymillió szúnyog, úgyhogy a keresés, a logolás és a visszarejtés is rekordgyorsaságú volt.
A dombon hamvas rétihéját és gyurgyalagokat is láttunk, utóbbiaknak valószínűleg valamelyik közeli löszomlásnál lehet a fészkük.
Találtunk még a dombtetőn egy érdekes, kézzel festett táblát is az egyik fán, idézem a szövegét:
"EZT A HELYET
SZERETNÉNK ELKÉRNI
70 CSALÁD MÉH RÉSZÉRE
A TISZTELT ILLETÉKESTŐL!
TISZTELETTEL:" név, telefonszám stb.
Hátha elolvassa itt egy illetékes, mi megtettük, amit lehetett. :)
Na ez igen! Az alföldön is vannak dombok. Nap mint nap itt járok kelek, de ezt nem gondoltam volna:) Csoda szép hely és ötletes rejtés. A kocsin új karcok ;-) légvonalban nem jó menni kocsival...
Elfelejtettem levenni az úttervezést a GPS-ről, így egy alig járható úton keresztül követtem az irányt. A kesserjármű kapott pár karcolást, az alvázat még nem mertem megnézni..
A láda megtalálása után a töltésen távoztam Pocsaj irányába (megközelítésre is ezt az utat ajánlanám, "normál" autóval is járható).
Útközben sikerült pár méterre egy békés fácánt is megközelíteni.
Szép nyugodt hely, a domb felett ragadozómadarak köröztek, köszönöm.
Megtaláltuk! Az ajánlott útvonallal párhuzamos, rossz minőségű, de aszfalt úton közelítettük meg a ládát, mivel akkora sár volt, hogy a földútra nem mertünk ráhajtani. Az autót az út szélén hagytuk a termőföld mellett, visszafelé pont jókor érkeztünk oda, mert egy óriási kombájn próbált épp akkor ott áthaladni és nem fért el. Fene sem gondolta, hogy ekkora behemótokkal rámennek ilyen szűk kis utakra. Tetszett a kilátás és maga a domb is. Köszi!
Ajánlok egy alternatív útvonalat:
Az országútról a 47°18,601' 21°51,667' pontnál térjetek le a határ felé. Ez egy elég rossz állapotban lévő aszfalt út, mégis vállalható autóval. Az eredetileg ajánlott út utolsó 500 méterét teljesen benőtte a növényzet, "karcmentesen" nem lehet eljutni rajta a ládáig. (Szerencsére én autót leparkol út szélén, biciklit kivesz. Van már rajta elég karc, hála GC:)
Szóval a kátyus, de járható úton kb. 1200 m, és a híd előtt balra, de onnan már látszik a cél. Pár száz méter járható földút.
Megtalaltam az odavezeto utat nagy nehezen... Vagy inkabb csinaltam magamnak... Nehez volna megmondani. Azt szerencsere mar regebben is tudtam, hogy valodi 4x4 van alattam ("Terepbestia", ahogy egy autoknak mindig nevet ado ismerosom fogalmazott :)). Igy csak a termeszetvedelmi teruletet jelolo tabla allitott meg, nem a terep.
A láda mellett elég nagy az aljnövényzet, és rengeteg a kiéhezett szúnyog, viszont a gyönyörű kilátás mindenért kárpótol. Sokat jártam ide gyerekkoromban, most visszajöttem a családommal is, a kislányom nagyon élvezte a hegymászást. :)
Aki itt jár keresse meg a Zsófia forrást is, itt van nem messze.
Köszi a rejtést
Megtaláltam. Mai napon Alföldi Kéktúrám keretében gyűjtöttem be pár ládát. Az Alföldi Kék Álmosd-Kismarja 43km-es szakaszát jártam be. Köszönöm a rejtést!
Végre olyan láda is terítékre került, ami Evetkének nem volt meg eddig. El a parkoló pontig, aztán séta a célterületig. Evetke lelte meg a dobozt. Logoltunk aztán jól kikukkantottunk.
Kicsit közelebb férkőztünk a ládához kocsival, majd az erdőszélétől bekutyagoltunk. Kicsit ruhaszaggatós dszindszában mentünk fel, ahányan, annyi felé. Fentról tényleg átlátni a szomszédos hegyekre. lefelé próbáltuk a tüskéket kikerülni, egy kis kerülővel elég jól összejött.
A hídig mentünk kocsival, habár a domb aljáig is el lehetett volna menni, de a behajtani tilos tábla visszatartott. A nagy melegben nem volt kellemes séta. A kilátást sem mondanám pazarnak, a bihari hegyeket épphogy csak alig látni. A láda pedig a csalántengeren túl van és nem az óperenciáson. Amúgy könnyen meg lehet találni. Megnéztem még a közelben levő forrást, és ha már addig elmentem, akkor a határt is. Feledhető élmény volt, csak pontvadászoknak.
Nehéz találat volt. Mindenem elázott és zöld és vérfoltok a nadrágon. Autóval nehéz megközelíteni. Az út egy része felszántva. Csak száraz időben és kitartóaknak. Szerintem a rejtést sem könnyű megtalálni. A jelszó egy kicsit el volt mosódva, ezért a rejtőkkel egyeztetve sikerült pontosítani azt. Köszönöm a segítséget!
Az ajánlott parkolóhoz vezető útról egészen a gátig autóztunk, majd onnan a K jelzésen mentünk be a domb alatti ösvényhez. Útközben egy gyönyörű kócsagot láttunk. Fentről szép a kilátás, bár a ládához kell egy kis bozótharc.
Nem egyszerű a megközelítése. A parkolóig vezető föld úton néhol 20-30cm mély pocsolyák laknak. A parkoló után a rövidebb utat választottam a kukoricás mellett, így kikerültem az emelkedőt és a szúrós bozótot. A kilátás szép. Ősztől-tavaszig száraz időben, sokkal egyszerűbb a megközelítés.
A Bihari Természetbarát Egyesület által szervezett biciklitúra keretében kerestük fel a helyet Kimicivel. A környék nagyon lenyűgöző, hihetetlen hogy ilyen is van az Alföldön! Átkukkantottunk a Parciumba, szuper a kilátás! A láda nem volt a "helyén" valami kitúrhatta (ha jóhiszeműek vagyunk...) visszarejtettem a feltételezett helyére.
Egész napos robogós ládászás alkalmával kerestem fel. Ez nagyon tetszett! Maga a törés is igen érdekes volt, ahogy így az alföldön hirtelen ilyen szintkülönbség van. Aztán meg persze a panoráma! Kedvenc "Biharom" látótávolságra! Köszönöm a rejtést!
Kis küzdelem a bokrokkal a hatalas fűvel, és a sáros gáttal, de meglett. Hegyvidék szülötte révén nem gondoltam, hogy az alföldnek van ilyen része is, így kellemes meglepetés ért!
Csodálatos a panoráma! Az útvonaltervezésnél ajánlom mindenkinek a 08.04.26-ai leírást. A szatyor és a további ajándékok valóban kellenének. Hosszú nadrág ajánlott.
Na ez az a hely, ahova biztos, hogy nem jutottunk volna el, ha nincs ez a játék...
A második kereszteződésnél letettük az autót, mert félig-meddig felszántották a "Parkoló" irányába az utat. Jó sokat gyalogoltunk a nyakig érő szélben. :)
A láda közvetlen környéke nem olyan idilli, combig érő csalánosban kell közlekedni. De volt kitaposott csapásvonal. Némelyik zsákutca, de ez a kihívás :)
Valami zümmögő rovarok meg körbezümmögtek, nem győztem hessegetni őket :(
A ládában csupán egy szem ajándék (+ 3 db. toll) volt, azt nem hoztam el; igaz, nem is tettem bele, mert az ajándékok kint, a placc szélén "kikukkantottak" a családdal.
Ha megy valaki, zacskót feltétlen vigyen, eléggé szakadozott. Ja, meg ajándék bisz-basz sem ártana...
Egy csodás környék, már nagyon régóta járok ide. A domboldalon sok védett növény is van. Az ajánlott útvonal esős időben alig járható! Már többféle terepjáróval elakadtam! Ugyanez igaz az általam ajánlott úton, ha nem a piros jelzésen a töltésnél, henm korábban fordulsz az erdő alatt balra! A biztos alternatív (szerintem jobb) útvonal: N47°18.606' E021°51.671' ponton a műútról egy rosszabb,de köves útra fordulni. Itt jobbra elmegyünka tájvédelmi körzet tábla mellett. Itt érdemes is megállni ez egy ősmocsár, sok érdekességgel. Ezután az úton a Piros jelzésig menni (Ér folyó hídjáig) is innen (N47°18.010' E021°52.000') balra fordulni a töltésen és követni a piros jelzést. Parkolni a természetvédelmi táblánál lehet. (N47°18.067' E021°52.788') Innen az úton fel lehet menni a meredeken és ott kell keresni (kb 300m) Az úton tovább van egy forrás: Zsófia forrás N47°18.061' E021°53.101'. Régen sokat ittam belőle és most ismét megcsinálták.
Kikukkantottunk! Idefelé jövet és hazafelé menet is, a rend rendületlen őreivel talakoztunk határőri verzióban. Mind a 2x elkérték az irományokat, tehát csak óvatosan azon a környéken... A föld út kezd romlani. Találtunk egy jobb utat a célhoz. => Ha Létáról támadnánk akkor a jelzett ponton túl kell menni kb. 800m-el. /N 41° 18.602 E 21° 51.652/ Ugyancsak balra be kell kanyarodnia főútról. Az "út" valamikor aszfalt út lehetet, most már csak itt-ott. Ezen kell tovább haladni amíg el nem érjük a folyó töltését. Itt balra fel kell kanyarodni a töltésre és ott végig kell menni (folyó mentén) a Tájvédelmi körzet tábláig. Innnentől már csak pár 100 m a láda. A ládában nem sok cserélni való volt...
BB+FBB+PP
Mára 3-4 ládát terveztem felkutatni autóval Berettyóújfalu környékén, de végül a jó tempónak és a szerencsének köszönhetően nyolcat fogtam meg.
Szép napos őszi idő volt, de délelőtt még elég vizes volt a fű. Ez a 2. találatom. A leírás alapján könnyen megtaláltam és a földút is jól járható volt. Nagyon szép volt a kilátás. A láda ki volt takarva, beletettem egy nylon szatyorba és visszarejtettem.
Megtaláltuk! Ez volt az Ölveti család 25. ládatalálata.
Nagyon szép és érdekes a hely. Jövetben jól elbeszélgettünk a határőrség 3 emberkéjével (mégiscsak itt a határ egy karnyújtásnyira)!
:-)
Láttuk a hegyeket, bár nagyon párás volt a levegő és emiatt nem volt teljesen tiszta a kilátás. Gyönyörű a panoráma, érdemes volt felkeresni ezt a "kincset" is.
Köszönjük a rejtést!
Jártunk már itt évekkel ezelőtt, kéktúrázás során csodáltuk meg a kilátást. Még régebben sárkányoztak is a dombról túratársaink. Egy Pocsaj környéki bicajozás során csak távolabbról méregettük ezt a különleges letörést, így éppen ideje volt újra eljönni. Ezúttal ismét a kerékpárt választottuk.
Az ajánlott útvonalon közelítettük meg, a kukoricasorban haladás csuda jó volt. A kikukkantás tetszett, kicsit bújócskáztunk és meglett a láda. Köszönjük Juditéknak!
Nem volt könnyű megtalálni, de a környék mindenért kárpótolt. Tócsának igaza lehet, van egy jobb megközelítés is, ha eggyel később kanyarodsz le. Ez volt a 3. ládánk.
Thytam&Bezo (persze velünk volt Tünde és egy újonc is Pelei Gergő)
Torockó-túra előtti bemelegítés Csapdoki, Lelcache és Scele társaságában (7/7).
Nem biztos, hogy a legcélszerűbb megközelítést választottuk, de ezzel sem volt igazán probléma. Az erdősáv szélén a pusztában árválkodó kék jelzés mellett leraktuk az autót, majd lesétáltunk az úton a domb alá. Már-már kezdtünk aggódni a domboldalt borító összefüggő bozótos láttán, amikor az hirtelen véget ért. Felkapaszkodva a dombra kellemes panorámában gyönyörködhettünk! Visszafelé a szántóföld szélén szintbe mentünk!
Ok [wapon beküldött szöveg]
Keleti ládázás, 950 km, indulás 4-kor, érkezés másnap éjjel 1-kor. 19 ládát megtaláltunk, az elmélyülési indexünk ebből következően elég alacsony volt. A vidékre jellemző a nagy szárazság, sokszor homokvihart is láttunk. Találkoztunk nyuszival, őzekkel, túzokkal, gyíkokkal, cicákkal, gólyákkal és rengeteg élménnyel tértünk haza. Mivel a ládák zöme új volt, ezért öröm volt nyitogatni őket. Köszönet a rejtőknek!
19/5
Először azt hittük, hogy a toronyból kell kikukkantani, de rájöttünk, hogy ott bizony egy dombot kell megmászni. Hát, azért volt egy kis lihegés a tetőn. De megérte feljönni, mert tényleg szép volt a kilátás. A Bihari-hegyek is jól látszottak. Minden jó lett volna, csak a tisztáson egy család piknikezett és nagyon hangosan döngették a rádiójukat...A láda gyorsan meglett.
Ez volt az utolsó kereshető ládánk Hajdú-Bihar megyében!
Irány GCOrad.
Tényleg nagyon szép a kilátás ! Nem biztos , hogy a megadott pontnál való letérés vezet a legjobb és legrövidebb úthoz. Egy picit tovább kell menni és a következőnél lekanyarodni balra a főútról.
Már jártam itt anno, sőt ládát is terveztem erre a környékre. A végén nem realizálódott a dolog. Megtette helyettem más! :)
A közelben van forrás is, nem túl messze a ládától. Nyáron vészesen sok a bogár és a pőcsik. Ja és tavaly nyáron majdnem megtámadott egy méhraj. Ha nincs ott az autó, akkor talán szép nagyra dagadt volna a fejem. Vagy szimplán anafilaxiás sokkot kapok...
Ja! A bevezető kékjelzéses földút autóval csak roppantmód körültekintően járható! Aki sajnálja a gépjárművét és még a felépítése is alacsony, inkább gyalogoljon!
Szedegetés Jalsóval. Indulás reggel 3-kor, bő 700 km, hazaérkezés 16:30-kor, Jalsónak 10, nekem 8 megtalálás után. Többször jártam már ezt az országrészt, de most is voltak új útszakaszok, helyek, látványok. Szép tavaszi idő, zavartalan túra.
Megint egy meglepően szép, ráadásul dombos része az Alföldnek. Kellemes séta az üde természetben.
Harmadik megtalálásunk, de ennél a ládánál a bronzról lemaradtunk.
Már volt egy délelőtti 3. bejegyzés a naplóban.:-(
A tájat én már kb. 1980 óta ismerem, de így is volt újdonság benne!
Az 1980-as években kb. 10 évig sárkányrepülést oktattunk ott.
A megyében nincs még egy ilyen alkalmas hely gyalogsárkányozásra: 30 m szintkülönbség kb. 30-40 fok meredekséggel. Kb. 15 éve nem voltam ott. A domboldalt azóta benőtték a bokrok.
Egy bihari hegységet láttunk: keletre a Réz-hegységet, délkeletre pedig a váradi dombokat. Abban az irányban mögötte van a Királyerdő és mögötte van a Bihar-hegység, de az csak nagyon tiszta időben lehet látható.
Nagyon szép hely, az Alföld rejtett szépségei közé tartozik.
Ajánlom mindenkinek a felkeresését.
Az "ezüst érem" is szépen csillog:)
Nagyon szép környezetben, szép kilátású helyen van a láda, olyan érzésünk volt, mintha nem is az alföldön járnánk.
Az erre járóknak ajánlom, Létavértesen az N47°23,051 E21° 52,648 102m. koordinátán található, érdekes víz felé épült, műemlék jellegű vizivágóhídat.
Köszönjük a rejtést!
Elso megtalalo!
Szekelyfoldre (Csikszereda) menet csak par tiz kilomeretes kitero volt, igy becserkesztuk. Nagyon jol nez ki a meredek partoldal, onnan lehet egyszerubb is lett volna megkozeliteni a ladat.
az Országos Kéktúra alföldi útvonalát követve értünk az Ér medréhez. Mikor megmásztuk a harminc méter szintemelkedőt,
N 47° 18,951' E 21° 52,013' 130 m [GCKiKu+útkereszteződés]
N 47° 18,389' E 21° 52,670' 131 m [GCKiKu+parkoló]
A láda utolsó logjai alapján karbantartást igényel. Kérlek ellenőrizd a láda állapotát! Üdv: ládadoki
, ezt én is tudtam, de nem árt a biztonság. A hídtól egészen a ládáig senkivel nem találkoztam, ez egyáltalán nem csoda. A domb megmászása is jó volt, a panoráma egyszerűen csodás, még a távoli hegyek is látszódnak. Egy kis gyönyörködés után mentem a ládához. Ez már kevésbé tetszett. Szerintem jobb hely is lehetne, nem kéne a csalánba. A láda előtt meg jót mosolyogtam. Egy több éves táblára ki van írva, hogy a helyet az illetékestől szeretné valaki kibérelni kb. 70 méhcsalád számára. Úgyse kapja meg. :) Láda után még egy kis gyönyörködés, majd visszafelé nem a 
