Röviden
1. pont: az első táblán, kb 180 cm magasan fém gravírozott táblácska, rajta a jelszó első három betűje. FIGYELEM! a táblát elvitték, addig is, amíg nem rakok ki újat, a jelszórészlet: TER
 N 47° 39,821' E 19° 4,737' 110 m [GCBUOS-1]

2. pont: a hetedik táblán ugyanolyan fém táblácska a jelszó következő 4 betűjével.
 N 47° 40,609' E 19° 3,537' 135 m [GCBUOS-2]

3. pont: a pataktól kicsit arrébb, a 10. táblán, ugyanolyan kis fém lapon a következő 3 betű.
 N 47° 41,240' E 19° 2,407' 155 m [GCBUOS-3]

4. pont: konyhai dobozban rejtőzik, ami egy fa eszközben van, a kilencedik tábla közelében, 1,6 m magasan, kb a hegyoldal felénél. FIGYELEM! Több megtaláló is írja, hogy a láda ezen pontjának megszerzése veszélyesebb vállalkozás, főleg kisgyerekkel, nagymamával. Esős napokon mindenki hatványozottan vigyázzon a testi épségére! Azért nem került arrébb ez a pont, mert az előző rejtő nagyon szuper rejteket csinált neki, ami azóta belenőtt a fába, illetve az úttól való távolsága miatt nem zavarnak a muglik.
 N 47° 40,877' E 19° 2,748' 157 m [GCBUOS-4]

Jelszóképzés: Mindegy, hogy hogyan keresed meg a ládát, a jelszót azonban 1-2-3-4 sorrendben kell begépelned.

Visszajutás: Ha nem szeretnél visszafelé is gyalogolni, akkor a hármas ponttól nem messze lévő megállóból autóbusszal 10 perc alatt a város központjában lehet lenni. (Általában óránként jár, és a teljesárú jegy a Bükkös-patak megállóig 250,- ft)
 N 47° 41,168' E 19° 2,483' 155 m [GCBUOS+megálló]

Leírás
Mivel már nem a táblák szövegéből kell leolvasni a jelszórészleteket, ezért a ládaoldal gazdagítása érdekében mindegyiket lefotóztam, és az általam legérdekesebbnek tartott részt ideírtam.

A patak védelme
 N 47° 39,821' E 19° 4,735' 110 m [GCBUOS+tábla1]
A patak védelméről szóló első rendeletet 1889-ben Dumtsa Jenő, a város első polgármestere hozta. "A Dömör-kapui erdőrész [...] ez évben letarolandó, intézkedtetett, hogy a némi regényes szépségű vízesést képező környékén, valamint az oda vezető úton álló lábas erdő kíméltessék..." Akkor ezt a természeti értéket, turisztikai látványosságot többre értékelték, mint a gazdasági hasznot!
Jelenleg a városi alsó szakaszon a Bükkös-mente élővilágát a mederben lakó élőlényeken kívül gyakran a nyírt gyep jelenti, de néhány állomással feljebb égerek árnyékolta sétányon haladhatunk. A meder élővilága, ha nem is látjuk, létezik: a homokban, a kavicsok hézagaiban négyzetméterenként több tucat bolharák, kérész-, tegzes- és egyéb lárva él, melyek a behulló leveleket feldolgozzák, majd táplálékul szolgálnak a halaknak, madaraknak, illetve a halak a madaraknak. E kapcsolatokon keresztül egy változatos tápláléklánc és ökoszisztéma tárul elénk, melyet az ember a víz szennyezésével, a meder kotrásával, kibetonozásával, a parti fák kivágásával és a már kevés fajból álló gyep állandó nyírásával tönkretesz.

A piactér és várostörténet
 N 47° 39,994' E 19° 4,409' 110 m [GCBUOS+tábla2]
A piactér hetente két alkalommal, szerdán és szombaton telik meg vásárosokkal. Ez 1773 óta van így, amikor Mária Terézia kiváltságlevéllel engedélyezte Szentendrének, hogy heti és évi vásárokat tarthasson a Szent György-hegyen, azaz a mai Kálvárián.
Évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt az emberi megtelepedést és vándorlást erőteljesen behatárolta a környező hegység sűrű erdeje, és a kiöntő folyó. Régészeti leletekre és településnyomokra ezért elsősorban a hegység peremein, a már kevésbé árvízjárta területeken akadunk; olyan helyeken, ahol a folyami kereskedelem mellett a hegység belsejében élőkkel is adott volt a kapcsolat lehetősége, illetve volt elegendő tér. Ilyenek a patakvölgyek kiszélesedő torkolatai. A településeket összekötő "vásárvonal" az ártér és a hegyek találkozásánál alakult ki.
A város terjeszkedése az erdők irtásával kezdődött és a városmagtól délre található ártéri mocsaras sík visszahúzódásával, a népesség növekedésével és a bevándorlással folytatódott.

A patakmalmok
 N 47° 40,108' E 19° 4,213' 120 m [GCBUOS+tábla3]
A Bükkös eredete (453 méter tengeszintfeletti magasság) és a torkolata (102 m tszf magasság) közötti 16 km-en 351 m-t csökken a szintkülönbség, ami km-enként átlagosan 22 m esést jelent. A víz ebből adódó mozgási energiáját - az elkerüló csatornákba, és nem a patak medrébe épített - ún. felülcsapós malomkerekek hajtására használták. Egy 1808-ból származó térkép szerint 7 vízimalom működött a patak mentén, melyek közül már egy sem figyelhető meg eredeti állapotában. A mederbe épített zsilip célja a vízszint emelése és ezzel a patak medrének elkerülő csatornákba terelése volt. E kis árkok a patak vizének harmadát vezették a malomkerék felső lapátjaira - ezért hívták felülcsapósnak ezeket a malmokat.
A legrégibb, e patakon épült malomról szóló feljegyzés 1475-ből származik.

A Bükkös-völgy állatvilága
 N 47° 40,149' E 19° 4,015' 125 m [GCBUOS+tábla4]
A patakpart városi szakaszán élő állatok közül a csöndesen sétáló megfigyelő leggyakrabban a feketerigók fürdését vagy a galambok tollászkodását, a mókusok ugrándozását láthatja. A jégmadár csak egy gyors villanásnyi időre látszik: éles kiáltását hallva érdemes a közvetlenül a vízfelszín felett fényes kék tollruhájában elsuhanó madarat keresni. Gyakrabban hallani a harkályok (köztük a ritka, pirossapkás, nagy termetű fekete harkályok) munkáját - megfigyelni őket sokkal nehezebb. A csuszkák is a fák törzsein - nevükhöz méltón a fáról lefelé, "csúszva" keresik a rovarokat, szemben a szintén beszédes nevú fakusszal, mely a törzsön inkább felfelé mozog ("kúszik"). A gyökerek és az égerek tövéről eredő sarjak között ökorszemek kergetőznek. A barázdabillegetők és a ritkább hegyi billegetők többször tűnnek fel a vízből kiálló nagyobb köveken, ahol nevükhöz méltóan rugózva billegetik farkukat, majd jöttünkre hosszan hullámozva tovaszállnak. A szintén gyakori örvös galambok a fehér nyaksávjukról, nagyobb termetükről, mélyebb hangjukról ismerhetőek fel. Időnként a vízen úszkálva, vagy a jégen topogva láthatóak a táplálékot, fészkelő vagy alvóhelyet keresgélő vadrécék. A szürke gém téli napnyugtakor komótos szárnycsapásokkal közeledik a Duna felől az izbégi erdőbe a patakból kifogni a vacsorára való halat. Néha egy-egy karvaly borzolja a kisebb termetümadarak kedélyét.
A több tucat madárfajból csak azokat soroltuk fel, amelyekkel legtöbbször talalkozhatunk. Nyári estéken láthatóak a denevérek, ahogy a szúnyogokat, és más - szintén a vizből kikelő - rovarokat (kérészeket, tegzeseket) kapkodják össze. Szintén éjszakai életet él a pele: a fák ágain mászkál egy kis rágcsálnivalóért.
A városból kiérve akár nagyvadakkal is találkozhatunk, melyek a patakra járnak inni. A szarvasok, őzek, rókák, vaddisznók megszokott útjait kis csapások, ösvények mutatják
Nem feledkezhetünk meg a "nem szeretem állatokról" sem: ezek a hüllők és a kétéltűek, melyek közül például a vízi és a kockás siklók, a lábatlan gyíkok, a mocsáriteknősök és az erdei békák kerülhetnek szemünk elé patakparti sétáink alkalmával. Velük elsősorban a patakon felfelé találkozhatunk. (Rájuk és az alábbi élőlényekre is vonatkozik: ne bántsuk öket, mert ártalmatlan és védett élőlények.)
A patak vizébe tekintve - akár a megrongálódott kibetonozott részeken is - halak árnyait láthatjuk. Többségükben fejes domolykók, de akad közöttük a patakra szintén jellemző kövi csík (a "csikusz"), esetleg fenékjáró külló (a "sajtrágó"), valamint a Dunából felúszó vagy árvizek után a gödrökben itt maradó különféle keszegekivadékai, kárász, csuka, sőt a megunt akváriumi kedvencek közül aranyhal is! Sajnos nagyon megritkult a csak a Kárpát-medence néhány vizében előforduló, ezért fokozottan védett Petényi-márna, de korábban előfordult menyhal és tarajos gőte is. A patak nem horgászvíz!
A halak és egyes madárfajok a vízben élő, ott elsősorban lárvakorukban található rovarokkal, kérészekkel, álkérészekkel, tegzesekkel és bolharákokkal táplálkoznak. Ezek nagy számáról egy-egy követ felemelve magunk is meggyőzõdhetünk! Előfordulásuk vagy hiányuk a víz minõségének is jelzője, hiszen arra érzékeny élolényekrőlvan szó.
Az ízeltlábúak közül ritkasága miatt emelkedik ki a védett oxigénigényes kövi rák, melyre lzbégtol felfelé akadhatunk.
Népszokások a patak mentén, a patak nevei
 N 47° 40,256' E 19° 3,894' 130 m [GCBUOS+tábla5]
Érdekes, másutt (például a Börzsönyben) is megfigyelhető jelenség, hogy a különböző népcsoportok, illetve a patak más-más szakaszán élők akár egy időben is, eltérő névvel illették ugyanazt a vízfolyást:
A patakot "Bükkös-", "Malom-", "Izbég-", "Bucsina-", "Sikáros-", "Király-", "Nagy-", "Kékes-patak", legkorábbi írásos említése alapján "Apor-ügy" néven illették.
Az "Apor-ügy"-et "Apor-folyó" értelmében a térséget a 10. század második felében szálláshelyül használó Apor vezérről nevezték el.
A "bucsina" a hegyi településeken (pl. Pilisszentlászló) élő szlovákok nyelvén ugyanazt jelentette, mint a mi "bükkös" szavunk: az elsősorban a hűvösebb, északi völgyoldalakban termő szép, fehéres szürke, sima kérgű fára utaltak. "Bucsina"-ként ismerték az 1690-től itt élő szerbek is, bár az ő nyelvükön a "buca", "buciti" zúgást, morajlást jelent. Ők ugyanis a bükköst, a bükkfát "bukov", "bukovina" elnevezéssel illették.
A Fehérvíz-forrás
 N 47° 40,319' E 19° 3,825' 130 m [GCBUOS+tábla6]
A szabályozások a forrásokat sem kerülték el: például a Fehérvíz-forrás (szerb nevén a "Bela-voda", azaz a "Fehér-víz") is ki van építve, hogy a vize ne szétszaladva, hanem egy ponton törjön a felszínre. Így könnyebb megközelíteni, kezet mosni benne, inni belőle... [...]
A források egyik jellegzetessége az, hogy belőlük télen-nyáron megegyező hőmérsékletű (kb. 10,5 fokos) víz tör a felszínre. A Bükkös forrásainak vízgyűjtő területe viszonylag kicsi, így általában a vízhozamuk sem jelentős. A vulkanikus kőzetek többnyire a vizet nem eresztik át, vagyis vízzáró réteget képeznek, mely felett a talajban, törmelékben összegyűlő víz a réteghatáron jut a felszínre (ezért nevezzük rétegforrásoknak őket) A Bükkös-patak egyes felső szakaszain (pl a Dömörkapunál, az Anna-völgyben) magában a mederben is láthatunk erre példákat.
Izbég patakmentén épített értékei
 N 47° 40,609' E 19° 3,536' 135 m [GCBUOS+tábla7]
Feldolgozás alatt...
A Visegrádi-hegység és a Bükkös-patak
 N 47° 40,824' E 19° 2,949' 140 m [GCBUOS+tábla8]
Feldolgozás alatt...
A Bükkös növényzete
 N 47° 40,915' E 19° 2,749' 150 m [GCBUOS+tábla9]
Feldolgozás alatt...
Vulkánok lábánál
 N 47° 41,240' E 19° 2,406' 155 m [GCBUOS+tábla10]
Feldolgozás alatt...

A táblák lábain QR-kódokat láthatunk, amelyek erre az oldalra visznek.