WAP:A megadott koordinátán a második fa mögött téglafalban (felette erkély)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
NAGYVÁRAD ÉS A LÁDA MEGKÖZELÍTÉSE:
Határig nem írom meg, hogy hogyan kell eljutni. Ajánlanám a legközelebbi határ átkelőt, Ártándot. Innen Nagyvárad kb. 16km. A román oldalon az 1-es úton kell haladni Nagyvárad belvárosáig. A belváros fele haladva a centrum irányában, ahogy az út a villamos sínek mellé ér, onnan végig azon az úton menj. Ha átmentél a Sebes-Körös hídján a körforgalom után jó lesz, ha keresel egy nem fizetős parkolót. A várat, az út baloldalán a tíz emeletes házak mögött találod. (a 76 út mellett lévő piac környékén találhatsz jó parkolót)
Sajnos a várat körbe kerítették, és éjszakára bezárják a kapukat.
Nyitva tartás: VARA (nyáron) : 7-22
IARNA (télen) : 8-18
Sajnos azzal az információval nem tudok szolgálni, hogy ez hónapra, napra levetítve mit jelent!
A zárt kapuk miatt a ládának jelszavát kereshetitek az egyik bejárat mellett található villanyoszlop talapzatára följegyezve. Koordináták:
N 47° 3,124' E 21° 56,707' 131 m [GCOrad+oszlop]
LÁDA TÖRTÉNETE:
-A láda újra telepítését,
cyberelectronics2 Nagyváradon élő kedves kesser vállalta, és teljesítette. Ezúton és ismételten köszönjük a segítségét!
-
Mivel a ládát másodjára lopták el, illetve most felgyújtották, a ládát virtuális ládává alakítottuk, TOGO és EVETKE segítségével. Köszönjük nekik a segítséget!
-2011.09.08. Újra hagyományos láda.
-2014.05.16. A ládát GEONEO újra rejtette, amit most is megköszönök.
-2020.06.27. Kereshetővé tettem.
NAGYVÁRAD:
(románul: Oradea, németül: Grosswardein:, latinul: Magnowaradinum )
Román-magyar határ közelében, a Sebes Körös partján fekvő város, az egykori Bihar vármegye székhelye, ma Bihar megye központja.
A váradi dombságok alatt fekvő városon át, fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út.
NAGYVÁRAD TÖRTÉNETE:
Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg.
Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és ide telepítette a bihari püspökséget. 1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János 1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették. 1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Siegbert Heister tábornok szabadította fel a várost.Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék. A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, ekkor "Körös-parti Párizsnak" is nevezték.
Nagyvárad
NAGYVÁRADI VÁR ÉS TÖRTÉNETE:
Ezen a 150 000 négyzetméteren, 9 évszázadon át egyik itt álló építménynek sem volt nyugodt története. A XI.-ik század utolsó negyedében a Sebes-Körös által körbeölelt szigeten a Pece patak mellett I.László király úgy határozott "az angyalok ösztönzésére"- hogy felépítettet, egy kolostort Szent Szűz Mária védsége alatt. A kolostor megvédésére érdekében a Váradi várat építették köré. 1241-ben földvár állt ezen a helyen faépítményekkel. 1247-1569 között egy kör alakú kővárról tud a történelem. Mai formáját - ötszögű, a sarkokban bástyákkal, vizesárokkal - 48 évig építették, 1570-1618 között. Olasz építészek keze munkáját dicséri, 1092-1557 között a Római katolikus püspökség fennhatósága alá tartozott, ami alatt jelentős vallási és kulturális központtá nőtte ki magát. A falakon belül könyvtár, csillagvizsgáló, nyomda és iskola is működött. A katolikus templomában és a temetőjében nem kevesebb, mint 7 király talált örök nyugalomra: László király 1095. július 25-én halt meg Zólyomban, testét valamikor később 1130-as évek körül hozták Nagyváradra, II Andrást 1235-ben temették el Nagyváradon, majd később átvitték Egresre, 1131-ben temették el II István királyt, IV László is itt talált örök nyugalomra, miután Keserűben 1290-ben meggyilkolták. Nagyváradon temették el1319-ben Beatrix királynét is, I Károly második feleségét, Mária királynét 1396-ban, akit férje Zsigmond király 1437-ban követett. E sok királyi hant azt a legendát látszik megerősíteni, hogy a város alapítójának Szent László, hiszen az ő temetését követően igen sok király is itt kívánt örök nyugalomra térni. 1557-től hadászati jelentőséggel bírt. Az idők során megtámadták a tatárok (1241), törökök (1474, 1598, 1658, 1660), felkelők (1290, 1514, 1664, 1703-1710), az erdélyi fejedelemségek csapatai (1557, 1603) és az osztrákok (1692). Ám a ma is látható várfalakat mindössze két alkalommal tudta az ellenség bevenni. 1598-ban a törökök 5 héten át, ostromolták a vár falait, de nem tudták bevenni. Akkortájt Mihai Viteazul sietett a váradiak segítségére, és a járvány is megtizedelte a török sereget. Ma már a szakemberek a középkori vár restaurálásán dolgoznak.
A történelem lefolyása és politikai-hadi események során, Nagyvárad vára három formában létezett:
• földvár palánkkal (1241-ig)
• kör alakú kővár (1247-1569)
• pentagonális vár bástyákkal a sarkain és vizesárokkal (1569-től)
NAGYVÁRADI LÁTNIVALÓK
•
VÁR: Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz későreneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
•
PÜSPÖKI PALOTA: Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be. Tervezője Hillebrand, kivitelezője Neumann.
•
KANONOK-SOR: Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760-1875 között.
•
FEKETE SAS PALOTA: 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást.
•
VÁROSHÁZA:
•
ÁLLAMI SZÍNHÁZ: (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között építették. 1948 őszén, mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26.-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében.
•
APOLLÓ PALOTA: (Fő, ma Republicii utca 12. szám), 1912-1914 között építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori - igaz, ma már nem működő - felvonót láthatunk.
•
ADY ENDRE EMLÉKMÚZEUM: 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt.
A várost gyönyörű barokk épületek gazdagítják. A szecesszió jegyében született épületek híresek.
Forrásanyag: A Wikipédiából, a szabad lexikonból
Még több fotó a Váradi várról
Kívánunk mindenkinek nagyon kellemes sétát, kellemes kikapcsolódást, jó láda vadászatot!
LUILUI és
JUDITH
