Elhelyezés időpontja: 2007.04.17 00:00
Megjelenés időpontja: 2007.04.20 08:07
Utolsó lényeges változás: 2019.08.03 18:21
Utolsó változás: 2020.04.05 15:57
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Ládagazda: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 2.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 200 m
Megtalálások száma: 618 + 3 sikertelen + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
A láda 8x6 cm-es korong alakú. Kérek mindenkit, hogy ugyanúgy rejtse vissza a ládát ahogyan találta és ne készítsen fotót a rejtekről, mert sajnos a helyi fiatalság előszeretettel szereti eltulajdonítani! Klassszikus a rejtés.
Az időközben kitett tiltó tábla miatt ajánlom a 2-es számú bejutási lehetőséget! A ládába TravelBug NEM helyezhető mert még nincs bejelentve a geocaching.com-on
Hazánkban nagyon sok nemzeti, történelmi értékű épület halad az enyészet útja felé.
Ennek a ládarejteknek a kialakításával, erre is szeretném a figyelmet felhívni!
A Wenckheimek osztrák polgári család volt a XVII században. Wenck János (1683-1711) még grazi orvosként tevékenykedett. Fiai közül József Ágost (meghalt 1748-ban) 1717-ben vette fel a Wenckheim nevet. Állami szolgálatban, alsó-ausztriai kancellárként lett a nemesség megszerzője. Jó házasságot kötött, amikor 1730-ban feleségül vette az ugyancsak frissem nemesített Harruckern János György leányát, Mária Cecíliát. 1748-ban, apósához hasonlóan, ő is megkapta a római birodalmi lovagi rangot.
Fiai közül II. Wenckheim József (1733-1803,Bécs) katonai pályára lépett, s az altábornagyi rangig jutott. 1762 után harminc évig a Lattermann-gyalogezred ezredese volt. Különösen az utolsó török elleni háborúban, 1787-1790 között szerzett érdemeket. Szabács bevételénél már tábornokként vezényelte katonáit példás lelkesedéssel. Zimony és Belgrád ostrománál is kitüntetve magát, a háború végén altábornagy lett. 1776-ban osztrák bárói rangot kapott. II. József császár 1781-ben honfiúsította, amit az 1791-es országgyűlés érvényesített. 1802-ben megkapta az osztrák grófi rangot is.
Fia III. Wenckheim József (1780-1852) az idősebb, Ferenc Szerafin Lipót ( 1785,Laibach- 1838,Bécs) pedig az ifjabb grófi ág megalapítója lett!
Ferenc 1802-ben feleségül vette erdődi Pálffy Borbála grófnőt (1787-1862), a család lassan elmagyarosodott. 1807-ben felosztották egymás között az örökséget: Ferenc a gyulai részt kapta. A vármegyénél, majd a királyi illetve a császári kancelláriánál töltött be hivatalt. A gazdászszenvedély azonban visszacsábította Gyulára. Egyházak és iskolák létesítése és fenntartása érdekében több százezer forintot költött. Elaggott uradalmi tisztjeinek nyugdíjat biztosított, jobbágyai özvegyeinek, árváinak, kézi munkát nem végző nyomorultak ellátására alapítványt hozott létre.
Fia IV. Wenckheim József (1809-1869) a megyegyűléseken a haladó eszmék diadalra jutásáért együtt harcolt a megye haladó nemeseivel. A kerületi táblának bírája volt, 1840-ben alispánságot vállalt. A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésekor nagyobb összeggel segítette a szabadságharc diadalra jutását. A későbbi aradi vértanúk közül tíz tábornok utolsó kellemes perceit az ő vendégszeretetét élvezve tölthette el Gyulán. Bölcs higgadtság jellemezte. 1852-ben a gyulai uradalmat Ferenc négy gyermeke: József (1809 Gyula-1869), Károly (1811 Buda 1892 Gerla), Antal ( 1813 Vöröskő-1864 Bécs) és Rudolf ( 1814 Budapest-1889 Budapest ) között osztották fel.
A 37 szobás kastélyt Wenckheim Károly építtette 1854-1860 között Ybl Miklós tervei szerint, romantikus - koraeklektikus stílusban. Asszimetrikus, " U " alakú udvarának középtengelyében 1869-ben kápolnát is építtettek. Az udvart tiszafával ültették körbe, és parkot is telepítettek. A kastély mellé nagyméretű magtár épült, és tartozott hozzá pálmaház is.
A II. Világháború után szakmunkásképző iskola működött benne, 1990 óta azonban teljesen üres, lakatlan. Békéscsaba város tulajdonaként pusztul egyre rohamosabban. Hiába a rengeteg tárgyalás, egyeztetés, rábeszélés, most már csak a helyreállítási kötelezettség előírása, és annak végrehajtása mentheti meg az egykor gyönyöru angolpark közepén álló műemlék-házat.
2003-ban a Leonardo CAD Bt. megvásárolta a kápolnát és a hozzátartozó épületrészt a Katolikus Egyháztól, és el is kezdte felújítani azt. A munkák azonban valamiért megrekedtek.
Békéscsabai kiruccanásunk első napján ezt is megkerestük. A kastélyt csak a kerítésen kívülről tudtuk megnézni, de így is látványos volt, kösz a rejtést. Képek később... [Geoládák v3.12.10]
Ez a pont sem maradt ki, de mikor erre jöttem és próbáltam megtalálni a haranglábnál a jelszót (a szülinaposat) már nagyon szemrevételeztek a helyi erők a boltból... Majd a siker után gondoltam benézek a romhoz, ami sajnos tényleg rom... Nem is mentem be, csak kívülről lestem rá... Sajnos ez tényleg már az enyészeté...
Köszi a rejtést!
GC20Bm közben vitt el mellette az utunk.
Kár ezekért a pusztuló épületekért, szerintem ez még rosszabbul fest mint a GCSZWK kastélyromja...lehet azért mert a "rom"-tól jobban elfogadható egy ilyen látvány...
[Geoládák v3.12.10]
Újra itt Fidorka, Tünde, Csani, Bendino, Kivancsifancsi és sirgalahad társaságában. Ezúttal a 20km-es jubileumi túra (GC20Bm) legyaloglása közben látogattam el ide..
N 46° 42,019' E 21° 11,178' 86 m [GCGEWK+parkoló1]
N 46° 41,903' E 21° 11,102' 89 m [GCGEWK+magtar]
