+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A 20cmX10cm-es láda a nap 24 órájában kereshető a megadott koordinátákon.
A ládába TravelBug NEM helyezhető mert még nincs bejelentve a geocaching.com-on
Hazánkban nagyon sok nemzeti, történelmi értékű épület halad az enyészet útja felé.
Ennek a ládarejteknek a kialakításával, erre is szeretném a figyelmet felhívni!
A Harruckern család az 1700-as évek végére kihalt, a Csorvás-pusztát (ekkor még így nevezték) a Wenckheim család örökölte. A puszta ebben az időben szinte csak legelőként funkcionált.
1880-ban gróf Wenckheim Géza földbirtokos Károly-majorban létesített iskolát.
Wenckheim Sándor 1924-28 között Csorvás-Nagymajorban építtettte fel a gácsi kastély tömegkompozícióját felidéző neobarokk kastélyát Siedek Viktor tervei alapján.
Az 1890-es években a csorvási határban kb. 6000 hold terület a Wenckheim-család birtokában volt. kb.1500 holdat a gerlai ágból származó gróf Wenckheim Matild (1853-) és unokaöccse, Wenckheim Károly (1876-1926) gróf; 4400 holdat, pedig a dobozi ágból származó gróf Wenckheim Henrik (1857-1908) birtokolt, de részét öccse, Wenckheim Dénes (1861-1933) kezelte.
A két világháború között, férje után Wenckheim Károly özvegyének, Kyd Theodórának (1890-1976) volt itt jelentősebb birtoka. Henrik gróf gyermekeinek nagykorúvá válásával legkisebb fia, Rudolf (1904-) Wenckheim Matildtól is örökölt; illetve novére, Csáky Árpádné Wenckheim Mária (1902-) grófnő és bátyja, Wenckheim Sándor (1900-1968) gróf osztoztak a fennmaradó területen.
Ma a család vagyonából a Rudolf majori kastély, és az azt övező park; valamint a Károly majori 4 szintes magtár található csak meg. A magtárat nem használják már, így sajnos állaga erősen romló félben van. A kastélyt azonban a Csorvási Gazdák METÉSZ használja és kezeli. 30 fős puritán szálláshelyet is kialakítottak itt. A konyhájában áll még egyetlen megmaradt korabeli értékként a csempesütő, és csempe "sparhelt". Bár nem használják őket, ma is működőképesek!
Nagyszüleim Károly majorban éltek, és dolgoztak az uradalomban. Édesanyám - aki a sír mellett áll - még játszott Wenckheim Károly lányaival, Sziszivel és Mózival - akiket nem volt szabad tegezni, annak ellenére hogy ők voltak a fiatalabbak - mesélte nekem.
Itt kell letérni a 47-es útról:
N 46° 37,323' E 20° 47,279' 80 m [GCSWSK+Letérés a 47-esről ] A rejtekhely 100 m-re megközelíthető járművel.
A kastély koordinátái:
N 46° 38,699' E 20° 46,478' 80 m [GCSWSK+Rudolf Kastély ]
Wenckheim Károly sírjának koordinátái:
N 46° 38,034' E 20° 45,695' 80 m [GCSWSK+Wenckheim Károly sírja]
Kullancs veszély:
