Hévízről indított vasárnapi ládászkörút első állomása. Kocsinkkal a ház felett, a 2. pont felé vezető út mellett, egy kis kitérőben álltunk le, onnan sétáltunk vissza a tájházhoz. Mivel nem volt nyitva, bekukucskáltunk az ablakokon, próbáltuk kivenni a belső elrendezést, bútorzatot, és felszerelési tárgyakat. Mindkét portáról lerí, hogy nem éppen gazdagok lakták, keményen kellett dolgozniuk a megélhetésért.
Mivel a láda adatait - sok más ládával együtt - régebben töltöttem le,
html formátumban, nem láthattam a fényképet a rejtés helyéről... Ennek az lett az eredménye, hogy csaknem két fertályórányit kutattunk a porta hátsó fertályán, a fészertől a hidasig - a műszer minduntalan a fészer közepéhez vitt, 8-10 méterrel DNY-ra a doboztól... Amikor végül is az előző napi eső miatt nyakig sárosan megálltunk a kereséssel és végiggondoltuk a szóba jöhető helyeket, nem maradt más mint a dobozt valóban rejtő üreg, ráadásul a hibahatáron belül...
Amikor még logoltam, az épület felett feltűnt egy pár, akik szemmel láthatóan arra vártak, hogy befejezzük tevékenységünket. Gyorsan visszarejtettem a dobozt, s egy kis cipőtisztítás után átadtuk a terepet az
mjdgm csapatnak. Mivel mára több láda is be volt tervezve, kocsival hajtottunk a 2. pontig, megnézegetve a házakat, szőlőket és a benne dolgozó embereket. Visszafelé rövid dudaszóval köszöntünk el az utánunk érkezőktől. A falu szélén megcsodáltunk egy nagy birkanyájat, közepén pedig egy szemmel láthatóan régen használt,
ház nélküli
mázsaházat. Apropó: a nagyon fiatal, s elsősorban városi ládászoknak segítségül: a ládaleírás 3. képénnek szövegében feltett kérdésre
hidas a válasz; ami egy szintén boronán álló, lábas disznóól; alul sertések, felül általában tyúkok (szárnyasok) elhelyezésére szolgált...