Mozsgói tanösvény

A tanösvény a délkeleti Zselic jellemző részletének természeti körülményeit mutatja be egy 6 km-es séta keretében.
A láda a tanösvény egyik állomásánál (elhagyott bányagödör pannon homokkő kihantolódással) egy legördült sziklatömb és egy sok törzsű fa közötti résben várakozik a tanösvény almáskeresztúri szakaszán. A rést elzáró köveket ne szedd ki, csak nyúlj mögéjük!

Megközelítés
A rendelkezésre álló időtől függően, lehetőség van választani a láda hosszabb-rövidebb megközelítései között. Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet. A tanösvény 2020-as felújítása óta jó túraútvonalat jelent, de hosszúsága miatt a rövidebb, Almáskeresztúrról induló utat javaslom!

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

Mozsgó
Az Árpád-korban nem találjuk Mozsgó nevét; helyén, illetve a közvetlen környéken a Dombró, Bögör és Szentmiklós nevű települések voltak, amelyek birtokosa a Viszlai, majd a középkor végén a Tinódi nemzetség volt. Ezek a faluk a török időkben megsemmisültek. A török kiűzése után a birtokosok a Batthyányiak lettek; a falu horvát és magyar telepesekkel kelt életre, később németek is betelepültek. A Magyarok Nagyasszonya (ünnepe okt. 8.) tiszteletére 1746-ban épített templomuk végleges alakját az 1876-os átépítés során nyerte el. A 18. századból származik még a Mátyás király utca 1. sz. alatt álló uradalmi magtár is, amely II. kategóriás védettségű kulturális örökségként szerepel. A terület később a Biedermann család birtokába került; ennek a családnak a tagjai a 19-20. század fordulóján mindig szerepelnek, amikor a környék fejlesztését szolgáló korabeli tervekről beszélünk; elég itt az almamelléki kisvasútra, a Kaposvár-Szigetvár és Kaposvár-Barcs helyiérdekű vasutakra utalni.
A falu közepén áll a Batthyány-Biedermann kastély, amely jónéhány faritkasággal büszkélkedő 10 holdas parkban, természetvédelmi területen fekszik; ma népjóléti szerepet tölt be. (A Lechner Ödön tervezte kastély és romantikus stílusú családi kripta helyi védettségű emlék, érdeklődni: 73-344-010.)
A község 1950-ig Somogy megyéhez tartozott; ekkortól került át a Szigetvári Járással Baranya megyéhez.
A községnek a múlt század közepére már teljesen elmagyarosodott lakossága 1000 fő körüli, amely a Dél-Dunántúlon átlag felettinek számít. Az íjászok körében országszerte ismert Mozsgói Íjászklub 2001-ben alakult, és az utóbbi időben a terep- és vadászíjászat egyik központja. A gyakori íjásztalálkozók mellett otthont ad országos és nemzetközi bajnokságoknak is a Porovica patak völgyében.

Mozsgó megközelítése
Autósoknak és kerékpárosoknak: a Szigetvártól 10 km-re fekvő község a Kaposvár-Szigetvár közti 67 sz. útról leágazva érhető el; a mellékút Mozsgó után Almáskeresztúr zsákfaluig vezet. Javasolt parkoló a Szentkútnál:  N 46° 6,586' E 17° 50,604' 126 m [GCEHTA+1. parkoló ]
Turistáknak: a Szigetvárról érkező sárga sávból sárga kereszt jelzés ágazik le Mozsgóig. A sárga sáv továbbvezet Almáskeresztúr-Ibafa (Fapipa virtuális láda)-Horváthertelend felé, hogy végül Csebénynél rákössön a Dél-dunántúli nagy kék sáv útvonalra. Ennek a sárga sáv jelzésű útnak a felhasználásával körtúrává is alakíthatjuk a keresést a később leírtak szerint.

Mozsgói szentkút
A tanösvény első állomásaként szereplő forrás a falu szélén az úttól délre található a sportpálya mellett N 46° 06,572 E 17° 50,640' 126 m. A 100 évnél is idősebb forrásfoglalásnak a 2001-es felújítását követőleg egy faragott sziklán át folyik ki a vize, amely csak a legaszályosabb időszakokban apad el. A forrás falába Vanyúr István szigetvári szobrászművész alkotása került annak emlékére, hogy a forráskútnál a régi időkben egy Mária-szobor volt.
A helybeliektől érdeklődtünk, hogy a forrás mivel érdemelte ki a Szentkút nevet, de ennek kiderítése még hátra van.

László-forrás
A tanösvény másik végpontja a László forrás Almáskeresztúr közelében N 46° 06,577' E 17° 54,436' 180 m. A forrás erdőben, egy szép metsződésben bújik meg. A szépen foglalt forrás aszályos időben is csekély, de állandó hozamú, szomjoltó pihenőhely. A forrás közelében van a rejtés színhelyéül szolgáló felhagyott homokkőkő-bánya, amelyen a környék jellemző geológiai viszonyai figyelhetők meg.

A tanösvényről
A Szigetvári Erdészet által kialakított Ezüsthárs tanösvény eredeti, le nem romlott állapotában a Dél-Zselic jellemző botanikai, állattani és geológiai értékeivel és az erdőgazdaság mindennapi életével ismertetett meg egy 6,2 km-es séta keretében. A tanösvény két végpontja a Szentkút és a László-forrás; az útvonal mentén 16 tájékoztató táblával. A tájékozódást a névadó fafaj, a Zselicre jellemző ezüsthárs leveleit formázó zöld turistajelzések segítik.
A tanösvény részletes leírását itt találod.
A geoláda keresése
A geoláda a tanösvény vége felé, a geológiai feltárásnál rejtőzik egy sziklatömb és egy sok törzsű fa közötti hézagban.

Ha az oda-vissza 12 km-nél is hosszabb út sok lenne, az alábbi lehetőségeket követheted:
1. Ha már megnézted a falu nevezetességeit és a Szentkutat, autóval indulhatsz tovább Almáskeresztúr felé. Az országútról a  N 46° 6,713' E 17° 52,582' [GCEHTA+2. parkoló] pontnál parkolva, délre induló erdőgazdasági úton haladva felkapaszkodunk a hegygerincre. Itt a turistaút leágazásánál  N 46° 6,506' E 17° 53,934' [GCEHTA+sárga jel] kövesd lefelé a nyugatra induló, de később jó irányba kanyarodó jelölt turistautat, és ne menj árkon-bokron keresztül keletre.
2. Ha az (erősen ajánlott) rövidített változat mellet döntesz, parkolhatsz Almáskeresztúron az 1-es házszámú faluvégi ház előtt, a  N 46° 7,051' E 17° 53,590' [GCEHTA+3. parkoló] pontnál, majd a sárga sáv turistajelzésen délre haladva, a tanösvény keletre tartó záró szakaszához csatlakozhatsz.
Bármelyik utat választod, a turistaút és tanösvény találkozásánál le kell térni a turistaútról az itt már jól járható tanösvényre. A  N 46° 6,871' E 17° 53,801' [GCEHTA+csillagpont] pontnál hegyesszögben kezdetben déli irányt kell követni a rét szélén a dombokra 30 m után felkanyarodó szekérúton a tanösvényre. Ha megvan az első zöld levél jelzés, a következő nem látszik! Balra közel vízszintesen indulj, aztán már egyértelmű lesz.

Ha unalmasnak tartod oda-vissza ugyanazt az utat, újíthatsz.

Jó 15 km-es körtúrává alakul, ha a szentkútnál parkoltál, és a László-forrástól visszafelé az előbb ismertetett módon a sárga sáv jelen haladsz délre majd nyugatra, és a mozsgói szőlőhegyen észak felé rátérsz a sárga kereszttel jelzett útra, amely visszavezet Mozsgóra.

Köszöntünk a szép zselici tájon, jó ládászást kívánva.