Javasolt kiindulópont: N: 46° 54,003 E: 21° 30,383. A láda 10X15cm-es műanyag konyhai doboz, egy tuskóban keresd. Mivel a láda a Körös-Maros Nemzeti Park területén van elrejtve, a javasolt kiindulóponttól csak gyalogosan, vagy kerékpárral lehet megközelíteni!
A geoláda keresését csak úgy szabad végezni, hogy az a terület élővilágát élettevékenységében ne zavarja, a védett területet semilyen módon ne károsítsa.
Fokozottan védett természeti területre belépni csak külön írásos engedéllyel lehet.
Az illetékes természetvédelmi tájegység vezető eseti rendelkezéseit be kell tartani (jelenleg nincs ilyen, de ha lesz, itt közzéteszem)
A láda, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának írásos hozzájárulásával lett kihelyezve!
A ládába TravelBug helyezhető.
A GCBAFA és a GCBETY után, most egy újabb fához invitállak benneteket, melynek neve "Szépapó". Nevét valószínűleg magas korának köszönheti, hisz a kocsányos tölgy kora kb. 250 év, törzskerülete pedig 560 cm. Ez Békés megye, és a Körös-Maros Nemzeti Park gondozásában álló területek egyik legöregebb fája. (A másik Tompapusztán található a Purgly-majorban, kerülete ennek is 560 cm, szigorú egyedi védelem alatt áll. Koordinátái: N:46° 19,548 E:20° 58,370)
A Szépapó fa néhány társával egyetemben az egykori Korhány vízfolyás mellett áll, a Vátyoni erdőben.
A Korhány mint annyi más, a szabályozások során megszűnt vízfolyás, Nagyszalonta és Nagyvárad közötti vonulatok vizeit hozta, és az Alföldön elterülve, szeszélyesen kanyargó medreket ásott. A legutóbbi vízrendezésig időnként vizet szállított, ma teljesen kiszáradt, csekély hazai belvizeket fogad.
A vátyoni erdők a Korhány kanyargó medrét követve sok védett fajnak adnak otthont. Különleges értéket képviselnek az erdők között, beékelődve található kiterjedt rétek, legelők. Növénytársulásaik ritkuló növényfajokat őriznek, hiszen az időszakos vízállású területektől a száraz löszgyepekig sokféle élőhely megtalálható. Fő botanikai értékük a tízezeres tömegben virágzó agárkosbor. Itt él a fogatlan oszlopcsiga (Columella edentula) is. Korábban nagy számban élt a Kis-Sárrét és a Vátyoni erdő ökológiai közösségében vadmacska (Felis silvestris), azonban a populáció sajnos mára majdnem kipusztult.
Érdemes megjegyezni, hogy a magas vízállás miatt a területen csak kisebb foltokban voltak erdők, egészen 1920-ig. Akkor kezdődött az a hozzáértő, lelkiismeretes erdészeti tevékenység, amely létrehozta ebben a térségben a természetszerű erdőségeket, új élőhelyeket hozva létre az eredetileg fátlan vidéken.
A terület jórésze hajdan a Tisza család birtoka volt, ahol a két világháború között színvonalas apróvadgazdálkodás folyt. Az erdőtelepítések is jórészt vadászati célokat szolgáltak.
Arany János több versét is itt írta.
A rejtés az "Erdészek emlékére" láda sorozat egyik tagja. A GCEEZ záróláda helyének megismeréséhez szükséged lesz a sorozat minden ládájának a megtalálásához.
A helyet, az öreg tölgyet ismerem, jó volt újra meglátogatni. A láda a helyén, a teteje törött, éri a nedvesség, cserébe a jelszó jól olvasható. Sajnos pótláda nélkül indultam el... Köszönet a rejtőnek a lehetőségért.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Jelezni akartuk, de most olvassuk csak, hogy már korábban is kiderült, hogy a láda fedele eltörött és beázott. Ezért minden vizes benne. Mi sajnos nem voltunk erre felkészülve, ezért nem tudtuk cserélni. [Geoládák v3.10.5]
Megtaláltuk, csak akkora sár volt, hogy nem tudtuk megközelíteni a rejteket. Emellett annyi szúnyog volt, hogy egy helyben állni is kihívás volt, igy feladtuk a keresést. Kérjük Gábor03-mal a fényképek alapján a ládatalálat elfogadását. Köszönjük! [Geoládák v3.5.0]
Az országútról lehatva parkoltunk és onnan gyalogoltunk el a tikkadt napraforgóföld szélén a ládáig. A fa már messziről látszott, de én valahogy ennél is monumentálisabbat vizionáltam magamnak. Talán csak azért nem tűnt olyan hatalmasnak, mert a környékén még van pár hasonló termetű példány is. Mivel a szúnyogok azt hitték, hogy ebédidő van, nem sokat időztünk itt Foltival.
Erdész ládák nyomában - kelet 6/13.
Az út mellett nem volt alkalmas megállóhely, így a főútra bekanyarodva álltunk meg. Az árnyékos részre érve kicsit felüdültünk, iszonyú meleg volt.
A fa a kanyarból már messziről látszik, méretes darab. Egy ismertető tábla persze jó lenne, de hát ez nem a rejtőn múlik...
A láda megközelítésekor még jópár idős példányt láttunk.
Köszi
N 46° 54,003' E 21° 30,383' 92 m [GCVTYN+1]
N 46° 54,066' E 21° 30,789' 92 m [GCVTYN+fa]
