A láda köralakú, 25cm átmérőjű 7 cm magas. A csárda környékén nagyon nézzetek a lábatok alá, mert a korabeli gémeskút korlátja az enyészeté lett. Nehogy valaki beleessen a kútba (közvetlenül a góré előtt van, a csárda irányába).
Járművel száz méterre megközelíthető.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Hazánkban nagyon sok nemzeti, történelmi értékű épület halad az enyészet útja felé.
Ennek a ládarejteknek a kialakításával, erre is szeretném a figyelmet felhívni!
A csárda 2008-ban összedőlt. Hogy még sem szüntetem meg látnivaló hiányában a rejtést annak az az oka, hogy a Google első helyen hoza ezt a weboldalt a Permeczki csárdára rákeresve. Aki a látványosságot keresi ennél a rejtésnél, csalódni fog. Inkább ne keresse.
A puszta leglátogatottabb helye, szinte központja volt a csárda és környéke, a város nevezésében "árendás csapszék". A csárda első hivatalos leírását Magyar-Gyula város 1797-ben készült összeírása tartalmazza.
"Csorvás puszta csapszéke (Educillórum) épülete és tartozékai:
A csapszék épülete: szilárd anyagból épült. Náddal fedett. Kettő szoba, egy konyha, egy kamra, egy éléskamra; tartozékai: egy istálló, egy szín kocsiknak, egy szín takarmánynak, egy verem gabonának, egy kút"
Ekkor a csárda már 50 éve állt, az összeírás szerint, célszerű állapotán javítani.
A csárda volt nem csak a csorvási puszta, hanem az egész környék központja. A legközelebbi kondorosi csárda 13, a kamuti 26, a megyeri 15, a monori 12 kilométer távolságban, rossz időben 1 napi járóföldre volt. A csárda vendégfogadói elismerését mutatja, hogy itt szálltak meg a Szentes, Szarvas felől Aradra, Gyulára, vagy arról érkező utasok, Békés felől Orosházára, vagy tovább utazók. Itt szálltak meg a "bírók és más magasrangúak". Innen indultak a földesúr és kíséretének Bécsből, Pestről Gyulára szállítására kirendelt gyulai, kígyósi, csorvási fogatok. Itt szálltak meg a Pestre igyekvő "hosszú fuvarra" rendelt fogattal menő kocsisok, szolgák.
A csárda italforgalmából is következtetni lehet a látogatottságára. A kimért borról, pálinkáról az elszámolási kötelezettséggel fogadott csapláros és borbíró havi és évi kimutatásaiból látható, hogy például 1833/34-ben havonta átlagosan 10 akó bort és 6 akó pálinkát mértek ki a csárdában, 2876 forint értékben.
A csapszéki árendából a város évről-évre rendszeres jövedelemhez jutott. Az évi bérleti díj 360 forint volt, a vendégfogadásból keletkezett jövedelem 412 forint. Az eladott ital utáni jövedelem nincs elkülönítve a városi csapszékekétől, de a kimért összes bor és pálinka arányát véve, évi 4-500 forint körül lehetett. Az összes csapszékre fordított éves költség, meszeléstől a tetőjavításig 39 forint volt. A csapláros jutalékot kapott az eladott ital után.
A csárdát rendszeresen látogatták a betyárok is. Egy alkalommal amikor Babály Gyurka és bandája a csárdában iszogatott, éppen arra jártak a csendőrök. Elszámoltatták a csárdán kívül várakozó, és a csárdában tartózkodó betyárokat, majd mivel semmi gyanúsat nem észleltek továbbálltak. Ahogy az úton haladtak tovább, akkor kezdtek el gondolkodni, hogy a csárdán kívül a lovak mellett álló emberek, és a csárdában tartózkodóak, nem egyformát mondtak. Visszafordultak, és a közben megnyugodott betyárokat elfogták, Babály Gyurkát lelőtték (1868.08.05). A betyároknak még tisztességes temetés sem járta, ezért az éj leple alatt a temető árkában földelték el a híres betyárt. Legalábbis így tartja a legenda. Ma egy emlékoszkop emlékeztet ere a szomorú eseményre.
A csorvási csárda és a betyárok "szimbiózisát" példázza az alábbi ballada részlet:
Jaj de véres a Kis Sándor ruhája!
Elvérezte a csorvási csárdába.
Mosd ki, rózsám, ingem-gatyám fehérre!
Majd elmegyek a nagy törvény elébe.
Biró uram, adjon Isten jó napot!
Isten hozott, édes fiam, mi bajod?
Biró uram, nagyon súlyos a bajom:
Legkedvesebb pajtásom szúrtam agyon.
2008 december 13. A csárda összedőlt :(
Lehet, hogy már csak ez a geocaching oldal maradt, ami emlékeztet rá...
Kullancs veszély: 
