Megye/ország: Szlovákia
Elhelyezés időpontja: 2007.06.03 11:20
Megjelenés időpontja: 2007.06.07 20:10
Utolsó változás: 2015.05.25 21:06
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: VP és Mikulás
Ládagazda: Mikulás Nehézség / Terep: 2.5 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2000 m
Megtalálások száma: 96 + 1 sikertelen + 9 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
WAP: normál méretű, vízhatlan konyhai edény (20x20x8 cm) a Pol'ana csúcsától kb. 200 méterre egy kilátás közelében. Sziklafalba rejtve.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
A POLJÁNA (POĽANA) hegység
Védett tájvédelmi körzet (vigyázz rá, kérlek csak turistaúton közlekedj!)
A Poľana a legmagasabb vulkanikus eredetű hegység Szlovákiában. A területén vulkáni tevékenység következtében egy hatalmas, 20 km átmérőjű tűzhányó jött létre, amely a legnagyobb európai kialudt vulkánok közé tartozik.
Területének központi részén látható a jellegzetesen katlan alakú kráter bemélyedés. Fennmaradtak az andezit lávafolyam részei, amelyek közül több kisebb területet védetté nyilvánítottak. Ezek a térségek a Kaľamárka hegy, a Melich szikla és a Bystrő vízesés. Az agglomerátumos maradványokat képviseli a Bátovi kőszikla, a Jánosík szikla és a Vepori sziklák (Veporské skalky).
A védett tájvédelmi körzet különlegessége a Hátsó Poľanán a csúcsokon lévő fenyőerdő, amely az eredeti terület legdélibb részén fekszik, andezit alapú talajon, a Nyugati Kárpátokban. Több védett és ritka növényfaj is megtalálható itt. Az állatvilágból megtalálható itt a medve, a farkas, a hiúz, a békászósas és az uhu (bagoly). A Poľana tájvédelmi körzet területe 1990-től az UNESCO bioszférikus védett területe.
(Forrás: www.polana.eu)
Innen egy kb. 2 km-es, kellemes, de azért szépen emelkedő, sétával érhető el a csúcs (1458 m) a piros jelzésen.
A csúcson N 48° 38,230' E 19° 29,000' 1458 m [GCPOLJ+Csúcs] a fák miatt nincs panoráma, a gerincen tovább haladva azonban több helyről is adódik kilátás. Az egyik ilyen pont, mely útba esik a ládához: N 48° 38,273' E 19° 28,994' 1453 m [GCPOLJ+Kilátás]
A következő pedig magánál a ládánál...
Biciklivel: gyakorlatilag "bike-in" láda az utolsó méterig. Túrázósan: Gyetváról (Detva) a vagy a jelzésen a hotelig, onnan pedig a -on a ládáig. Útközben találsz egy forrást is, ha esetleg a kiszáradás veszélye fenyegetne... N 48° 37,878' E 19° 28,219' 1320 m [GCPOLJ+Forrás] Vagy: Gyetváról a -en, majd -re térve a vízesésig, majd tovább a hotelig, onnan pedig .
A VÍZESÉS:
A legfontosabb, hogy NE HAGYD KI! A GCPOLJ célja kettős: felvinni Téged a Pol'ana csúcsára és bemutatni ezt a kellemes és egyben érdekes helyet, valamint megmutatni a Bystro vízesést! N 48° 37,327' E 19° 28,775' 988 m [GCPOLJ+Vízesés]
Miért nem lett akkor multi? Azért, mert hagyományost szerettünk volna rejteni, másrészt a vízesésnél található egy .com-os láda. Nem akartunk a "nyakára" rakni egy .hu-st! Igy foghatsz egy .com-os ládát is, ha már itt jársz :) Aki kihagyja a vízesést, amit méreteiben és szépségében, a Havasrekettyei vízeséshez tudnék hasonlítani, hatalmas hibát követ el! 23 m magasról zúdul alá a patak. Tektonikus tevékenység útján keletkezett, a lávafolyam egy részének süllyedésével. A természeti csoda kb. 1 km-re van a hotel parkolójától, de nem a csúcs irányába, hanem abba az irányba, ahonnan feljöttél a parkolóig. (Töltsd le a segédkoordinátákat!) A zöld jelzésű turistaút a Bystrý patak mellett halad, majd egyszer csak egy szép kilátású helyhez érkezel, innen már sejted a mélységet és hallod az erős zajt... Indulj el lefelé a vaslétrákon. Vigyázz, mert csúszik! A .com-os láda a vízeséstől lefelé haladva (kb. 50 métert) balra egy bivakban (kis barlang) található. A vízesésnél is van egy napló, oda is "belogolhatsz" :)
HA MÁR ÚGYIS ERRE JÁRSZ...
Nekünk nagy élményt nyújtottak a következő közelinek nevezhető geoládák, illetve az általuk bemutatott helyek:
.hu-s láda: GCRUZI Rózsaszállási víztározó és Divény vára
Javaslom a Felvidék térkép letöltését a Openmaps honlapról.
Kellemes felvidéki kirándulást kívánunk!
VP és Mikulás
A rejtők nem vállalnak semmilyen felelősséget az adatok esetleges hibáiért valamint a túra során elszenvedett balesetekért! Mindenki saját felelősségére indul és kötelessége indulás előtt tájékozódni a túra útvonaláról és annak nehézségéről valamint a várható időjárási viszonyokról!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Egy kis izgalommal lefelé, találkoztunk egy macival. Ellentétes irányba haladtunk és sietősen haladt. Kb 70m-re tőlünk az erdőben a sárga jelzéses úttól. [Geoládák v4.2.1]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Az erdei ösvényt körülvevő őserdő, a kaldera belseji láprét a csodálatos vízesés magával ragad. A keményfa pallókon való séta, majd a kis forrás. Andris is teljesen elvarázsolódott, s végre idén is ehettünk áfonyát. ugyanis a hoteltől a csúcsig lehetett találni. Andris arcocskája, szája teljesen lila lett. Ízlett neki. A kilátást ugyan benőtték már a fenyők, de a nyeregről (ahhol leágazik a kék s a sárga turistajelzés azért akad bőven látnivaló messzire is) Az ösvényt még szegélyezték igazán szép narancsvörös légyölő galócák, s őzlábgombák, melyekből finom vacsi készült! Újabb remek nap. Andris mrá bőr alatt, hanem háton ,remélem legközelebb már a lábán fog jönni :-)
Tegnap még délután megpróbáltunk eljutni autóval a hotel parkolójába bízva hogy az eső elkerüli ezt a hegyet... De nem... nem kerülte el... sőt olyan zuhi jött ránk, hogy 7 km-el a parkoló előtt alig tudtunk visszafordulni... De ma reggel újra megpróbáltuk és mintha nem itt jártunk volna tegnap, olyan szép volt a táj az autóból a szép napsütésben. Szóval ma eljutottunk a parkolóig, de itt meg rá kellett jönni, hogy 1250 méteren vagyunk és nem olyan meleg az idő... Mindent magunkra vettünk, amit csak találtunk és mentünk a csúcs felé. Nagyon szép volt a padló sétány, a kis medve forrás :) és a megérdemelt kilátás a láda közelében. Természetesen utána elmentünk a vízeséshez is, ahol egy kis zápor fogadott. Szerencsére hamar elmúlt, de persze én azalatt mentem a vízesés aljához, hogy onnan is csattintsak pár képet. Ezt kár lett volna kihagyni. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy mára ennyi volt a túra, mert a 600 méter szintkülönbséget rendesen megéreztük és a nap jó része el is telt. Meg ugye Betti lába még nincs 100%-os formában. De ez a nap is remek volt.
Idefelé jövet meg érdekes volt, ahogy az autópályát építik... Több kilométer hosszan betonelemeken fog haladni, amit sok helyen közvetlen a forgalom mellett építenek...
Köszi a rejtést!
Nagylüke és AkosGy társaságában, tarka erdős őszi túra. Hotelig nem lehet autózni, vízesés parkolónál viszont lehet sátrazni. A régi létrákat lebontották, és új lépőrácsok, létrák, viaferráta sodronyok készülnek.
Egynapos Polyána-túra nagyobb társaságban. Hajnali kiautózás után indultunk a vízesés alsó parkolójából fel a csúcsra, majd onnan - a több autó adta logisztikai lehetőséget kihasználva - le a Kalamárka sziklatömbjéhez.
12 éve jártam itt utoljára, akkor csak a vízeséshez mentünk le, a csúcsra (és így a ládára) már nem jutott idő. Most kiváló időben, gyönyörű őszi színekben pompázó erdőben túrázhattunk. Az aszályos időszak miatt kissé hervadtan csordogáló vízesés után egy kávé erejéig érintettük a hotel büféjét, majd nem sokkal később már csodálhattuk a panorámát a kilátópontokról. A kissé párás idő ellenére a környező hegyek szépen látszódtak.
A láda hamar előkerült, jó állapotban van. Köszi a rejtést!
A hotelnél nagy volt a nyüzsgés. Sok autó volt a parkolóban. Valamilyen teljesítménytúra lehetett éppen. Sokan már lefelé tartottak bringával, autóval. Fent csak pár emberrel találkoztam. A láda rendben a helyén, könnyen megtaláltam.
[fotók és bővebb log később]
Köszönöm!
[g:hu+ 2.10.4 teszt]
Két napos felvidéki kirándulásunk során ezt a ládát szántuk a végvári gyűjtögetés utánra, mert Toti régóta ódákat zengedez, mennyire gyönyörű a Polana. Emlékei szerint régen fel lehetett menni a Hotel Polanahoz, és úgy vélte, gyors kör lesz, ezért nem siettünk, előtte letettük a cuccainkat a Penzion Amalka-ba Herencsvölgyben.
Az úton felfelé szembesültünk vele, hogy a védett területre már nem lehet behajtani, csak a vízesés parkolójától lehet gyalog felmenni.
Így a túra 15-18 km és 900 méter szint a hoteltől javasolt túra kör helyett.
Ezzel semmi gond nincs, mert minden métere megéri a túrát, csodás kilátópontokat javasolt a geocaching.com is, sőt az áfonya is épp megérett, csak máshogy kalkuláltunk volna, ha tudjuk.
Mi délután 17 órakor indultunk a kocsitól és épp sötétedésre értünk le, bele kellett kocognunk, mert fejlámpát sem vittünk magunkkal.
A felfelé út eleje murvás, utána nagyon izgalmas a vízesés környéke, mert az út létrákkal folytatódik (csúszós).
Az útvonalon .com-os ládákat érdemes begyűjteni, vannak szép számmal, de az igazán érdemlegesek azok, amik megmutatják a gyönyörű a kilátópontokat.
A Hotel Polana nincs nyitva és elég elhagyatott, de az aljában működik a büfé, a bejárattal szemben pedig az itt élő maci populációról szuper info tábla van kitéve, amiről megtudhatjuk a macik nevét, korát és súlyát.
Tovább innen a Polana-csúcsra gyönyörű fennsíkon és sípályán vezet az út. A láda könnyen meglett és szuper állapotban van, és mindenkit biztatunk hogy keresse fel a kb. 200 méterre lévő kilátópontokat is, ahonnan jól látszik a következő napi programunk, a Vepor-csúcs, illetve a teljes vulkán kalderája.
Út közben szarvassal és rókával találkoztunk, medvével szerencsére nem :)
Köszönjük szépen a ládát és az idegenvezetést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Még soha nem jártam erre, lenyűgözött a táj szépsége, köszönöm, hogy idevezettél.
A rejtés hibátlan állapotban van, odafelé rengeteg áfonyás ettünk.
A forrásban sajnos épp nincs víz. A vízesésre nem volt időnk, úgyhogy mindenképpen visszatérünk. [Geoládák v3.12.10]
7 év után újra a Pol'anán (most hatodszor).
A láda teljes épségben várja a megtalálókat. A hegy is a régi. A lucfenyők közül viszont egyre több kiszárad és kidől, így egyre több helyen lehet kilátni a fák között. (Idővel újra "poljána" lesz a csúcs is.)
A csúcs felől érkezve kb. 300 métert továbbmenve balra és jobbra is P3 jelzésű kis kitérő kilátópontokhoz. Balról a teljes kráter látszik, jobbról pedig a Klenóci Vepor (GCtars).
Az áfonya sajnos leérett, csak pár szemet találtunk, málnát is csak keveset.
Kiadós hegyi túra szép környezetben, némi esővel. Az útvonalat a GPS döntötte el, mert az ajánlott parkolópontot beírva mégis a vízesés alatti, a z- jelzésen lévő sorompó előtti parkolóhoz navigált. Egyébként a hegyet felkeresők többsége is ezt használta. Csodás ez az útvonalrész, a cache kétségkívül lenyűgözőbb és kalandosabb része. A hegytetőről egyre korlátozottabb a kilátás, fejlődik a növényzet.
Egy nagyon jól sikerül felvidéki kirándulás közben ejtettük útba ezt a helyet. Kis bemelegítő várnézés után ezt a túrát terveztük a fő attrakciónak. A megadott ponton parkoltunk és onnan sétáltunk fel a Polyána tetejére. Gyönyörű virágos rétek és szép fenyőerdők váltogatják egymást. Mesés környék ez, egy egész napot el lehetne itt boklászni. Nekünk viszont kapkodni kellett a lábainkat, mert a tetőre felérve csúnyán beborult és az ég is dörögni kezdett. Villámgyors logolás után tapostunk vissza az autókhoz. Nem voltunk elég gyorsak, mert útközben lecsapott ránk egy intenzív zápor és rommá áztunk :)
Nagyon tetszett a hely, köszönjük az invitálást. Jövök én még erre, akár áfonyaéréskor, akár téli hótalpazás keretében.
Nagy csapattal mentünk fel a Poljana csúcsára a szállodától, a végén a családdal megkerestük a ládát is. A vízesésre sajnos nem maradt időnk a mínusz tíz fokban.
Köszönjük a rejtést!
4 éve voltam itt és most elhoztam a családot is :)
Talán 10 fokot is megközelítő hőségben, ragyogó napsütésben. Most a kilátópontokat is sorra vettük és a vízesés is be volt tervezve. Persze az útvonal közelében számítottam a látnivalókra, de nem így van, ezért ránk esteledett. A család 80 méterrel a vízesés felett megvárt, a sötétben, tökön-babon (nem könnyű lekövetni napnyugta után a helyenként járatlan és hiányosan jelzett zöldet) effektus nem jött be nekik :) Nem tudják mit vesztettek, szépen kiépített, fantasztikus környék, vissza kell még térnünk harmadszorra is! Ha lenne itt különálló láda, vagy legalább multipont, akkor az ember felkészültebben érkezne. Így a vízeséssel közel duplájára nő a túra hossza.
Köszi Mikulás!
KX!
Kellemes bemelegítő túra a Baranec (2184 m) előtt. Tömegturizmustól teljesen mentes hely, autóval nem, mindössze három túrázóval találkoztunk a vízesésnél. Sajnos a vízhozam csekély volt, azért így is impozáns a hely.
A tűzhányó pereméről szép kilátás mindkét irányban. Jellegében felidézte kedvenc vulkanikus hegységemet a Kelement.
Teljes ládacsere. A régi ládát, ládanaplóstól hazahoztam. Új, négy ponton záródó ládát helyeztem ki. Kérlek benneteket, hogy figyeljetek a jó visszazáráshoz.
Közös találat Komancs barátommal. A ládából a vizet kiöntöttük, kicsit szárítgattuk. Remek időben, néhol térdig besüllyedve a hóba sikerült begyűjtenünk a ládát! Köszönjük a rejtést!
A dobozt nem találtam meg (befedett mindent a hó), de úgyse az volt a cél. Jó volt visszajönni a rejtés után 7 és fél évvel újra. Most a tűzhányó kráterének a közepéből indultunk, onnan másztunk fel a perem északi szélére, majd egy nagy félkörívvel végig a délnyugati részéig, és onnan vissza le a kráterbe.
Mi Gyetva után elkocsikáztunk a zöld jelzésik, majd onnan támadtunk a vízesés felé. Nagy örömünkre rendesen volt hó a hegyen. A vízesés nagyon szép volt, lent elfelejtettük megkeresni a .com-os ládát. A hotelhez délután 3-ra érkeztünk, így az a döntés született, hogy a csúcsra egyedül megyek fel. Fent térdig érő hó van! A csúcsra háromnegyed négy körül értem fel, és a közelgő sötétedés plusz a nagy hó miatt nem sokat kerestem a ládát. A fotók alapján kérem a megtalálás elfogadását. A láda közelében találkoztam azokkal a nyomokkal! Lefelé már sötétben mentem a sárgán. Köszönöm a rejtést, Felvidék nagyon szép szegletét ismertük meg!
DALT
Karácsonyi felvidéki pihenésünk során kerestük meg. A völgyben szép derengően napos idő volt. A hegyen persze olyna kjöd volt, hogy 20 m-ig alig lehetett ellátni helyenként. Azért becsülettel teljesítettük. Jót kirándultunk. A vízesés ezúttal kimaradt. Éva tartott a síkos létrától.
A láda és a rejtés szuper, jó állapotban van.
Köszönjük
Schlégl családdal együtt kerestük a ládát, de nem találtuk.
Kérünk, hogy a fényképek alapján amit a Schlégék már elküdtek igazold a keresésünket. Köszönjük: dabcsi
Kérem a mellékelt fotók alapján a jelszó nélküli elfogadást. Remélem a fotók kellően alátámasztják, hogy télen nem egyszerű a ládázás. A köd a szállodánál akkora volt, hogy egymást alig láttuk. Az út néhol teljes jégpálya, hólánccal is nehezen tudtunk visszafordulni. Egyébként arra alkalmas időben gyönyörű lehet. Köszönjük a rejtést. Dabcsi és Schlégl csapat.
Felugrottunk a Polanara, és mivel a rejtő télen, nagy hóban is ajánlotta a láda felkeresését, ezért leballagtunk a sziklarejtekhez is.
A hely megvolt, de sajnos a sziklát sem láttuk a nagy hótól, nemhogy a ládát... Helyette lesétáltunk a vízeséshez és még a vaksötét előtt megtaláltuk.
A környék varázslatos, a kiruccanás "minden percét élveztük" Köszönjük!
Egy hirtelen ötlettel találtak meg a barátomék, s mivel szeretünk túrázni jó társaságban, igent mondtunk.
A hosszú autóút után egy kisebb, kb. 26km-es túrát tettünk a környéken (némi track-kiegészítéssel együtt), majd irány haza.
A kilátás most nem volt túl szép, mert elég felhős volt az idő, de a ki-kilátszódó "táj darabokból" összerakva fejben a képet, nem lehet rossz a panoráma.
Az úúúúgy volt, hooogy... Tulajdonképpen ma a Liptói-Tátrába indultunk, hogy a tegnapi után egy másik kiváló túranapot tudjunk magunk mögött. A sátrak elpakolásakor még nem esett, de mire Liptószentmiklósnál lekanyarodtunk a főútról, már ömlött. Gyors helyzetelemzés után úgy döntöttünk, hogy így nincs értelme az itteni szétázásnak. Ezért hazafelé kanyarítottuk a kocsit és kerestünk egy olyan helyet, ahol az időjárás lehetővé tesz egy túrát. Az Ördöglakodalma-hágóban ki sem láttunk a felhőből, sem az Alacsony-Tátra lábánál nem volt olyan érzésünk, hogy menjünk. Végül én javasoltam a csapatnak, hogy jöjjünk ide. Pár éve már jártam itt egyszer, s akkor nagyon megtetszett a vidék. Ezúttal a Hotel Pol'ana parkolójában álltunk meg, s a szálloda előtti placcon megreggeliztünk. A társaság úgy döntött, hogy előbb csúcstámadunk (és áfonyázunk) és csak utána megyünk a vízeséshez. A nagy rét a fenyőkkel igazán nagyszerű színpadot teremtett a gyalogláshoz. Ahogy közeledtünk a csúcshoz, úgy jöttek elő a régebbi emlékek: a pallósor, a forrás és az áfonyás. Ugye a csúcsról nincs kilátás, ezért kicsit továbbmentünk a P- jelzésen, mert a szállónál lévő térképen láttuk, hogy kilátóhely van feltüntetve. Ez 15 perc kalauzidőre van a csúcstól. Itt én lemaradtam a többiektől, hogy megkeressem a ládát. Teljesen jó helyen van a doboz, melynek tartalma igen szegényes, de rendben van. Így gyorsan mehettem a többiek után. Az elágazásnál két irányba is vezet út és mindkettő kilátóhelyhez vezet, de az egyik Ny-ra, a másik meg K-re biztosít szép panorámát. Mindkettőt megnéztük, sokat fotóztunk, majd visszaindultunk a szállóhoz, ahonnan egy-egy kofola behörpölése után elindultunk a Z- jelzéseket követve a Bystré-vízeséshez. A többiek azt is elég nehezen hitték el, hogy lesz víz a patakban, nemhogy vízesés. Persze annál nagyobb volt az álmélkodás amikor saját szemükkel meglátták a majd' 15 méteres szikláról lehulló vizet. Amíg kedvükre fotóztak, addig én megkerestem a hely .com-os ládáját, majd visszamentünk a kocsikhoz. Így lett a szakadó esőből ragyogó napsütés. Folti mackóm is kedvére tömhette az áfonyát a pocakjába.
Megtaláltuk, köszönjük!
A vízesésbe szerettünk bele, ezért jöttünk el. Azért egy ládát a vízesés is megért volna. Minket a com-os ládák nem érdekelnek.
A vízeséshez le, majd a csúcsra fel a ládához, nem volt könnyű 50 felett, de megérte.
Köszönjük a rejtést!
219 méterre voltam a ládától amikor úgy döntöttem nem keresem meg.
Az biztos még felkeresem ezt a csúcsot és ládát. A 3. képen látszik miért is nem kerestem meg a ládát:-)
Nagyon örülök, hogy első, határon kívüli találatom, Szlovákiában lett, ráadásul barátom (remélem nem sértem meg ezzel Mikulást) ládája. Szívemhez nagyon közel áll az alacsony Tátra, most is egy Szlovák égboltzárón repkedtem, helybeli barátokkal, pílótákkal. Légvonalban csupán 20 km-re északra van a törzshelyem, de úton azért több mint duplája. Mivel volt nálam bringa is (fel is tekertem 1103 méterre a törzshelyem környékén), ezért hazafelé mindenképp be akartam cserkészni a ládát. A víztározó felől autóztunk fel a hegyre. A hoteltől akartam bringával megközelíteni, a piros jelzésen. Elég hamar rájöttem, hogy ez a megközelítés MTB-vel is lehetetlen. Figyelmesebben kellett volna elolvasni a leírást :) Mivel a bringa csak teher volt, hamar kifutottam, az amúgy is szűkös időből. Igen amatőr módon lámpa sem volt nálam (a telefon fényét leszámítva). Nem sokkal a pallódeszkás szakasz után (nagyon bejött) elrejtettem a bringát és gyalog már gyorsabban haladtam. A csúcson pont napnyugtakor voltam, ami egyedül, térerő nélkül, nem túl megnyugtató. Vissza kellett volna fordulni, de hát a kesser szív... A ládát is keresgélni kellett (hálistennek), de nem adhattam fel. A visszaúton, nagy szerencsémre támogatott a telihold, de így is elég parás volt. Ki kell még elemeznem, hol is jártam-toltam-kerekeztem pontosan és ide még vissza kell térnem. Nem lesz nehéz, mert sícentrum is :) Nagyon-nagyon tetszett ! Ha rühelleném a rejtőt, akkor is színötöst adtam volna :) Köszönöm !!
Megtaláltuk! :-)
A mai napot sikerült itt tölteni! Nagyon szép a környezet. Kár, hogy a fák ahogy nőnek, egyre jobban eltakarják a kilátást!
Megnéztük a vízesést is! Kellemesen elfáradtunk mindhárman!
Köszönjük a rejtést!
Morci, Robo és Dodó a kesser-eb
Egy kis "sétafikálás" (kb18km) a Pol'anán Gyurival, no meg a nagy csapattal :-)
A két com-os láda mellett szerencsére akadt hazai is.
Szép időben, jó társaságban egy kellemes, mosolygós nap, vízeséssel, áfonyával és ládákkal fűszerezve -, sajnos azonban kilátás nélkül :-(
Köszönöm, egy újabb élménnyel lettem gazdagabb!
Jó csapattal, könnyed túra :-)
A láda megtalálása után kissé elvesztem, aztán egyszer csak szembe jöttek a többiek.
Szöllő (és Móni, aki a többiekkel engem keresett)
Zólyom vára utáni második ládánk. A szokásos forgatókönyv szerinti túra: autóval a hotelig, onnan a piros sávon, majd visszafelé a vízesést is megnéztük. Szenzációs élmény volt így együtt a csúcs és a Bystro. Bár a tetőn közvetlenül nincs panoráma, viszont útközben pazar kilátópontok vannak. A vízesés pedig... nincsenek szavak, csak az ámulat. Valóságos népvándorlás volt a környéken, rengeteg szlovák túrázó jött fel ide.
A Sétafika társaságában egy igen jó hangulatu, de nagyon gyatra időben kerestük fel eme ládikát is, néhány . com-os ládával egyetemben...Ilyen sokszor nem áztam el még egy nap során; folyamatosan esett...
Hát ez is meglett. Az odaúton a GPS kissé rosszfelé vitt minket, ami a mi hibánk mert nem a rejtő által megadott segédpontot követtük. Másodszorra viszont igen, úgyhogy valóban megállapíthattuk, a feliratok rendben vannak a Polana Hotel felé. Ott elindultunk felfelé, ami kicsit mászós, de remek út. A rejtés nagyon jó, egyértelmű, persze véletlenül nem lehet rátalálni. Visszafelé aztán meglátogattuk a vízesést is, ami páratlan élmény volt. Köszönjük a lehetőséget, a rejtést!
Tanulságok: most is gyönyörű volt a hely. Van medve a Poljanán (lásd fotó). Hiába "magashegyi" láda és kevés megtaláló, a láda teli volt szeméttel: koszos papírzsebkendők, belépőjegy, névjegykártya, szórólap, stb. A láda állapota tökéletes (2 éve volt rejtve), a tartalma csont száraz. A logbookban még bőven van hely, így nem cseréltünk semmit.
Az összes logot lefotóztam és feltöltöttem ide. Lehet olvasgatni :) Érdekesség: volt, aki már másodszor is eljött ide, annyira tetszett neki a hely, volt aki annyit írt: "értelmetlen rejtés, '0'". Azért a többségnek tetszett és ez a lényeg!
Egy szép nap első ládája, hatan indultunk útnak a Szlovak paradicsomban. Hosszú szünet után túráztunk ismét, ennek megfelelöen kicsit nehezen vettük az akadályokat. Az áfonya tényleg nagyon finom, frissen a bokorrol szüretelve. A kilátástól többet vártam, de összességében a láda gyönyörű helyen található. Grazie
Jártunk már itt télen, de akkor nem lehetett felmenni a ládához a havasesőben. A jórész befagyott vízeséshez tudtunk lemenni, ami gyönyörű látványt nyújtott. Találtunk a hóban több medvelábnyomot is. Itt tényleg élnek medvék, nem csak legenda.
Most gyönyörű idő fogadott, finom volt a málna és az áfonya. A környezet egészen elképesztő, olyan, mintha visszamennénk az időben pár millió évet. Minden sokkal nagyobb és vadregényesebb, mint más erdőkben. Finom a forrás vize és az étterem kosztja is.
Méltó befejezése volt a Szlovák Paradicsomban töltött hetünknek.
Tizedik ládának valami különlegeset szerettünk volna...jól választottunk. Egyszerűen mesés ez a hegység. Rengeteg szép emlékkel gazdagodtunk. A vízesést valóban bűn lett volna kihagyni.
Ha nincs a geocaching azt hiszem sohasem vetődtünk volna erre a vidékre. Köszönjük a rejtőnek!
Az ilyen ládák miatt szeretem igazán a geocachinget, valószínű másképp nem tévedtünk volna ide:-) Először megnéztük a vízesést, amiben most elég kevés víz van, de azért így is látványos. A com-os láda megkeresése után felkaptattunk a csúcsra, ahol rengeteg az áfonya(-szerű bogyó??). A nap végére kellemesen elfáradtunk, köszönet a kirándulásért!
Éva, István
Na, de hol itt a tűzhányó (a vízhányó én voltam, mire felértem)? Rengeteg szlovák túrázó a késői óra ellenére. Mindenki illedelmesen köszönt és mosolygott(!), pedig magyarul köszöntem vissza és kívántam jó utat. Teljesen az Alpokban éreztem magam. Csak egyszer lenne ilyen a Bükkben, Mátrában, vagy pláne a budai hegyekben. Remek láda!
Nagyon jó a panoráma a túriastaút elején, aztán a csúcson semmi látnivaló. Pedig mire oda felérsz kellene a kárpótlás. Erről a magasra nőtt fák tehetnek. Útközben málnáztunk egy jót. Szerintem a 2.5-es terep egy kicsit alul méretezett. :-) A láda felkutatása után megnéztük a vízesést. Semmi esetre sem szabad kihagyni. Közös túrázás Békával és Hápival.
Nagyon szép környezetben, viszonylag szép időben kirándultunk egy jót! Az ajánlott vízeséshez a véglesi várhoz és a cserényi templomhoz is elmentünk.
Köszönjük a rejtőknek ezt az élményt!
Ricsi+Réka+Anna
Egy felvidéki kirándulás során kerestük meg a ládát. A Geocaching nélkül talán soha nem jutunk el erre a gyönyörű helyre. Május van, itthon minden tele van virággal, hát itt kicsit meglepődtünk, néhol combig érő hóban kellett gázolni, de megérte.
Életem eddigi legmagasabb pontján járhattam a ládának és rejtőjének köszönhetően! Egy kissé hideg van még odafenn és természetesen hó, de legyűrtük az akadályt!
Ugyan sokszor túráztunk már májusban a Tátrában (most is oda tartottunk), de hogy a térdig érő hóban kell gázolni a láda megközelítéséhez, arra nem számítottunk. Sajnos az idő borús volt, de az erdő viszont a helyenként nagy sár ellenére is varázslatos.
Az eredeti terv mára a Vepor hegység volt, de mivel ráakadtam erre a ládára, és amúgy sincs messze egymástól a két hegység, ezért a Poljána mellett döntöttünk. Mivel az út is elég jeges volt, és mi sem akartunk hazamenni szintemelkedés nélkül, így az autót Hriňován hagytuk. A Pol'ana hotelben megebédeltünk, majd 3 körül vágtunk neki a csúcsnak. Megtaláltam a ládának rejtekhelyet adó sziklát, de mivel az amúgy is nagy havat (a meteo.sk jelentése szerint 40 centi) a szél a szikla környékén több méteresre halmozta, illetve már a nap is ereszkedett lefelé, így a láda kiásását és felkutatását teljesen reménytelennek láttam. Mire leértünk vissza a hotelhez már sötét volt, holdfényben gyalogoltunk le a jeges aszfaltúton az autónk rejtekhelyét jelentő pajtáig. :D
Nagyon szép ez a hegység, szerintem még fogunk járkálni errefelé.
Régóta tervezett 170 km-es edzés a Somoskőújfalu - Fülek - Losonc - Lovinobana - Magnezitka - Mytna - Sulanovci - Hrinova - GCPOLJ fordítóval útvonalon 2000 m emelkedéssel. Igazi "kihívás-láda", a szó nemes értelmében, mert a maximális teljesítményt hozta ki - legalábbis belőlem.
A reggeli vonattal érkeztem Somoskőújfalura. Sajnos a reggeli hűvös miatt hoztam a hosszú felsőt, amit aztán a vonatból való kiszállás után azonnal be is tettem a hátizsákba, és cipeltem végig magammal a hegyre. A hegy - 2. kategóriás, mert a Letérés ponttól 1000 m szintkülönbséget tartalmaz. A hegy lábáig az első 70 km-t igyekeztem ventillációból hozni, mert felfelé kellett az erőnlét. A nyári bicóval jöttem, ezért a leglágyabb áttétel 42/21; ezzel nyomtam végig fel. Majd' letört a bokám, hogy szépen fogalmazzak :-(. A GPS szerint jócskán vannak felfelé 20 %-os szakaszok.
Ismerve magam, tudtam, hogy jobb lesz felfelé megkeresni a vízesést, mert ha lefelé ráérzek a kifékezésre, nincs az a csoda, amiért megszakítanám :-). Felfelé a legkegyetlenebb szakasz a 650 m - 1080 m közötti rész volt, innen kellett a dzsuván leereszkedni 980-ra. Nem egy nagy öröm. A patakot elérve csak cipelni lehet a bicót, olyan sok a kő, meg a görcs. Lemásztam, fel- és körbefényképeztem, aztán vissza az úthoz, folytatódjon a climbing. 42/21-en átlagos 45 rpm ped. és 162 bmp pulz. mellett szenvedtem. Végre jött a hotel. Innen a -on a réten ment a bicó, a pallókon már nem volt kedvem egyensúlyozgatni. A forrás vize jól esett, de a nyereg után olyan rumli van az erdőben, hogy még cipelni is nehézkes a gépet. Elértem a csúcsot, majd a ládát, de a hőn áhított kilátás elmaradt. A legszebb kilátó részek a hotel körüli réten vannak.
Lefelé újra töltöttem a forrásnál, aztán jött a rét már gurulva, majd a hoteltől a szigorú fékezgetés 464 m-ig. A fékekkel nem volt gond, inkább a kezem készült ki. Nem lezárt útszakasz, felbukkanhat autó és gyalogos (jöttek is). A GPS nagy segítséget nyújtott a veszélyes lefelé jövetben, mert szépen mutatta az út vonalvezetését; a kiszaladó kutyákat és a sisakba fúródó rovarokat sajnos nem :-(. Már-már jól esett a nyergeknél egy-egy emelkedő szakasz. A hegy lábánál frissítettem, aztán országút - 65 km dombos menet vissza Salgótarjánba. Eleinte féltem elsavasodott lábakkal a kisebb domboknak nekiesni, de egészen jól ment. Az erősödő ellenszélben 30 km/ó felett maradt az átlag ezen a szakaszon 52/16 - 52/19-en átlagos 85 rpm ped. és 138 bmp pulz. mellett. Még 2-szer frissítettem.
Ezt a felvidéki hegyes környezetet nagyon szeretem, bármikor szívesen jövök ide ládázni. Köszönöm a rejtést.
A meleg ellen menekültünk fel a hegyekbe. Itt "csak" 25 fok volt. Manapság már ez is felüdülés.
A táj, az út gyönyörű. Ősfenyves nyári rétekkel. Mesés!
Egy gondom van csak: a ládához csak a védett susnyáson át vezet az út. Kezd kialakulni a csapás. Sajnos máshogy én sem tudtam odamenni.
Aggtelekről hazafelé a Szlovák oldalon jöttünk és tervbe vettük a Poljána meghódítását. A vízesésig eljutottunk, az nagyon tetszett, de a csúcshódításra sajnos már nem maradt időnk. Egyszer majd visszatérünk, mert nagyon szép hely!
Az aranyért indultunk, de rossz irányból közelítettük meg. A vízesés alatt pár száz méterre hagytuk az autót. Ott még bíztunk a győzelemben, mert ugyan a zuhatag melletti a logfüzetben volt egy bejegyzés, ami kesserekre utalt, de a .com-os ládát Mikulás találta meg utoljára. Nagyon viszontagságos utunk volt, dörgött, villámlott, az esőkabátunk pedig természetesen a kocsiban... Éppen elértük a hotelt, amikor a jég is elkezdett esni. Megvártuk a vihar végét, úgy indultunk tovább a ládához. De mire megtaláltuk, megint elkezdett dörögni, az esőkabát még mindig a kocsiban, így aztán sietnünk kellett. Ráadásul a vándor ládát is elvitték, peddig arra is pályáztunk:-) Gratulálunk a rejtőknek, robatkonak az első helyért VP-nek pedig köszönjük az ezüstöt. ;-)
Örülök hogy az utóbbi időben így megszaporodtak a felvidéki ládák. Csak így tovább!
Nekem már a fölfelé vezető út is elnyerte tetszésemet, de a csúcs a vízesés volt. Aki ittjártakor elmegy a vízesés mellett az halálos bűnt követ el.
Maga a Polyana egy kellemes jelenség, bár nekem a sziklafalak hiányoztak. Kilátás néhol adódik útközben, de a csúcsról nem igazán lehet kilátni, leszámítva azt a néhány nyiladéknyi rést.
Nagyon tetszett a forrás a "háztetővel", a fenyők és a lápi tipegő is.
A vízeséshez gondolkodás nélkül lementem. Azt látni kell!
Az autóútról a legkisebb mutatott távolságnál (kb. 200m) van egy kis parkolóhely, innen jó meredeken kell lemenni a zúgás irányába.
Anyumnak is nagyon tetszett, bár ő nem mert lejönni a vaslétrákon.
Külön öröm hogy még GCM002 is itt volt. Már korábban el akartam vinni, de Mikulás tanácsára vártam egy kicsit, igy két legyet ütöttem egy csapásra.