Mivel az indító esemény már rég aktualitását vesztette, eltűnt a láda az eredeti "GCRAJZ" dobozkával együtt (ami nem pótolható), és a környezet sem rendkívüli - úgy döntöttem, hogy 2014. Január 1-én megszűntre állítom a ládát. Ha Valaki még szeretné megnézni a környékét, és találatot kapni érte, még idén menjen el oda! Addig is a fényképes "jelszó nélküli megtalálás"-okat elfogadom!
WAP-barát verzió:
A Szent László-patak fölött keresztbedőlt öreg fa odújában egy 17*17*9 cm-es konyhai doboz, fakéreggel álcázva.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Ez a láda nincs fent a www.geocaching.com -on!
NEM KÉRÜNK FORDÍTÁST, EZT A LÁDÁT NEM KÍVÁNJUK MEGJELENTETNI A GEOCACHING.COM-ON!!!
___________________________________________________
Ezt a ládát Mikinek ajánljuk!
A geoládával a jól sikerült
Torockó Túrának szeretnénk emléket állítani!
A rejtéssel az egész nyári túrára szeretnénk emlékezni és mivel az ottanihoz hasonló szép helyeken már mindenhol található láda, ráadásul védett területeken vannak, így nekünk már csak a név-összefüggés maradt. :o(
A Torockó-túra alkalmával jártunk a Tordai-hasadékban, amit Szent Lászlóval hoznak összefüggésbe, ezért került a doboz a Szent László-patakhoz.
Előzmény:
Zöldfülű kitalálta, hogy a túra bázisán, a Torockó Vendégházban rejtsünk el egy mozgó ládát, hogy amikor éppen nem kirándulunk, akkor is legyen mivel játszani - ez lett a
GCRAJZ.
Mivel ez nem hivatalos láda volt, némileg módosítottunk a szabályokon:
A hirdetőtáblára kiakasztottunk egy füzetet, a továbbrejtőnek ebbe kellett lerajzolnia az új rejtekhelyet. A dobozban lévő logbookba pedig egy rajzot kellett készíteni a nap egyik eseményéről. Az ötlet nem várt sikert hozott, pihenőidőben sokan lelkesen keresgélték a Vendégházban, vagy a környékén elrejtett dobozkát! :o)
A túra végén pedig egy független négy tagú zsűri közreműködésével kihirdettük a rajzverseny győztesét:
ImrePapát és az első, valamint a második legtöbbet megtalálót:
NaSza-ékat és
Szenor-ékat, ezenkívül kis jutalmakat is kaptak a győztesek.
A
GCTOR ládában megtalálhatjátok az Erdélyből hazahozott
GCRAJZ dobozkát és benne a rajzok másolatát.
A Torockó Túrán készült fotók megtekinthetők ide kattintva.
FIGYELEM!
A zöld dobozka a láda része. A Geo-cápa pedig a ládaőr. Kérjük, ne vigyétek el!
Megközelítés:
A Bajna és Héreg közötti útról a
N 47° 38,681' E 18° 31,978' 217 m [GCTOR+ELAGAZAS] pontnál kell lekanyarodni Északi irányba. Nem sokkal ezután az autót le lehet parkolni a
N 47° 38,778' E 18° 31,848' 217 m [GCTOR+PARKOLO] ponton, majd gyalogosan folytatni az utat a rejtekhely felé a Szent László-patak mentén. Amikor a dobozt balra, 90°-ra mutatja a GPS, akkor érdemes elhagyni az utat és megkeresni a ládát.
A GPS nélkül keresők az út végét lezáró kapu előtt kb. 40-50 m-rel hagyják el az utat balra.
Kerékpárral szinte egészen a ládáig el lehet gurulni.
A doboz:
Kb. 17*17*9 cm-es, légmentesen záródó konyhai műanyag doboz.
A Szent László-patak fölött keresztbedőlt öreg fa üregében található, kéregdarabokkal álcázva.
Ottjártunkkor a meder teljesen ki volt száradva, de mivel szokott benne víz lenni, számítani lehet rá, hogy a helyszínen talált traktorkereket kell használni a láda eléréséhez.
Megpróbáltuk eltávolítani, de olyan nehéz volt megmozdítani, hogy végül inkább közelebb vonszoltuk a rejtekhez (kb. 1,5 m-t), hogy amikor folyik a víz a mederben, rá lehessen állni.
A Környék:
Elég sokat keresgéltünk, mire kellemes környezetet és megfelelő rejtekhelyet találtunk, amit kapcsolatba is lehet hozni a Torockó Túrával, végül a Szent László-patak mellett döntöttünk.
A dombra szőlőket telepítettek, ezért a patak partján, az út mentén féltávig kis présházak láthatók. Az út második felén pedig egy kis erdőben haladunk tovább.
Bikarét-dűlő a környék neve, ez onnan ered (mint egy idős helybélitől megtudtuk), hogy a háború előtt három bikája is volt Héregnek és a Szent László-patak túlpartján látható réten tartották őket. Messze falvakból is ide hozták a teheneket, ha borjakat akart a gazdájuk.
A túlparti réteken egyébként most is tehenek legelésznek (Ez is Erdélyre emlékeztet! :o) ).
Szent László és a Tordai-hasadék legendája:
"Szent László király csudálatos dolgairól regélek most, olvassátok, hallgassátok kegyeletes szívvel.
Sem azelőtt, sem azóta nem volt a magyarnak királya, aki vele vetekedhetnék vitézségben. És tündökölt az ő lelkének tisztasága, nem volt azon egy mákszemnyi folt. Szent életéért szerette az Isten, s valahányszor nagy veszedelem fenyegette a kegyes szívű királyt és népeit: segedelmére küldé Isten az ő angyalait, s népeivel együtt csudálatos módon megmenekedék.
Egyetlenegyszer kényszerült megfutamodni a világhíres vitéz László király az ellenség elől, mert egymagára maradt, s amint körülnézett, látta, hogy hiábavaló nagy ereje, vitézsége: nem verhet le százakat egyedül. Érezte, hogy szüksége van rá még a magyarnak (a fűszál is feltámadt ellene), megsarkantyúzta hát kedves Szög paripáját, s nekivágott a tordai hegyeknek.
- Utána! Utána! - ordították a kunok, hogy ég-föld zúgott az ordításuktól.
Ha Lászlót kézre keríthetik, övék lesz a magyar föld: mind László után vetették hát magukat. Véres hab vert ki a paripáján, már-már utolérték a kunok. Még egy pillanat, s a magyarok aztán sirathatják Szent László királyt.
- Ó, Uram segélj! - fohászkodott föl László, szemét az égre emelvén.
S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy: László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. A kunok döbbenten állottak meg a hasadék partján, tehetetlenül néztek erre-arra, hol kerülhetnének ismét László nyomába, de amerre néztek, nagy hosszúságban húzódott a hasadék, László meg csöndes, lassú léptekben mendegélt tovább, vissza az ő népéhez."
A Szent László-pénz legendája:
"Többet aztán nem is történt, hogy László a kúnok előtt fusson. Mindig a kúnok futottak ő előtte. Egyszer azonban a nagy diadalnak szinte szörnyű kudarc lett a vége. Eszük nélkül szaladtak a kúnok hegyen-völgyön át s talán kiszaladnak a világból, ha a kúnok vezérének ördöngös gondolata nem támad. Egyszerre csak, mit gondolt, mit nem a kún vezér, szórni kezdte a tarsolyából a csengő aranyat és ezüstöt s intett a vitézeinek is, hogy csak hányják el azok is, ami pénzük van, majd meglátják, mi nagy haszna lesz ennek.
No, az ármányos vezér jól számított, mert a magyarok egyszeribe félbehagyták az üldözést s mohón szedték fel a pénzt.
- Hagyjátok! Hagyjátok! - csendült végig a magyarok sorain László hangja. - Ráértek erre később is! Utánam! Hajtsuk a kúnt, hajtsuk!
De hiába, a magyarok nem hallották László szavait. A pénzre gondoltak most mind. Hát nem is csuda, hogy eltántorította, különösen a szegényebb rendű vitézeket, hiszen csak úgy ragyogott, fénylett a föld a tenger aranytól, ezüsttől.
Hiszen csak ez kellett a kúnoknak. A mint a magyarok a pénznek estek, megállapodtak a futásban, s visszafordultak, hogy rácsapjanak a pénzszedő magyarokra.
László szomorúan tekintett fel az égre, onnan várt segedelmet.
- Édes jó Istenem, tégy csudát! - könyörgött László.
Isten meghallgatta a szentéletű király imádságát, s ím, halljatok csudát: azok a ragyogó sárga aranyok, azok a tejfehér ezüstök egytől-egyig kővé változtak.
Ez volt a magyarok szerencséje. Megértették Istennek csudás intését, lóra kaptak mind s haj, kún, haj! kiáltással újra űzőbe fogták a kúnokat s meg sem is pihentek, míg az országból ki nem kergették."
(Forrás: Elek apó meséi)
A közelben - Héregen, a sportpálya mellett - található egy kellemes, tornácos, kerthelyiséges vendéglátó hely, ahol felfrissíthetitek magatokat kávéval, üdítővel, jégkrémmel vagy sörrel - kiknek-kinek az ízlése szerint. A koordinátája:
N 47° 38,655' E 18° 31,093' 191 m [GCTOR+PRESSO]
Kellemes kirándulást kívánnak a rejtők:
Zöldfülű (TT-tag),
Lia (TT-tag),
Höri és
Csigabiga (TT-tag)! :o)