A láda 1 literes ételes doboz volt, mely a domb csúcsához közeli bokor tövében rejtettem el. Az alföldi tájakat kedvelő edzett túrázóknak ajánlottam.

Nyakvágó-halom

Kecskemét környékén, Ballószög, Helvécia, Orgovány és Ágasegyháza települések által határolt Köncsögpuszta tanyavilág, és a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Orgoványi rétek határán elhelyezkedő, a környezetéből kb. 15 méterre kiemelkedő homokdomb. A legmagasabb pontján geodéziai mérőpont van, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a környező vidékre. Valószínűleg nem kunhalom, hanem szél alakította homokdűne (barkán?). Északi oldala laposabb, a déli meredekebb, az uralkodó széliránynak megfelelően.

"..A lovak jó kedvvel rótták a kilómétereket. Talán soha ilyen szép nem volt a táj. A Nyakvágó nevű dombhoz érve már messziről láttuk, hogy a környéket elborítja az árvalányhaj. Hullámzott az egész környék. Az ég vakítóan kék volt, rajta hófehér bárányfelhők úsztak. A domb túloldalán vörös és sárga virágtenger, ami együtt nagyon látványos rozsdabarna színhatást keltett. A domb tetején meglegeltettük a lovakat, s közben csendben nézelődtünk. Az egész pusztát belátni onnan. A legközelebbi település 8 km, a legközelebbi műút ugyanannyi. Néma csend, pacsirta dal, szélzúgás..." (Forrás: internet fórum)

Nyakvágó-halom elnevezéséről

"Alig futott híre a felföldi hadjáratnak s Kecskemétről a kuruchad zöme kiköltöztetésének, ismét becsapott a rác, a dunamelléki pestmegyei s kiskunági községeket fosztogatta, Kecskemétnek á kún pusztákon tartott méneseit, gulyáit rablotta, s midőn Magó Mihály kecskeméti bíró november 14-kén har­madmagával két kocsin épen Szegedre báró Glóbitz tábornokhoz a rácok megfékeztetése végett indúlna, Félegyházán, ... csak három mértföldnyire a várostól megrohanta egy rác csapat, kocsikat lovakat elrabolt, s a bírót és társait kifosztotta. Másnap Deák Ferenc ezredes hadával s egy csapat városi fegyveressel a szomszéd Agasegyházi pusztára kiszállott, s többszer csatázott a rác rablókkal. Agasegyháza, Köncseg és Orgovány egy halomnál szögellenek össze, melynek tetején e puszták hármas határa egymás mellett van felhányva s a három határkoronával ékeskedő halom ma is "Nyakvágó" nevezetet visel, népmonda szerint ugyanis az elkeseredett kecskeméti had itt metszette nyakát egy általa kiszorított s szétvert rác csapat elfogott vezetőjének."

(Forrás: Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral 4. Kecskemét 1866, Ötödik szakasz. Kuruc-világ. 1703-1711, Arcanum)

Köncsögpuszta és története

Ma gyéren lakott, sok az elhagyott tanya. A középkorban a kunok szállásterülete volt, magyarok és kunok vegyesen lakták a környéket. A szállás temetőjének emlékeit, a 14-15. századi kun műveltség igen becses tárgyi emlékeit tárták fel a 30-as években.

"..Kenchekszállás - ma Köncsög, mely Törtel és Bótsaszállással egy kapitány alatt még 1475-ben Halas székhez tartozott, itt Kecskemét székhez tartozónak mondatik; e Köncsögszállásnak 1509-ben Csercsy Mátyás volt kapitánya.."
(Forrás: Gyárfás István - A Jász-Kunok története , Kecskemét 1870.)

Milyen volt régen az élet errefelé? Sokat elmond erről Bereznai Zsuzsanna - Falucsúfoló mesék Kecskemét vidékén című néprajzi gyűjtéséből vett idézet.

"Ballószögön, Helvécián úgy csúfolták a köncsögpusztai lakókat, hogy Köncsög! Isten tülle mönts mög! Szegénységük miatt tréfálkoztak így velük, a jakabszállásiakhoz hasonlóan. Régen azt mondták, hogy hopp - Jakab! Hopp - Köncsög! Lakik ott sok paraszt, de egynek sincs kenyere. [De] Van ám nagy kutyája, a fene egye meg vele együtt! Szegények voltak, mert az homokpuszta volt, oszt arra mondták."

Megközelítés

Megközelíthető Helvéciáról, Ballószögről, Ágasegyházáról, Orgoványról, több irányból gyalog, gépkocsival, motorral, kerékpárral vagy lóháton, de mindenhonnan legalább 8 km homokos talajút. Nem könnyű odajutni, és mindenféle nehézség adódhat. Ha elég elszánt vagy, akkor a következőket tartsd szem előtt:

- Nyári hőségben elmélyül a homok, télen lehet sok víz, de az őszi és tavaszi időszakban általában rendesen járhatóak az utak. A homoknak megvan az a jó tulajdonsága, hogy vízzel átitatva nem sár, hanem kemény talaj keletkezik. Mély homokban autóval lendülettel kell haladni, a kerékpárt pedig tolni kell.
- Bakháton felérhet a kocsi alja, oldalát összekarcolhatják a belógó ágak. Nem kell végig kocsival menni, gyalogolni is lehet.
- Mérges kutyával lehet találkozni némely helyen, de nem kell beijedni. Jó, ha van botod.
- A terep-kerékpáros megközelítés az időjárási és talaj viszonyoktól valamint az erőnléttől függően lehet kényelmes vagy küzdelmes. Széles gumik kellenek, és kötelező vinni ételt, italt. Az eléhezés és elszomjazás veszélyes!

Kövesd a piros sáv túristautat, de Google Maps Satellite nézetével megtervezheted a saját útvonalat. Néhány fontosabb útpontot megadok:

 N 46° 46,658' E 19° 31,853' 115 m [GCnyvh+P1]
 N 46° 48,049' E 19° 30,064' 112 m [GCnyvh+P2]
 N 46° 45,334' E 19° 30,171' 111 m [GCnyvh+P3]
 N 46° 50,411' E 19° 26,707' 112 m [GCnyvh+P4]
 N 46° 50,853' E 19° 33,377' 118 m [GCnyvh+P5]

Kérek mindenkit, óvjuk a természetet és a geocaching jó hírnevét! A terepjárós, motoros kollégák ne hajtsanak fel "drájvin" a dombra.

Jó utat, sok szerencsét! Mindenki vigyáz magára.