Öszpötei duglászfenyők

Ez a kétállomásos multi elsőként Erzsébet királyné emlékét idézi fel egy duglászfenyő-ligetben, majd az ország legnagyobb duglászfenyőjéhez, a Kandeláber-fához vezet el. Az erdészet által kialakított parkolót ajánlom bázispontként: ez az első állomásnál, a Sissy-ligetben található. N 46° 9,340' E 17° 33,515' 170 m [GCOSPO+1.parkoló]

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

A kulturált pihenőhelyet a SEFAG a természetbarátok számára hozta létre, kérlek, hogy Te is vedd figyelembe az ő szempontjaikat. Az erdőben általában sötétedéstől reggelig ne tartózkodj!
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.

Az első jelszórészlet koordinátája:  N 46° 9,335' E 17° 33,515' 170 m [GCOSPO-1]. A jelszórészlet (római szám mint négy betű) az esőbeálló északnyugati részén a második ferde tetőgerendán egy 3X5 cm-es matricán található, az első gerendán végszükség esetére filctollas felirat is van. A láda (Kandeláber-fa állomásnál) koordinátája:  N 46° 9,063' E 17° 34,987' 170 m [GCOSPO-2]. A láda egy üreges tuskóban rejtőzik.
A jelszó képzése: a ligetben talált jelszórészlet után a logfüzet jelszórészlete egybeírva.

Az erdei utak; tájékozódás az erdőben
A területen szilárd burkolatú feltáró út nincs.
Az erdőben homokos szekérutak haladnak keresztül-kasul, amelyek állapota a fakitermelés függvényében változó; a Rinybesenyőről az ajánlott parkolóhoz vezető útvonalat az erdészet időről-időre városi autóval is járható állapotba hozza - ne gondolj sztrádára...a nagyobb kátyuk homokkal lettek feltöltve.

Az utak által felszabdalt erdő részterületei a kereszteződéseknél elhelyezett jelzőcövekek számozása szerint egyértelműen behatárolhatók; a dőlt betűs 3-jegyű számok erre vonatkoznak. Eltévedni nem igen lehet, ha ezt a leírást magaddal viszed.
Az erdő számunkra érdekes részletéről egy térképvázlatot tölthetsz le innen, de úgy értékeld, hogy minden szempontból hozzávetőleges, és csak olyan részletességű, amit a bejárások során fel tudtam jegyezni.

2016-tól új segítség is van a tájékozódáshoz. A Sziágyi Erdei Iskolától induló, gomba jelzésű tanösvény tájékoztató tábláival bemutatja a környék történelmét és élővilágát, és érinti az egykori Sziágybesenyőt is. Ha nem is akarod végigjárni a körtúraként teljesíthető tanösvényt, nagyon jó gyalogos megközelítési mód mindkét állomáshoz. Ekkor Gyöngyöspuszta felől érkezve fordított sorrendben összeköti a multi két állomását.. A gomba-jelek felfestése csak ilyen haladási irány mellett szembetűnő

Az erdei parkoló megközelítése
Az erdőben az autós megközelítés időjárás és útállapot függő lehet!
Gyöngyöspusztáról indulva
A Kaposvár-Barcs országútról két útvonalon is megközelíthető az erdő mellett fekvő Gyöngyöspuszta. Vagy Hencse község központjából Kőkúton keresztül, vagy Hencse és Homokszentgyörgy között leágazva közvetlenül.
Gyöngyöspuszta északi végénél egy kanyarnál az útkereszteződésben ( N 46° 10,060' E 17° 35,915' [GCOSPO+1. csillagpont])nyugatra indulunk a kezdetben murvás, majd homokos úton.
További útpontok:  N 46° 10,015' E 17° 33,672' [GCOSPO+1. elágazás] (125-ös cövek), aztán  N 46° 9,733' E 17° 33,730' [GCOSPO+2. elágazás], végül itt  N 46° 9,659' E 17° 33,434' [GCOSPO+3. elágazás] (141. / 142. sz. cövek) kanyarodsz el a parkoló felé.
Rinyabesenyőről indulva
Lábod felől érkezve Rinyabesenyő központjánál rátérsz az észak felé vivő útra ( N 46° 9,981' E 17° 31,039' [GCOSPO+2. csillagpont]), majd rövidesen leágazol kelet felé. További útpontok:  N 46° 10,206' E 17° 33,230' [GCOSPO+4. elágazás] (234-es cövek) pontnál délre fordulsz, a  N 46° 9,934' E 17° 33,367' [GCOSPO+5. elágazás] (75ös cövek) kereszteződésben keletre fordulsz, majd pár méter után délre folytatod az utat a parkolóig.

Gyalog a két állomás között
Az első állomás maga a parkoló. A két állomás között erősen kalandos lenne a toronyiránti közlekedés.
A ligetből visszafelé indulva elérjük a 141 és 142. sz. cöveket ,  N 46° 9,659' E 17° 33,434' [GCOSPO+3. elágazás] itt keletre indulunk egészen a 152-es cövekig ( N 46° 9,846' E 17° 34,765' [GCOSPO+6. elágazás]), itt délre indulunk és meg sem állunk a 2. állomásig.
Az úton haladva baloldalon egy kis homokbányát találunk; innen a láda már becserkelhető. A láda egy fatuskóban rejtőzik, kéreggel és levelekkel álcázva; a nevezetes fa ( N 46° 9,094' E 17° 35,028' 170 m [GCOSPO+fa]) innen már látható.
Ezt csak akkor olvasd el, ha nincs GPS-ed: ha jobban szeretsz utakon járni, akkor a homokbányánál tovább haladsz, és a gomba jelen balra kanyarodsz. A fa a rejtekhelytől keletre található, a gomba jel oda visz.

Az öszpötei erdő
Somogy nyugati részén a Drávától a Balatonig majdnem összefüggő láncolatban, széles sávokban erdőségek húzódnak. Ez az erdősültség a török korban történt pusztítások, a középkori településhálózat megsemmisülése miatti elnéptelenedés máig sem kihevert következménye. A legújabb korban ismét folyamatos az erdők térhódítása a mezőgazdasági területek rovására a falvak elnéptelenedése, a vidék hanyatlása miatt.
A Lábod környéki, SEFAG-hoz tartozó erdők sík vidéken terülnek el, és egyes részeik (például a Nagysallér) kapitális nagyvadakban bővelkednek. Az ehhez közel fekvő öszpötei erdő Rinyabesenyő határában terül el; egy középkori, nyomtalanul elpusztult falu, Öszpöte helyén. Ma már csak régészetileg kevéssé feltárt földsáncok emlékeztetnek a hajdani falu vármaradványaira.

A homokos talajú, ezért esős időben is viszonylag könnyen járható erdő nem őshonos fáiról, hanem az Észak-Amerika nyugati felének mérsékelt övéből származó duglászfenyőiről nevezetes (Pseudotsuga menziesii). A duglászfenyő mindenki által ismert, mint szép megjelenésű karácsonyfa, amely nem hullatja tűit. Az eredeti termőhelyén mamutfenyőket is felülmúló magasságú fák európai állományai, mivel a faj élettartamához viszonyítva rövid ideje lettek telepítve, még nem érték el a 100 m körüli méreteket, de hazánkban is található néhány szép példány.

A Kandeláber-fa
Magyarországon az öszpötei kandeláber-fa a rekorder duglászfenyő, az elágazás alatt mért 484 cm törzskerületével és 32 m magasságával. A teljesen egészséges, monumentális fa (sajnos ez évben egy nagy oldalágától már elbúcsúzott) onnan kapta a nevét, hogy törzséből alacsonyan óriási, közel vízszintes oldalágak erednek, amelyek pár méter után válnak függőlegessé, így egy gyertyatartóhoz hasonlítható.
A helyi erdészet nagy becsben tartja és óvja ezt a fa-különlegességet (uzsonnázóhelyet is kialakítottak a látogatók kedvéért). A fenyő lombos fák társaságában rejtőzik, ezért legjobban lombhullás után csodálható meg - messziről valóságos facsoportnak tűnik az erős oldalágak miatt.
Óvjuk a környezetét ; kérek mindenkit, hogy a fára vigyázzon, ne másszon fel rá!

Duglászliget Erzsébet királyné emlékére
A duglászfenyőkből álló nevezetes kis ligetet Erzsébet királyné (Sissy vagy Sisi) emlékére ültették 1898-ban, miután terrorista orgyilkosság áldozatává vált. A 100 évnél öregebb fák közül 21 ma is jó állapotú, egészséges, 30...35 méter körüli magasságú példány él itt. A terület és a hozzá vezető földutak rendbetétele után itt alakított ki a SEFAG egy erdei pihenőt esőbeállóval és tűzrakóhellyel; a létesítményt 2007. április 14-én avatták.

Erzsébet királyné
Erzsébet királynét a 19. században a magyarok nagy szeretete övezte.
A királyné a Wittelsbach bajor hercegi családból származott; unokatestvére a szintén tragikus sorsú II. Lajos bajor királynak. Sissy szinte gyerekfejjel lett Habsburg Ferenc József felesége. Ami miatt kivívta eleink szeretetét, az a magyarok iránt érzett rokonszenve volt; befolyását igyekezett a Habsburg-ház magyarellenes beállítottságának csökkentésére felhasználni - már amennyire ezt anyósa lehetővé tette. Magyarul is megtanult, és legkisebb lányát, Mária Valériát magyarnak nevelte.
A mélyérzésű, művelt, okos és szép Sissy mindenben férje ellentéte volt; házasságuk nem lehetett boldog. Négy gyermeke közül egy kislányát betegség miatt veszítette el, a trónörökös Rudolfnak pedig a sokak által nem teljesen tisztázottnak tartott szerelmi öngyilkosság lett a végzete.
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy miután egy merénylő kihegyezett reszelővel kioltotta Sissy életét, a magyarok őszintén gyászolták, és emlékét minden módon igyekeztek megörökíteni.
Már korábban róla kapta nevét Erzsébetfalva (ma Budapest része Pesterzsébet néven); a budapesti Erzsébetváros (VII. ker.), később a budapesti és komáromi híd is. Szerte az országban emlékművek és emlékligetek létesültek; ezek egyike az öszpötei is. Az Erzsébet királyné emléke nevet viseli a magyarok kultikus növényének, a szőlőnek egy fajtája is.

Rinyabesenyő község
Rinyabesenyő egy számottevő munkalehetőségek nélküli kis falu, ahol régebben jómódú, szorgalmas gazdák laktak. A csökkenő lélekszámú faluban nagyarányú népességcsere történt. Lábod felől érkezve a faluvégen tűnik fel a valaha jobb napokat látott, de ma is szép templom.

Kőkút község
A község helyén a középkorban Tapazd volt található. A mai község három kisebb településből jött létre 1928-ban, ezek: Kőkút, Alsótapazd és Gyöngyöspuszta. A címerében látható kürt az Alsótapazdon hajdan átvezető római hadiút nyomvonalán lévő, még a 19. században is működő postakocsi-állomásra emlékeztet.