WAP:
A láda egy többtörzsű fa ölében helyezkedik el, a vár alapját jelképező kőtől kb 80méterre. A doboz 20x20x10cm műanyag tárolóedény

Ez első rejtésem, ezért szerettem volna, hogy a megszokotnál kicsivel érdekesebb legyen, úgy gyalogos turista, mint off-road hódolónak tetsző.

A várnál először egy számomra máig is kedves történelemtanárom vezetésével voltam osztálykiránduláson, kire nagyon szívesen emlékszem vissza. Talán ezért is választottam e helyet. Aki arra jár, láthatja, hogy valójában milyen magasba emelkedik Firtos vára.

Történelmi háttér:

Korond, Pálfalva, és Váralja határainak találkozásánál fekszik Firtos várának romja. A legújabb kutatások szerint, a régészek a vár keletkezését a XI. század végére, a XII. század elejére teszik.
A vár feladata, az ország keleti határainak védelme, a Sóvidék és Sóút őrzése volt. Ezek a várak nem voltak hübéri birtokközpontok, kis méretük volt, és nem volt lakótornyuk. A bennük és mellettük talált cseréptöredékek a XI-XII- századból valók.
Régészeti maradványok azt bizonyítják, hogy a XIII. század elején a székelyek betelepedése idején ezek már elhagyottak, romosak, erdővel benőtt területek lehettek.
A várrendszer megszünése valószínüleg kapcsolatos volt az 1156-os bizánci-kun-román támadással. Az ovális alakú vár 2m vastag falainak maradványait már rég betemette a föld. Az 1950-ben végzett ásatás, félköríves szentélyü, XII-XIII. szd.-i román stílusú templom maradványait tárta föl. Északon nem volt falazat. Természetesen védett volt a magas vulkáni platószéllel, a nyugati oldal szintén meredek lejtőre néz, ennek falát egy bástya szakította meg. A bejárat a déli oldalon volt, keletről pedig a várárok és töltés kisérte a falakat. A vár 1701-ig a Firtos, majd a Kornis család birtokában volt. 1737-ben minoriták telepedtek le a vár területén, és részben a régi romok felújításával, fából épült rendházat emeltek. A kedvezőtlen időjárás miatt a szerzetesek 1783-ban Etédre, majd a Korond melletti Árcsóra, végül a marosvásárhelyi rendházba költöztek. Távozásuk után az üressé vált várrom pusztulásnak indult.
A Firtos-hegy másik csúcsát Péterhegységnek nevezték, mely a vártól délre esik és Orbán Balázs szerint Szent Péter tiszteletére szentelt kápolna állt rajta. Építkezési formája a XIII.századra utal.
1831 nyarán került napvilágra Firtos várához közel, a számos legendát szárnyra keltő híres firtosi aranyéremlet. Az érmék 270-602 közötti időkből valók, a keletrómai császárság pénzei. A 237 érméből 61-et sikerült megtalálni. A Székelyudvarhelyi Múzeumba került 9 aranypénzből csak 7 maradt meg. Hat érme új változat, világviszonylatban unikum, csak az említett múzeumban található. Az érméket feltehetően egy menekülő avar ember áshatta el, 620 táján.

Benedek Elek is mesél a várról:
"Hej, régi vár még ez a Firtos vára is! Tündérek építették, még azon melegiben, hogy az Úristen a világot megteremtette. Mikor a tengervíz lefolydolgált, szűrődött a föld színéről, egy gyönyörűséges tündér-királykisasszony szállott a fellegek közül ennek a magas hegynek a tetejébe, ott letelepedett a többi tündérekkel, s mindjárt elhatározták, hogy egy szép várat építenek oda. Ezt a tündér-királykisasszonyt Firtosnak hívták, de volt neki egy leánytestvére még, egy Tartod nevű, aki átalkodott rossz teremtés volt, s mindig irigykedett Firtosra.
No, hozzálátnak a tündérek a várépítéshez, dolgoznak serényen éjjel-nappal. Arra vetődik Tartod, s azt mondja Firtosnak irigykedve:
- Azért is megmutatom, hogy ma éjfélig szebb várat építek a tiednél, s ennek a tiednek elvitetem a fundamentumkövét az én váramba.
Firtos vára készen is volt már este, a tündérek nagy örömükben tüzeket gyújtottak a vár falain, s úgy táncoltak körülötte. De éjfélkor csak ott termett Tartod a gonosz tündéreivel, egy szempillantásra kifeszítették a Firtos várának fundamentumkövét, nagy hirtelenséggel kifúrták, vasrúdra húzták, s úgy repültek vele Tartod vára felé. Repültek a gonosz tündérek a fundamentumkővel, de mikor Korond fölé érkeztek, s a kakasok éppen éjfélre kukorékoltak, a vasrúd kettétörött, a kő leesett a Korond vizébe.
Most is ott van, aki nem hiszi, nézze meg a "likas követ".
De mikor a kő leesett, összeomlott Tartod vára is... "

Megközelítés
A várat Firtosváraljáról vagy Korondról célszerű megközelíteni. Mindkét helyről lehet akár terepet bíró járművel is.
* Az előbbi lehetőséget választva, a Kalondatetőn levő Székelypálfalvi (Pauleni) eltérőnél kell letérni, majd elérve Firtosváraljára, nem sokkal a falut jelző tábla után, jobbra kell térni.
Erdei, majd mezei úton lehet feljutni a várhoz. Az erdőből kiérve, a ilyenkor virágzó kamillaréten keresztűl feljuthatunk egészen a csúcsig, azaz Firtos lovára (1062m). Ott sátortábor fogadja a kirándulókat, ugyanakkor szép kilátás is nyílik Atyhára és Korond völgyére.
*Korond szélső házaitól a várig, kb. 1,5 órás gyaloglással lehet földutakon és gyalogösvényeken feljutni a várba.
Mindkét irányból turistajelzés van segítségünkre. A Firtos erdeiben élő jelentősebb medveállomány miatt nem árt az óvatosság!

A rejtek:
Figyelembe véve a Firtos lován kialakitott sátortábort, jobbnak láttam a csúcstól kicsivel visszább, csendesebb helyen, a várhoz rejteni. Egy turistajelzéssel ellátott óriáskőtől nem messze található az erdőben, a szakadék irányában. A rejtek egy majdnem mammutfenyő méretű fa, melynek több fából alló, de néhol összenőtt törzsében található a láda.
Remélem egy élménydús kirándulásban lesz részetek, kellemes időtöltést kívánok!
Helga