A láda( 20x12x8 cm, téglalap alakú doboz), a turistaösvény mellett, a nagy szikla alsó részén van elrejtve, levelekkel és fadarabbal álcázva.
Megközelítés
Parajdot a 13B, Gyergyószentmiklós felé vezető műúton elhagyva, a Kis-Küküllő völgyében felfelé haladva, az 5.kilométerkő közelében autóval jól járható mezei út vezet tovább és tábla jelzi az irányt.
A műúttól balra eltérő mezei út egy nyeregre vezet: ez a Várkapu vagy Várnyak. Innen látszik egy gerinc, a végén egy kopár sziklával, mely Rapsonné köve (905 m, 2,5 km-re a műúttól).
Javaslom, hogy az autót a szikla alatti elhagyatott kis ház környékén hagyjuk és onnan gyalog haladjunk tovább.
Az úton erdőbe jutunk, onnan turistajelzés (fehér alapon kék kereszt) vezet Rapsonné-várához (néhol Rabsonné-vára elnevezést viseli). Ugyanezen az úton tovább, száz méterrel a turistajelzés kezdete után, a következő kis völgynél is feljuthatunk a magaslatra, ez a rész enyhébb lejtésű és járhatóbb. Tehát a javasolt kiindulópont N 46° 35,175' E 25° 11,086' 798 m [GCRSNE+kiindulópont].
Rapsonné csak a sok róla szóló legendákban létezik, a vár romjai viszont valóban előkerültek az ásatások során. A vár a XI-XII. században épülhetett, a Firtos, Tartod és a többi várral az erdélyi határvédelmi rendszer részét képezte. A vár melletti szikláról gyönyörű kilátás nyílik egyfelől a Kis-Küküllő völgyére Parajdig, a Juhod-patak völgyén pedig Szovátáig.
A várról szóló rövid legendák:
A Parajd fölötti várat építő Rapsonné, Firtos és Tartod három tündér testvér volt, akik mindhárom várban egyszerre gyújtották meg este a gyertyát. Ördöngős mesterséggel építette a várat Rapsonné, amennyiben egy bűvös kakas és egy macska hordta fel az anyagot a hegyre. Rapsonnét tündérkirálynénak és nagyon furfangosnak tartották, ki még az ördögöt is rászedte
Orbán Balázs írta:
"Rabsonnét tündérkirálynénak és nagyon furfangosnak tartja a néprege, ki még az ördögöt is rászedte, mert azzal egy utat alkudott ki magának egy hegy aranyért és egy völgy ezüstért, s e bűvös úton oly sebesen haladott táltos lovaival, hogy midőn Tordán elsőt harangoztak, még várában volt, s mikoron beharangoztak, már Tordán volt a templomban; kocsisa egykor kalapját leejtvén, le akart szállni, hogy felvegye.
- Ok nélkül szállasz le - mondá asszonya -, mert az már 5 óra járóföldre maradt el.
Az ördög mind követelte az útért ígért bért, de Rabsonné mind húzta, halasztotta, csalogatta ördög uramat; több éven át szép szóval tartotta, s szekerezett bűvös útján. De végre ördög uram is elveszté türelmét, s várni többé nem akarván, Rabsonné összehajtá kis kezének szép ujjait, s arra egy aranyat, tenyerébe egy tallért téve, mondá; Ím, itt van a hegy arany és a völgy ezüst. A rászedett ördög rohant el szétrombolva a bűvös utat; de romjai most is megvannak."
Vigyázat, nagyon ne kíváncsiskodjunk ki a szikla szélére!
Kellemes időtöltést kívánok!
Helga
Ládatörténet
2021. október: LeeVelek (Levente) tagtársunk önzetlenül újrarejtette a régóta elveszett ládát egy új helyen (kb. 15 méter a régi helyétől). Köszönjük. [Admin(Fazék)]
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Már több alkalommal tervezett, de ma végre főprogramba került helyszín őszi székelyföldi túrám utolsó napján. Simán autóval is elérhető a hegy lába, de én a főúton parkoltam, megtoldva a mászást egy kis sétával is. Nyáj csak távolabb volt, a házaknál lévő kutyák pedig kerítés mögött ugattak. A kiindulási pontnál lévő táblától szemre követtem az ösvényt, így a romot jobbról kerültem, és meredek hegyoldalban araszolva jutottam a csúcs közelébe. Innen nem volt nehéz vissza ereszkedni a ládához, mely könnyen elérhető, szép, új doboz. Egy kis pihenő után a kijelölt úton jutottam le a völgybe, melyen ereszkedve is óvatosan kellett lépegetni a vastag avarban.
Félóra csúszás mászás után feladtuk.
Kérem a képek alapján az elfogadást
A rejtek leírása nem egyértelmü.
Rejtö nem elérhetö.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.14]
Ez sem lett meg. Kerem a kepek alapjan az elfogadast. Fel orat kerestem a ladat ahelyett, hogy a tajjal foglalkozhattam volna...Aztan sietnem kellett hogy meg sotetedes elott leerjek.
Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.6.4a]
Köszöni a rejtést a Kálmán és Gergely Család!
Parajd és környékén eltöltött hetünk egyik, ha nem a legemlékezetesebb kirándulása, kalandja volt. A gyerkőcök kimondottan élvezték. (a fiunk, hogy most legálisan jöhetett végig fenéken lefele a meredek hegyoldalon :) - de mindegyikünk találkozott valamilyen formában az anyafölddel :) Szinte a főúttól gyalogoltunk, de nem bántuk meg. Jó kis túra lett belőle.
A láda egy kis keresés után meglett, de sajnos alaposan beázva találtuk. Kitörölve, szemét kiszedve belőle.
Parajdról kerékpárral elérve. Kutyákkal nem találkoztam szerencsére. Az utolsó 170m elég meredek, nem nagyon emlékszem ennél meredekebb geoláda helyszínre. Rapsonné várát nem értem el, egyrészt időhiány, másrészt mert egyedül voltam, és nem akartam törött lábbal várni a segítséget.
A kilátás első rangú, Áprily Lajos kútjánál pedig békésen legelészett pár ló.
Korán reggel indultam a szállásról, az út mellett hagytam a kocsit, onnan gyalog közelítettem. A szikla alatti kis háznál pezsgett az élet, legeltetés folyik, pillanatok alatt 8-10kutya társaságában találtam magam. Szerencsére, csak a hangjuk volt nagy. Az erdőbe beérve, kissé elvétettem a felfelé vezető ösvényt, de aztán újra megleltem. Hát, nem volt könnyű feljutni. Fent remekül mutatott a magyar zászló a rom legmagasabb fokán. Kissé kibontottam, hogy lengesse kicsit a reggeli szellő. Megkerestem a dobozt, logoltam, aztán indultam vissza. Ami azt illeti, lefelé talán nehezebb volt!
Szenzációs hely! Beckó szavaival élve:Tökös hely, sok ilyen kellene! A felfelé vezető út sem volt piskóta, de a lefelé...? A láda remekül érzi magát az új helyen. Köszönjük!
Kicsit későn másztunk fel a várba, ott meg a kilátással foglalkoztunk, így egy kicsit ránk sötétedett, elsőre nem találtuk a jelzett helyen, és inkább az utolsó fénysugarakat a lejutásra használtuk fel, mivel lámpaánk nem volt...
Kérjük a fotó alapján a megtalálás elfogadását!
Köszi!
A szovátai szállásunkról húsz perces autóút után értük el a helyszínt, a leírásban megadott parkolóig sikeresen fel is jutottunk. Rövidesen kis pihenő helyre jutottunk, ahol túrabotok vártak ránk. A hegyet a kütyü utasításai ellenére nem balról, hanem jobbról, toronyiránt vettük célba, kemény kaptató következett. Sajnos utunkat állta egy juhnyáj, pontosabban a nyájat őrző kutyák (6 darab), igy inkább a megfutamodás mellett döntöttünk. A balról kerülés mint B verzió pedig a "semmiből" kialakuló vihar és eső miatt meghiúsult. Ki tudja, talán a még mindig bosszús ördög műve?! :-) A kilátás miatt igy is megérte a kirándulás, talán legközelebb sikerünk lesz!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Két kisgyerekkel elég komoly kihívás volt a felvezető út. Kicsit lassabban haladtunk felfelé, mint terveztük, így a láda, és a zászlós szirt felkeresése után elindultunk vissza a kocsihoz. Köszönjük.
A láda az ösvény mellett egy élő fa gyökerei közé volt elrejtve, hiába kerestem a kettétört fatörzset, amely az alapleírásban szerepel. A "Rapsóné" (ahogy a helyiek nevezik) és az alatta levő Áprily kút környéke nemrég lett szépen felújítva , infótábla és pihenőhely is van a kút közelében. A kilátón egy újabb infótábla és magyar zászló fogadott nagy meglepetésemre. Felmentem a kilátó mögötti csúcsra, ezt 952 méteresnek jelölik viszont a gps valamivel kevesebbet mutat, itt fokozottabb óvatossággal közlekedjenek. A csúcs mögött van maga a várrom, még tartják magukat az ősi falak itt-ott. Szép, közepesen nehéz túra, jó rejtés.
Nem olvastam a logokat, így arra gondoltam, hogy hazafelé menet Parajdról Marosfőre "beugrunk" ezért a ládáért, hiszen autóval egész közel lehet menni. Egynek jó lesz! :)
Hát eléggé mellényúltam! Tényleg, távban nincs messze a parkolási lehetőségtől, de szintben... :D Nem klasszikusan járókerettel bejárható az ösvény felfelé! Lefelé pedig kaszkadőrmutatvány, amit az instabilabbak garantáltan pókjárásban vagy gatyafékkel tesznek meg! :D
A hely viszont csodálatos, érdemes felküzdeni magatokat!
Az odavezető dózerút elég meredek és itt-ott köves! Mi magas építésű autóval jutottunk fel, de láttunk fent alacsonyabb építésű Fordot is. Egy próbát megér! ;)
Soha nem hittem volna,hogy ide is eljutok.
Azért egy megjegyzés a rejtőnek:nem értem az utolsó szakaszt,Képzeld,hogy megy egy család két gyerekkel,a gyerekek biztos fel nem másznak a ládáig,ott mered őket hagyni azon a keskeny úton?
Addig viszont nagyon jó volt.
Nagyon tetszett a történet, ami a várhoz fűződik. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen helyen turista útvonal húzódik. Meg kell mondjam ez volt a legnehezebb szakasz az egész Erdélyi túrán... De meg akartam mászni... A turista jelzést követni, de mindig eltűnt, úgyhogy mentem torony iránt... :) A kisebbik csúcsra fel is másztam, de már kimenni a szélére nem mertem :)
Köszi a rejtést!
A Medve tótól hazafele, arra gondoltam, hogy gyorsan levadásszuk még ezt a ládát is. Ehhez képest...
Na de kezdem az elejéről :)
Már az ajánlott parkoló megközelítésével is problémáink adódtak. Ahogy elhagytuk az aszfaltos utat és szerettünk volna tovább menni felfele egy nagy birkanyáj teljesen elállta az utunkat. Hiába dudáltunk nekik ránk sem hederítettek... aztán ahogy az autó megkapart, mikor ismét el akartunk indulni a meredeken felfele, a hangtól megijedtek és szanaszét futottak, szabaddá tették az utat :)
Lenyugvóba volt a nap volt mikor a parkolótól torony irányt elindultunk a szikla fele. Útközben láttunk egy táblát ami jelölte a vár megközelítésének irányát, érdekes módon a GPS nekem egy másik útvonalat jelölt, de mentünk a tábla irányában, hátha az jobb, de mint kiderült nem volt jobb...
Sokáig mentünk azon az ösvényen amit a tábla jelölt, de ahelyett hogy közelednénk a várhoz inkább távolodtunk tőle, ezért próbáltuk torony irányt megközelíteni. De ekkor már majdnem teljesen besötétedett. Próbáltam biztatni a többieket, hogy már nem vagyunk messze. Este lámpával nem volt könnyű a meredek domboldalon felfele mászni. Rézsút próbáltunk feljutni mert torony irányt képtelenség lett volna úgy hogy még csúszik is a talaj alattunk. Így is adódtak problémák, de végül sikerült felérnünk a tetejére, viszont ekkor már teljesen besötétedett. A láda keresése közben hallottunk zörejeket, nem tudjuk hogy mi lehetett az (lehet hogy nem is baj) viszont meglehetősen megijesztett bennünket.
A láda megtalálása után gyorsan logoltunk, majd most már a GPS által jelölt úton haladtunk lefele. Mint kiderült az is nagyon meredek, még szerencse, hogy valamennyien túra bakancsban vágtunk neki.
Mikor végre leértünk és megérkeztünk az autóhoz mindenki nagyon megkönnyebbült, hogy épségben átvészeltük ez a kalandot :)
Szollo, izsolt társaságában egy kis hótalpazós kalandra utaztunk Székelyföldre, és hát a ládázás sem maradhatott el.:-)
Régi vágyam volt már ide eljutni, most végre összejött.:-)
Reggel mikor a városka széléről indultunk, már láttuk a friss medvenyomokat. Egyszer csak a vár melletti hegyre kanyarodtak, még néztük is hátha a hegyen meglátjuk a macit, és kicsit örültünk, hogy irányt változtatott.:-) Ekkor még nem tudtuk, hogy nem véletlenül, de hamar megtudtuk az okot. Egy tanyáról egy falka juhászkutya iramodott felénk ugatva, legalább 10-en voltak, és nem voltak bizalomgerjesztőek. Megálltunk ahogy azt illik, Zsolt kicsit előrement. A kutyák körbevették, mi már azon voltunk, ha már élete árán megment minket akkor belogoljuk a ládánál.:D De szerencsére a falkavezér megbékélt vele, így kezdtünk megnyugodni, mikor is a kutyák elkezdtek Zsoltra ugrálni, kiszagolták a kajáját a zsákjában, de szerencsésen megúsztuk a kalandot.:-) A Vár előtt megnéztük az Áprily forrást, majd elindultunk felfelé a havas csúszós meredeken, ami szerintem még ha nem csúszik sem egyszerű. itt ismét találkoztunk a maci nyomaival, a többiek ennek nem is örültek, pedig e nyomok szemből voltak, így elvileg már lejött a vártól. felszuszakoltuk magunkat nagy küzdelemmel, a láda egyből a kezembe, de csak egy papír van benne. Mi ez? Elolvastuk, és így megtudtuk, hol az igazi láda, ami szintén egyből előkerült.:-) Logolás után Zsolttal felmentünk a sziklákra a panorámáért és pár jó képért. majd a hegy tetejére indultunk a com-os ládáért. Itt láttuk a maci friss anyagcserenyomát, na ekkor Zsolt már mondogatta, hagyjuk a fenébe a com-ost, de én erősködtem, kell az, meg a jó medvés kép is:-)) Mentünk feljebb és egyre több friss medvenyom, Zsolt már mondogatta, hogy a medve biztos a térképen is jelzett barlangban él, a láda meg pár méterre van, de én hajthatatlan voltam, így csak megszereztük a com-os ládát is.:-) Lefelé toronyiránt lejöttünk a hegyről, majd simán visszajutottunk az autóhoz, mert jó nagy ívben kikerültük a tanyát.:-)
Vicces ez a turistaút. Többször eszembejutott az utolsó 100-200 méteren, hogy milyen jó is, hogy otthon hagytuk az aprónépet. Virivel ketten másztuk meg. Nagyon megérte. Még a közelben lévő sziklaszírtre is felkapaszkodtunk. Aztán jöhetett a patakbanmászkálás. Köszönjük!
"Kis" technikai probléma miatt nem találtuk meg a ládát, figyelmetlenségem miatt nem voltak meg a láda koordinátái.
Illyésmezőn hagytuk a kocsit, onnan sétáltunk egy patak mellett Rapsonné vára felé. A várkaputól nem messze kezdődött az emelkedő, a jelzés vége pedig igencsak lefárasztotta kis csapatunkat, a kilátás viszont kárpótolt minket. Valószínű elmentünk a láda mellett is. Megnéztük még a térképen jelölt várat és a kőlikat is.
Jó kis mászás volt, de pont az ilyen helyek a kedvenceim:-) Az időzítés tökéletes volt: még a kilátásban gyönyörködtünk, amikor elkezdett fújni a szél és mire visszaértünk Parajdra, már teljes erőből tombolt a vihar.
Tavaly egyszer már nekifutottam Vicával, de hóban sötétben végülis feladtuk. Most hóban világosban sem volt éppen egyszerű az utolsó 100 méter. Érdekes volt a két ládás megoldás.
Na erre találhattunk volna jobb időt is! Utólag rá kellett jönnünk, hogy Évikének volt a legtöbb esze!
Csúszott-mászott, saras volt. De ha már eljöttünk idáig! Ki tudja mikor jutunk el ide legközelebb. Csak az a baj, hogy nem találtuk meg a ládát. Visszafelé a gatyaféket többször igénybe vettem. A többiek ügyesebbek voltak!
És még arra is rájöttem, hogy tönkrement a bakancsom. Remélem meg tudom ragasztani! :-(
A fényképek alapján kérem a beírásunk jóváhagyását!
Nagyon köszönjük a lehetőséget!
Gubi, Laci, Kzs, Mike
Szombat delutani tura Imre kollegammal es 6 eves, navigatorra avanzsalt kisfiaval Istvankaval.
A bucsini es a ferenczilaza tetoi lada megtalalasa utan a hazafele uton megalltunk, megkeresni ezt a ladat is. Egy kicsit mar keson volt, de nagy lendulettel nekiindultunk a lada keresesenek. navigatorunk meglepoen jol birta a felfele menetet, lefele mar az apja segitsegere volt szuksege. A GPS sokat vacakolt, ezert eleg sokat kerestem olyan helyen, ahol nem talaltam, amikor vegul azt mutatta, hogy a negy sziklara is fel kell maszni, adtam fel a harcot es indultam vissza. Szerencsere arra a GPS is kapcsolt, es mutatta, hogy nem felfele a helyes irany, egy fat kineztem magamnak, elindultam fele, feluton egy masik facsonknal mar kiszurtam a kovet, de hozza kozel egy masikat is. Meglepetesemre ket ladat talaltam. Eloszor az uress, majd a jo ledat neztem meg. Csak nagyon rovidet logoltam, mar rohamosan kezdett besotetedni. A lefete uton joforman mar a szurkuletben jottunk le, de szerencsesen, esesek nelkul lertunk.
Megvan!
A csúcsra konkrétan már csak én jutottam fel, lelkes kísérőim közül az egyik a erdei úton maradt a másik félútról gurult vissza.
Szép a kilátás a szikláról.
A GCGRG1 után kicsit meggyötörten, egy nem kevésbé fárasztó ládát sikerült kiválasztanunk. Hiszen ha itt ennyi legenda szól erről a hölgyről, csak megnézzük a várát. Emlegettük is gyakran. De itt a küzdelmünket a gyönyörű kilátás jutalmazta. Az ide vezető utat megcsinálták, már autóval is fel lehet könnyen jutni, közel a várhoz. Dórival
Majdnem 1 órát kerestük a ládát a helyszínen, mert becsapott az a kép ahhol írja, hogy "20 méterre a ládától". És a sors iróniája, hogy 20 méterre is tálálható volt minden a leírtak szerint (csak láda nem). Végül mikor nagy nehezen megtaláltuk akkor lemértem és 55 méterre van a képen lévő jelzéstől.
Ez tényleg kemény de szép túra volt, mit nehezítettek a gyerekek is.
Köszönjük a rejtést!
A láda zacskójából kiöntöttük a vizet. A ládában szerencsére nem ázott át semmi. A kilátás gyönyörű érdemes feljönni érte.
jeti-matterhorn, gyattis, Ádám, Crox
Két mondatba nem tudnám összefoglalni a mondanivalót. Ki.aszottul meredek, nem piskóta oda felmenni. Felesleges a pótláda, aki oda felmegy az úgysem jön le addig amíg meg nem találta. Egyébként egyértelmű.
Valóban hatalamas tempóban építik az utat. Egyedül jöttem fel a ládához a hatalmas hőségben és magas fűben. A combomon bedagadt a bőr és 2 napig fájt. Nem tudom, melyik növény tehette, de jobb lett volna hosszú nadrágot húzni! A láda közelében a kilátás mesés! Igaz, a kilátásért meg is kell dolgozni. Nagyon köszönöm az invitálást!
Az utat most javítják a főúttól a Vár fele, az eleje csak terepjáróval járható de utána kiskocsinak való út van. Szép időt kaptunk, a domb mászás a turistajelzések mentén nem épp apróság de azért járható. Külön köszönet a rejtőknek a váraink felelevenítéséért, sajnos nem sokan tudják, hogy a Rabsonné, Firtos, Tartód, Budvár várak hól vannak, de így legalább megismerik.
Hobo és családja
Egy hetes baráti Székelyföldi ládázás Belga, Csigabiga, jspanyik, L@zy, radpeter, scele és Togo társaságában. Nagyon kellemes túrát tettünk. Borzasztóan meleg volt. A verőfényes napsütésben fantasztikusak voltak a színek. Nagyon tetszett a táj. Éppen útjavítási, vagy inkább útkészítési munkák folytak. Néhány hónap múlva már drive-in láda lesz! :-) Az út elég laza volt a szikla lábáig, innen az erdőben viszont rendkívül meredek. Mászóbot nélkül nagyon nehéz lett volna, de így sem volt egyszerű. Rendesen elfáradtunk, mire felértünk a tetőre. Furcsa volt az egymástól 2 m-re lévő két doboz. A kilátás szenzációs! A sziklaormon jócskán elidőztünk. Aztán néhányan felmásztunk a csúcsra is. A lefelé út semmivel sem volt egyszerűbb, mint a felfelé vezető. Köszönjük a rejtést, nagyon tetszett!
A Medve-tó után ide jöttünk. Leparkoltunk az aszfaltút szélén, majd elindultunk a hegyre felvezető úton. Nagyon nehéz volt a járás rajta, mert éppen munkagépekkel törték fel az egészet. Egy idő után letértünk róla és a mezőn haladtunk tovább a hegy lábáig. Nekivágtunk a felvezető ösvénynek és egyre meredekebb úton felküzdöttük magunkat a ládához! Logolás után kimentünk a szikla-csúcsra, ahol páratlan panorámában volt részünk! :o) Itt egy kicsit hosszabb időre letelepedtünk, pihengettünk, fotózgattunk és élveztük a kilátást. :o)
Sajnos előbb-utóbb minden jó véget ér - így mi is felkerekedtünk és szépen, óvatosan leereszkedtünk a meredek hegyoldalban.
Köszi a rejtést! :o)
Ezúton is köszönöm szépen Belgának, jspanyiknak, L@zynek, lelcachenek, radpeternek, scelének és Togónak a vidám Társaságot! :o)
Tipikus, jellemzo a stilus. Imadtam amikor felertem a var romjaihoz. De addig megkinldtam rendesen. Buszke voltam Mate fiamra mert kibarta a teoig egy szo nelkul. Gyonyoru a kilatas es fenseges. Szeretem mert igazi kalandban van resze a "lada vadasznak". Ajanlo minen kihivast szeretokirandulonak.
Gyalog indultunk neki. A szikla aljáig kellemes séta, de ott nem találtuk a kék jelzést. Telefon Fűkockának, de nem vette fel. Telefon Botondnak, itt állunk alatta, de merre kerüljük a sziklát? Fogalma sincs, megkérdezi. Pár perc múlva jött az SMS: "tartsatok jobbra". Elindultunk, aztán egyszer csak jó messze és magasan elfogyott az út. Ekkor hívott vissza Fűkocka, és mosolyogva mondta, hogy balra kellett volna indulni... Mindegy, innen én már vissza nem megyek, toronyiránt zergemódra megmásztuk a hegyet, majdnem 50m-rel magasabbról közelítettünk. Kellemetlen meglepetés: a ládában teljesen áll a víz, a jelszó olvashatatlan... (köszi, Helga!) Ettől eltekintve a kirándulásunk egyik legjobb ládája volt, köszönjük!
Lefelé már a jelzett úton mentünk, de szerintem a zergecsapás jobb volt :) Mindenesetre a kék kezdete: 46°35,121 25°11,008, innen egyenesen a ládához visz.
Gondoltam felautózom a hegy lábáig, de az egész éjszakás eső után, a felázott sárban, utcai gumival csak fél útig jutottam. Onnan elindulva gyorsan eljutottunk a vár lábáig, persze kilós sárkoloncokat cipelve a cipőnkön. Majd nem találtuk a felfelé menó jelzés kezdetét, így vadcsapáson indultunk el. A csapás persze elfogyott és elég meredek szikla mászás kerekedett ki a dologból. Nagyon aggódtam a lányok miatt.. Végül felérve a kiszögelésre, és később a csúcsra, csak ámultunk a lenyűgözö kilátást látva. Fantasztikus. Romokat nem találtunk, de a látvány itt mindenért kárpótolt minket. A ládikát sokáig kerestük, pedig jó a rejtése. Mintaláda, köszönjük!
Feleségemet és a gyerekeket Szovátán hagytam a sóstónál. Kaptunk 3 órát a legkisebb fiammal, a 4 éves Mátyással, hogy megkeressük a ládát. A kocsit a főúton 5-ös kilométernél hagytuk a parkolóba és nekiindultunk. Az idő rövidsége miatt toronyiránt mentünk a láda irányába. Az utolsó 150 méterig elég jól haladtunk, ahol az út vagy 200 métert emelkedett. Matyi a meredek terepen jobban mászott négykézláb mint én kétlábon. :) Kissé feljebb kötöttünk ki a csúcson mint kellett volna, így lefelé indultunk. Kb. 20 percig kerestem a ládát, de Matyi legnagyobb bánatára nem találtam meg, pedig jópár kettétört fát megvizsgáltam. Most olvasva a leírást lehet, hogy jobban kellett volna ásnom. Aztán indulnunk kellett, hogy visszaérjünk 6-ra Szovátára. A lefelé vezető út elég izgalmas volt egy kisgyerekkel, pedig most a jelzésen mentünk. Remélem lesz még legközelebb. Ez volt a 2. ládája amit nem találtam meg, pedig ott volt valahol.