+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Röviden
Két állomásos multi az ajnácskői (Hajnáčka) és a sőregi (Surice) vár romjainál.
Ajnácskőn sziklaüregben, Sőregen fa talajszinti üregében keress négyzetes alakú geoládát!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Leírás
Ajnácskő és Sőreg Fülektől (Fiľakovo) 9-12 km-re, Rimaszombattól (Rimavská Sobota) 30 km-re található. A gyönyörű környezetben fekvő várromokat csupán 3 km választja el egymástól. A két helyszín felkeresése tetszőleges sorrendben történhet. Ha rohansz, mindkettőre elég fél-fél óra. Ha van időd körülnézni, akkor valószínűleg Ajnácskőn fogsz hosszabban időzni, ott több a látni- és olvasnivaló.
Megközelítés
Autóval a Fülek (Filakovo) - Feled (Jesenské) útvonalról a
N 48° 14,543' E 19° 54,854' 227 m [GCHAJN+elágazó] ponton érdemes
Sőreg (Surice) faluba bekanyarodni.
A templomot elhagyva a patakon átkanyarodó főútról a híd előtt jobbra kell letérni és innen eljutni a
N 48° 13,540' E 19° 54,710' 244 m [GCHAJN+parkoló] ponton lévő parkolóba. A parkolóból a kerítések mellett induló sárga rom jelzésű

ösvényen indulhatunk tovább.
Sőreget elhagyva hamarosan
Ajnácskő (Hajnáčka)re érünk. A várba a faluközpontból a zöld rom

jelzést követve jutunk fel.
A rejtekhelyek
Ajnácskő váránál:
N 48° 13,095' E 19° 57,353' 330 m [GCHAJN-1] Négyzetes alakú műanyag doboz szikla üregében, Lyukaskőtől nem messze. Pótjelszó korlát végének alsó felén.
N 48° 13,074' E 19° 57,332' 312 m [GCHAJN+pótjelszó az első ponthoz]
Sőregen:
N 48° 13,589' E 19° 54,786' 278 m [GCHAJN-2]
Négyzetes alakú műanyag doboz egy fa talajszinti üregében levéllel takarva. Pótjelszó információs tábla hátulján.
N 48° 13,585' E 19° 54,841' 276 m [GCHAJN+pótjelszó a második ponthoz]
Ajnácskő története
2,5 millió évvel ezelőtt úgynevezett maar-típusú tűzhányó működött ezen a helyen, melynek jellemzője, hogy krátere csak alig emelkedik a föld felszíne fölé, inkább a mélybe nyúlik, így egy tó keletkezik benne. A feltörő láva vízzel érintkezve homokkő darabokat vetett a felszínre. Az egykori kráter falait az eső és a szél elpusztította, azonban a vulkáni kürtő törmeléke ellenállóbb a mállási folyamatoknak. A várrom jelenleg 133 méterrel magasodik a patak szintje fölé, az eredeti kráter azonban még 100 méterrel volt magasabb a jelenlegi sziklától.
A vár és innen a falu neve a török eredetű magyar Ajnács személynévből származik. A monda szerint neve onnan ered, hogy a honfoglalás után Huba vezér a várat leányának, Hajnácskának adta.
Ez azonban inkább csak monda, az iratok arról tanúskodnak, hogy a várat a tatárjárást követően Bata, almágyi ispán kezdte el építeni. 1247-ben IV. Béla király Zólyomi Detre fia Mikónak adományozta az itteni földterületet, aki apósával, Lamperttel fejezte be az építkezést a meredek, vulkanikus kúpon. A XIV. században királyi adományként Szécsényi Tamásé lett. A Szécsényi családé 1424-ig maradt a vár, amikor Salgói Széchényi Miklóst hamispénzverés és erkölcstelen életmódja miatt Luxemburgi Zsigmond király megfosztotta minden birtokától, közte Ajnácskőtől is. A várbirtokot, mint 15 falu uradalmi központját a király feleségének, Cillei Borbálának adományozta.
A XV. században a birtok kisebb megszakítással a Pálóczy családé. Az utolsó Pálóczy, Antal a mohácsi csatában esett el. Az akkori anarchikus állapotok közepette Bebek Ferenc, hírhedt rablólovag kaparintotta meg a várat, majd váltakoztak tulajdonosai.
Az 1540-es évek közepén egy portyázó török csapat váratlan rajtaütéssel megszállta és egy évig birtokolta. 1566-ban Arszlán budai pasa csapatai támadták meg, és ismételten elfoglalták a kis erősséget, amely csak 1593-ban Prépostváry Bálint által szabadult fel.
1645-ben harmadszor is török kézre került. 1649-ben a Fekete György kapitány vezette keresztény sereg közelítette meg, a törökök ezt látva felrobbantották védőműveit és a falut felgyújtva elmenekültek.
A végvári magyarok valamennyire helyreállították, majd 1703-ban tűzvész pusztította. 1709-ben gróf Bercsényi Miklós fővezér rövid ideig megszállt benne, és a vár udvarán végeztette ki a hazaáruló Szegedi Ignácot. 1744-ben még bebútorozott termeiben laktak a Vay lányok, akik a vár felének örökösei voltak. Ismeretelen időpontban elhagyták a korszerűtlen és romos várat utolsó lakói és köveit a környékbeliek lassan elhordták, így a sziklacsúcson kevés az épített látnivaló, de érdemes felmászni hozzá, így is nagyon érdekes hely és kiváló panorámát kínál az alatta fekvő tájra, a jobbára ma is magyar lakta 1 200 lelkes falura.
Sőreg várának története
A ma kb. 500 lelkes kis települést a 13. század elején alapították. Okirat 1219-ben "Seureg" néven említi először. A következő irat arról számol be, hogy a bolondóci (mai nevén Beckó, szlovákul Beckov) várjobbágyok a Sőreg melletti Dánoskő hegyét az 1241-es tatárjárás alatt saját költségükön megerősítették és a király népeit itt megőrizték. Eme tettükért IV. Béla 1245-ben Bolondóc-vár joghatósága alól kivette és a királyi házához számító szolgák közé emelte őket. A tatárvész során sebtében emelt falakat a XIII. század végén Rátót nembeli Kakas lovászmester, a kazai Kakas család őse tovább építette és erősítette. A vár 1375-ben még mindig a család kezében volt. 1385-ben Mária királynő a birtokra új adományt adott Lászlónak, amiben nem említik a várat, Zsigmond király 1415-ben kelt oklevelében pedig már romként szerepel.
A 294 m magas valamikori várhegyet ma Bagolyvárnak nevezik. Hogy valamikor vár állott itt, annak már igen kevés az emléke, de a figyelmes szem azért észre veszi: itt-ott a középkorban faragott lépcsőkön lépkednek lábaink, a sziklaszirt felső platóján még látható a vár sziklába vájt vízgyűjtője, öregtornyának és övezőfalainak omladékai már alig látszanak, de a sziklába vésett falak helyei beszélnek a múltról.
Ládatörténet
2007. 07. 12.: Robatko elrejti a két hagyományos pontból álló ládát.
2015. 05. 25.: jppj, Piroska, Zahy mindkét helyszínen pótolja az eltűnt ládákat
2017. 06. 26.: Párduc50 és Liberty az egyik ponton hagyományos ládával, a másikon virtuális jelszóval teszi az eddigre már adoptálhatóvá vált, hosszú ideje betegeskedő multit ismét kereshetővé.
2018. 04. 17.: Csaba és családja hagyományossá változtatja az ajnácskői pontot is.
2018. 04. 22.: Strombus frissíti, bővíti a ládaoldalt, bízva abban, hogy hamarosan olyan gondos gazdája lesz, aki a multiből két hagyományos ládát csinál, (esetleg .com-os játékoztársakkal kooperálva). A két romnak a földrajzi közelségen kívül nem sok a köze egymáshoz és két hagyományos ládának valószínűleg több keresője lenne mint egy multinak.
2022. 09. 27.: Nikicsu adoptálta a ládát, kihelyezett egy új dobozt az ajnácskői ponthoz, a sőregi ponton pedig feltöltötte a ládát ajándékokkal.