Kronológia:
Isaszegnél 1265-ben IV. Béla király és fia V. István között csata zajlott le. A község nevének első okleveles emlitése 1274-ben: Ilsuazyg. Ekkoriban a terület birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán volt. A hagyomány szerint Mátyás király kedvenc vadászterülete volt a vidék, és az isaszegi jobbágyok felett csak a király ítélkezhetett. A török hódoltság alatt is lakott hely maradt. Nevezetes csata színhelye volt 1849. április 6-án a szabadságharc egyik legfényesebb győzelmét aratta a magyar honvédsereg Görgey Artúr, Aulich Lajos, Klapka György és Damjanich János tábornokok vezetésével a település határában levő Királyerdőnél, illetve a falu házai között. A csatatéren elesett magyar és lengyel katonák emlékét őrzi a Szoborhegyen az Isaszegi Csata Emlékmű, a parkerdőben pedig több honvéd síremlék található.

Helytörténeti emlékek:
A település műemléke a XII. századi eredetű körtemplomon alapuló, az évszázadok során többször átépített Öregtemplom
( N 47° 31,468' E 19° 23,466' 211 m [GCIS49+Templom]). A XV.századi gótikus toronyhoz és a kapuhoz a XVIII.században barokk templomhajó került. A falumúzeumban található 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek írásos és tárgyi relikviái.
Dány felé vezető útról a
 N 47° 31,622' E 19° 24,084' [GCIS49+forduló]-nál jobbra kanyarodva, enyhe egyenletes emelkedőn vezet az út a község feletti dombra, az 1849. április 6-án vívott csata emlékművéhez
( N 47° 31,430' E 19° 23,972' [GCIS49+Emlékmű]). Körülötte levő pihenőhelyről gyönyörű kilátás nyílik a környékre, így a temetőre, ahol a rk. Öregtemplom áll.
Az emlékmű mögött húzódik a vadaskert (parkerdő) terület, ahonnan a P jelzésen (kb. 1 km) elmehetünk a szépen gondozott lengyel és magyar honvédsírokig
( N 47° 30,871' E 19° 24,264' 300 m [GCIS49+Sírok]).

(Megjegyzés: A kard és zászlórúd mostanában csak az évfordulós ünnepségek alkalmával kerülnek a helyükre, mert fémből vannak ;-)

A láda soktörzsű fában.