Egy, az 1879-es nagy árvízzel kapcsolatos helyet szeretnék megmutatni, nevezetesen a petresi gátszakadás helyét. A pontot egy emléktábla jelzi, koordinátái N 46° 26,060' E 20° 11,046' 85 m [GCPTRS+emlek]. Itt szakadt át a Tisza gátja 1879. március 5-én.
A gátszakadás helyét jelző emléktáblánál NY-i irányba lemászva a töltésről és egy kicsit D-re haladva egy bokorcsoport szélén keresd a ládát.
háromtörzsű nagyobb fa mögött
A ládában lévő QR kóddal is bejelentheted a megtalálást.
Az ár egy héttel később, 1879. március 12-én éjjel tört be Szegedre, elpusztítva Magyarország akkor második legnagyobb - 70000 fős - városát. Az épületek akkoriban főleg vályogból készültek, így nem meglepő, hogy a 6000 házból alig 260 maradt meg. A vasúti töltés, a vár, az állomás és a magasabb középületek (a felsővárosi minorita kolostor, a piarista gimnázium, a Szent György téri iskola, a kálvária, az árva ház) szigetként emelkedtek ki. Az itt maradt lakosok közül aki csak tehette, ezekbe menekült. Sokan a háztetőkön vagy fákon kerestek menedéket, várva a szabadítókat. A mentés gyakorlatilag március 19-ig folyt.
Az árvíz egyik legfőbb sajátossága az volt, hogy igen lassan húzódott vissza. Ezért a városban valóságos "velencei" élet folyt, csónakokon közlekedtek. Hamarosan deszkákból úszó járdákat készítettek, és az emberek így már könnyebben mozogtak. Április folyamán szádpalló fallal erősítették meg a vasúti töltést, ezzel Szegedet elzárták a víz elől. A városban rekedt óriási mennyiségű áradatot nagyteljesítményű gőzszivattyúkkal kezdték átemelni. Júniustól több mint 120 ilyen gép dolgozott és augusztus végéig mintegy 33 millió köbméter vizet szivattyúztak ki. (Helyenként 4 méter magasan állt a víz.) A természetes párolgással együtt ez lehetővé tette a város kiszárítását. De az újjáépítés csak 1880 tavaszán indulhatott meg.
A szegedi nagy árvízről és az újjáépítésről sok heklyen olvashatsz. Illetve akit érdekel a téma, és még nem járta végig, annak feltétlenül javaslom a Nagyárvízi nagy séta (GCNANS) multit.
Megközelítés:
1, Biciklis hardcore kessereknek a PETRES - 79 kerékpáros teljesítményúra útvonalát javaslom, a táv kb. 78 km. (Ez nagy vonalakban úgy néz ki, hogy Szegeden rá a töltésre, és azon végig az emléktábláig. Majd aszfalton vissza.)
2, Kényelmesebb és/vagy rohanósabb túrázóknak: A Sándorfalva-Ópusztaszer közötti útról az N 46° 26,364' E 20° 6,375' 84 m [GCPTRS+docra] ponton kell letérni Dóc irányába, végig a jelzést követve. Dócon belül balforduló az N 46° 26,283' E 20° 8,219' 85 m [GCPTRS+balra] ponton. A betonútról az N 46° 27,023' E 20° 9,371' 85 m [GCPTRS+jobbra] ponton térj le jobbra. Innentől földesút vezet a ládáig, száraz időben normál építésű járművel is jól járható, esős időben viszont 4x4 előnyben. Javasolt parkolóhely az információs tábla mellett ( N 46° 26,619' E 20° 11,514' 85 m [GCPTRS+info]). Innen gyalog a töltésen, kb. 1300 m. (A töltésen gépjárművel (max. 3500 kg) közlekedni csak ún. gátonjárási engedély birtokában szabad, mely beszerzéséről a vízügyi igazgatóságoknál lehet tájékozódni. Kérnék szépen mindenkit, hogy ennek hiányában kizárólag gyalog vagy kerékpárral induljatok a ládáért!)
Egyéb látnivaló a környéken: a "Hét nővér"-nek nevezett, 880 cm törzskörméretű fehér nyárfa, melynek koordinátája N 46° 26,614' E 20° 11,476' 82 m [GCPTRS+nyarfa]. (A koordinátákért köszönet Zsoltinak) Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a fába évszámok vannak bevésve, amik a fákkal nőnek és egyre magasabbra kerülnek. A legrégebbi 1940-es.
A fának 1935-ben egy repülőgép ütközött és aztán lezuhant. Az egyik pilóta meghalt. Az ő emlékére állították a szántóföldön az emlékművet. Az emlékműről a márványlap leesett és összetört, amint a képen látható. N 46° 26,401' E 20° 11,227' 85 m [GCPTRS+emlek]
Illetve rengeteg őz, nyúl, fácán (és még sok egyéb jószág) rohangál/repül a környéken, a természetbarátok nagy örömére. :)
Kellemes (láda!)vadászatot! :)
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Dóc felől jöttem a sárgán, Algyő felé távoztam szintén a sárgán. A (matrjoska)ládánál egy nyúl és egy bambi várt.
Szegedre jártam egyetemre, de nem tudtam hogy gátszakadás miatt volt a híres árvíz. A körútnevekről tudtam, de abba eddig nem gondoltam bele hogy szinte az egész város elpusztulhatott :-(
A hosszú gáti menetelés alatt volt idő gondolkozni, abban az időben hogyan is ment a hírközlés, mentés, árvízvédelem, helyreállítás..
pedig azért annyira nem is volt régen, de.. nem kicsit volt más világ
Fogtam!
Szomorú emlékű hely ez!
Az ajánlott irányból közelítettem, a sorompó után már gyalog. A rejtek egy háromtörzsű fa tövében van, ne bokrot keress!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! ???? Ennek a ládának 2 alkalommal, 2 biciklivel, 2 irányból futottam neki. Elsőre szorított az idő, nem is lett meg. Aztán egy kis rejtői segítséggel türelmesebb voltam - és van néhány 3 törzsű fa is! :)) A fotó természetesen NEM a ládarejtekről készült. [Geoládák v3.12.2]
Csongrád- és Békés megyei ládakeresésre indultam, ez volt az első találtat. Ide már többször nem jöttem el, messze volt, kiesett az útból stb. Most optimális volt minden. Az 'itt jobbra' pontnál "csakazértis" egyenesen mentem. Egész jó minőségű földúton a gátőrházig lehet autózni, ott elővettem a biciklit, és pikk-pakk ott voltam a ládánál. A környék szépen kaszált, szúnyog egy darab sem. Reggeli nyugalom.
Megpróbáltam közel jutni, de még ebben a száraz időben se sikerült. A betonút végén egyenesen, azután jobbra az első nagyobb elágazásig ... utána két kilométer séta. Vannak szúnyogok ... Matula megmondta, hogy nappal alszanak, de ha felzavarják őket, akkor idegesek. Visszafelé mentem árkon-bokron, így volt érdekesebb (és rövidebb). :)
Ez egy is egy önkéntes véradó hely volt! Azt hiszem ennyi szúnyog még nem csípett meg sohasem, mint ennek a ládának a megtalálása közben! Talán ez az időpont nem volt ideális a vizes helyek melletti ládák becserkészéséhez. Köszönet a rejtést!
TFTC! Makó és környéke
A ládánál elképesztő szúnyogsűrűség (a két nap itt volt a legtöbb), a gáton meg tűző nap, szóval sokat nem időztem itt, egyébként jó hely!
[Geoládák v3.11.1]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Már majdnem feladtam a keresés, sokat kúsztam, másztam, de meglett!
A logbook kissé nedves, a toll nem fog, így csak bekarcolni tudtam.. [Geoládák v3.9.6]
Köszönet a rejtőnek. Szegediként furcsa volt látni ezt a helyet, mert nekem eddig az Árvizi Emlékmű nagyon nem itt volt, de lehet hogy a valódi helye itt lenne.
Ha Elérted Dócot, menj el egészen a Dóczy Miklós utcáig. Ott fordulj jobbra és menj le a földútra, majd a földúton az első kereszteződésnél balra. Végig egyenesen ezen az úton a Tisza töltésig. Arra menj fel és fordulj balra és egészen menj el az emléktábláig. ( A földút kicsit esős időben sem járható már szerintem személygépkocsival. ) Ott balra le a töltésről ( mentett oldal felé ) és csatlakozom az előttem írókhoz, hogy kerüld meg hátulról a bozótost. Ott ahol a GPS a legrövidebb utat jelöli légvonalban ott menj be a bozótosba. Nincs nagyon kesser ösvény. Néhány lépés után ( bozótharc ) kis tisztásra érsz ahol egy bokor tövében megleled a ládát.
A sárga jelzésen nem lehet normál autóval végigmenni. Terepjárósok megpróbálhatják. Jó lesz gyakorlásnak.
Biciklivel Szegedről. Láttam egy nyulat, teheneket, bárányokat, és csirkéket. Árad a Tisza, nagyon szép az ártér a töltésről nézve. GPS nélkül kicsit nehezebb feladat volt nekem, és majdnem feladtam, mikor rájöttem, hogy rossz helyen kerestem - elhoztam egy google műholdas képet, hogy tudjam hányadik fánál kell bemenni, de rosszul néztem a képet. Sokat körülnéztem miközben tikkadt szúnyog nyájak legelésztek rajtam majd feladtam és kijöttem, de aztán újra megnéztem a képet, arrébb mentem, bekukucskáltam az ágak közé, merek-e újra bemenni a vérszívók közé mikor végül megláttam egy kis műanyag valamit és tudtam, hogy megvan. Beszaladtam, kihoztam, aláírtam, beletettem egy játékot, majd újra bementem és eltakartam. Köszönöm az élményt!
Ellenőriztem a ládát. A helyén van, de nem könnyű megtalálni sajnos.
Ha Dóc felől jövünk, akkor próbálkozhatunk még azzal is, hogy a Felszabadulás utcán megyünk végig déli irányba, a falu szélétől még megyünk 500 métert és ott fordulunk balra. A dóciak itt mennek fel a töltésre. De ez az út is nehezen járható személyautóval.
A ládát legkönnyebben így kaparinthatjuk meg:
Ha a bozótot hátulról megkerüljük, és a gps a legrövidebb távolságot mutatja a ládáig (nálam 6 m volt), akkor csak szét kell húzni az ágakat és belépni a bozótba. Ott rögtön egy tiszta, aljnövényzet nélküli helyen találjuk magunkat (bár sok szúnyog társaságában), ahol a láda is van.
A jelzett jobb kanyar után mi nem mertünk tovább menni autóval. Jól döntöttünk, mert ahogy a képeken is látszik, volt ahol térdig ért a fű. Így az oda-vissza 2.6km-ből 12km lett. :( Nem erre készültünk, de a legrosszabb az volt, hogy a ládát se találtuk meg, még fél órás bozótharc és a rejtő hívása után se... (igaz érdemi segítséget nem kaptunk.) Szerintünk van a közelbe sok, sokkal alkalmasabb hely a rejtésre. Vagy legalább egy pótjelszó a táblán. Így az 5 és 10 éveseinkkel fáradtan, csalódottan visszasétáltunk a kocsihoz.....
Kérem a rejtőt a képek alapján az elfogadásra.
A ládát ma kicseréltem egy szárazra. A réginek be volt repedve a teteje. Egyúttal felmértem a repülőbaleset emlékművét is. Leesett róla a márvány tábla nagy része és ripityára tört.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Sajnos a ládában minden átnedvesedve, a logbookot ki kellene szárítani amíg lehet. Feltétlenül javítasra szorul. [Geoládák v2.2.5]
Nagyon szép környezetben sétáltunk a ládáig. Őzek, vadnyulak, fácánok kísérték utunkat a gáton. A ládát bozótharc árán tudtuk csak megkaparintani. Köszönjük a rejtést!
A hely inkább történetében érdekes, de az odaút az erdővel, a hatalmas tölgyekkel, nyulakkal, őzekkel, és főleg a Hét nővérrel nagyon szép.
Tázlári tájfutó bajnokság után délutáni csavargás.
Barátnőnkkel közös láda-túra keretében megtaláltuk.
Természetesen kértünk- és kaptunk töltéshasználati engedélyt.
Jó lett volna a repülős emlékműről kicsit többet megtudni.
Sajnos közelebb sem tudtunk menni, csak ránagyítva - ennyit láttunk belőle.
Úgy tűnik, a táblája össze van törve. Valaha biztosan legalább valami felirat volt rajta.
2018. november 5.:
Nem szoktam feladni a dolgaimat, így megkerestem Dóc község Önkormányzatát, ahonnan - hála a Polgármester Asszonynak, és kedves kolléganőjének - megkaptam a válaszokat a kérdéseimre...
Néhány hete Dóc felől kocsival próbálkoztam, ott a töltés járhatatlan autóval. Most Szegedről tekertem le egy jóleső 45 km-es bringatúrát, Algyőnél felhajtva a töltésre.
Az út remek, az idő csodálatos volt (már a Szeged-Algyő bicikliút hiányzó része is járható a tömörített alapokon). A láda rövid keresgélés után meglett, bár először túlgondoltam és a nagyon sűrű susnyásba is bementem. A rejteket adó bokor-csoport szerencsére elég kopasz ágakkal bír, így könnyedén be lehet csusszanni az ágak között.
A dupla láda jó ötletnek bizonyult, mivel a külső picit be is volt ázva. A belső ládában minden rendben volt, a log füzet picit párás, de még bőven bírja. A környék nagyon nyugodt és csendes, jó volt kicsit kizökkenni a város zajából.
Hazafelé 20 km-nyi szembe szél csúfította el picit a túra élményét, de összességében így is egy nagyon kellemes vasárnapi tekerésként fogok emlékezni erre a "vadászatra".
Kistelekről kerékpárral jöttem egy közeli mozgóért. Ez a kis kitérő már meg sem kottyant. Ideális bringás túra volt. Aszfalton, földutakon,töltésen. Szélmentes tavaszi időben.
Dócon, a műút végénél hagytam a kocsit, majd tettem egy 10,7 km-es sétát a GCFA láda érintésével a Petresi gátig, s vissza. A rejtő szíves segítségével kiderült, hogy a láda nem pont a bokorcsoport szélén, hanem mintegy 2 m-rel beljebb van, így már könnyen megtaláltam. A nagy árvíz a gátszakadás után először Kiskundorozsmát öntötte el - ma már ez is Szeged része - s innen tört be a városba. Köszönettel.
Megtaláltuk. Köszönjük a lehetőséget.
Dóc felől a sárga sávon gyalog indultunk el. A töltésről letérve, a legelőn keresztül rövidítettünk az útból.
Jó sűrű a rejtek, nyáron nem lehet egyszerű megtalálni.
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról... :) [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
A sárga sávon ügettem ki a dóci Lázár Presszóból a töltésszakadásig. Útközben levadásztam a Hét nővérnél elrejtett GCFA mozgót (amit otthagytam), és megnéztem az 1935-ös percsorai repülőgép-baleset emlékoszlopát is.
A ládát gyorsan megtaláltam a gyalogakácosban, logolás és visszarejtés után lenéztem a gátszakadáskor keletkezett tóhoz, majd indultam visszafelé Dócra, amerről jöttem. Mivel időben voltam, a Hét nővérnél lementem a Tisza partjára megnézni a jeges folyót. Érdekes volt az a hatalmas némaság, nagy csend, ami a parton fogadott...
Köszi a rejtést, jót túráztam! :)
Kerékpárral indultunk az Algyői vasúti hídtól, a család és egy baráti pár. Próbáltuk kihasználni az utolsó kellemes idők egyikét. Nagyon jó volt, bár az utolsó 4 km-es, az elmúlt napok esőzése miatt, vizes homokos szakasz kemény. Száraz időben nincs gond, de most rendesen ragadtunk. Azért nem volt teljesíthetetlen. Oda-vissza 24 km lett a vége.
Érkezés után ládakeresés, fényképezés, majd indultunk vissza. Az őszi erdő százezer színben pompázott. Olyan helyénvaló volt minden!
A Vámos Cukrászdában végződött a kirándulás, jól esett a forró kávé és a finom sütemény!
Dóc felől jöttem bringával. A betonútról letérve kicsit kalandosabbá vált a közlekedés. Szerencsére nemrég egy útgyaluval tettek némi kisérletet a töltés járhatóbbá tételére így ha nem is aszfalton megszokott tempóval de eljutottam a Tiszáig illetve a ládáig.
Itt aztán elbóklásztam egy darabig mivel igen jól le volt álcázva a láda de végül meglett. Aztán az órámra néztem és ekkor merült fel bennem először hogy újragondolom a mai túra útvonalát.
Köszi, megtaláltuk. A javasolt parkolónál, több száz birka tartott éppen hazafelé. A rejtekhelyről egy nyúl kiugrott, szétnézett, majd eltűnt. Nagyon meleg volt.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. Részletek később. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Régi vágyam volt megkeresni ezt a ládát. E szép őszi napon végül sikerült biciklivel eljutni hozzá, és egy kiadós keresgélés után meg is lett. Pompás rejtés, pompás helyen. Súlyos belegondolni, mi történt itt 136 éve!
Nem volt egyszerű a megközelítése.
Dóc felől érkeztem kis robogóval. Megláttam az Alkotmány utcát, gondoltam ennél rosszabb már nem igazán lehet, hát tévedtem. Sajnos ahol fel kellett volna hajtani, ott lefele haladtam tovább. Az utak jó darabig párhuzamosan haladtak egymás mellett, de aztán az alsó elkanyarodott. Az az út szörnyű... Nem elég, hogy el van vágatva sok helyen, meg tele van tüskékkel, sok helyen konkrétan út sincs. Nem találkoztam traktorokkal, amik szántják az utat, viszont keresztül hajtottam egy kukorica táblán (igen a széle az úton van/ az út van a kukoricásba) majd mikor már örültem, hogy látom a töltést, akkor jött még egy tábla. Ez valami gabonaféle volt. Már le volt aratva. A tábla az út itt is a gabonába volt, csak kicsit hosszabb távon mint a kukoricás. Viszont itt egyértelműen látszottak a keréknyomok. A kotúk mindenhol ott voltak. Végül mikor már majdnem odaértem egy erdős részen kellett átvágni. Itt annyira el volt vágatva az út, hogy egyes részeken térdig elvesznék benne. A fáknak bogyós termése van, és azon a motor eléggé instabillá vállt. Igazi extrém kihívás volt ez a szakasz, de szerencsére leküzdöttem és a motoromnak sem lett baja, bár biztos nem tett neki jót ez a túra. Visszafele a rövidebb (felfelé vezető) úton jöttem. Itt több a tüsök, meg az elvágatás, meg nagyobb a vadveszély és árok is van, de sokkal járhatóbb és rövidebb út.
Keresés: A megadott helyen nem találtam parkolót. Az úton hagytam a járművet úgy, hogy a lehető legkönnyebb legyen kikerülni, ha a ház fele megy autó.
Gyalogolni kellett pár percet, de nem volt fárasztó, köszönhetően a kellemes nyári délutánnak. Hőségben ez nem valami kellemes, mert nincs a töltésen fa, így jobb, ha az erdő szélén sétáltok, csak akkor nem láttok szinte semmi érdekeset. A rejtekhely viszonylag hamar meglett, mikor a közelébe értem. 3 percig nézegettem, hol kellene bejutni oda (nagyobb darab vagyok). Végül sikerült, nem is volt annyira vészes.
Helyszíni jelentés A rejtekhely kicsit nyirkos volt, de a védelemnek köszönhetően nem ázott be. Remek álca. A logbookba nem emlékszem, hogy beírtam volna a nevem, de a logjelem tuti benne van. A környéken sok a légy, szúnyog és földi darázsfészek és a barikaki.
A túra során 5 nyuszit, 1 fácánt, és 1 őzet láttam. 3 nyúl és az őz az úton ment keresztül. Nem is ijedtek meg, épp csak pár méterre lementek az útról. Vigyázzatok, mert simán elébetek szaladhat szinte bárhonnan.
Távozáskor két (kóbor)kutya közeledett. Messziről szaladtak felém, de nem mondanám, hogy rám támadtak, mert csak pár méterről ugattak. Azért megijesztettek kicsit.
Baktó felé indultunk neki, a Szeged-Békéscsaba vasútvonallal párhuzamos hátsó úton. Forgalom zéró, még a Müller horgásztónál sem volt mozgás. Az aszfalt durva, nehezen biciklizhető murvába, majd földútba váltott, aztán kiértünk a Köves töltés felől érkező aszfaltra. A töltés jól járható volt, bár az aszfalt ott is földútra váltott, de jól kerékpározható volt.
A láda jól el volt rejtve, nehezebben lett meg az átlagosnál. Logolás után még egy km-t elmentünk a "Hét nővérhez", a percsorai repülőbaleset emlékművét sajnos csak messziről láttuk, nem volt kedvünk lemenni a gátról. A gátszakadás helyén található tóhoz is lementünk. Kicsit hátborzongatónak találtam a helyet, nem volt az a kellemes tóparti feelingünk. Erre még rátett egy lapáttal az a nagy halom szemétkupac, amit a kedves piknikezők a tóparton felejtettek. Örülök, hogy szegedi lokálpatriótaként eme sajnálatos esemény helyszínére is eljuthattam - természetesen a geocachingnek hála. Köszönjük!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1] [wapon beküldött szöveg]
Mindszenten átmentem a Tiszán (komppal, lol), majd a gáton hátszélben kerekeztem a tábláig.
A láda keresésénél sokat segített az akusztikus jelzés. Ha az nincs, lehet h meg sem találom.
Ezután a Dóc felé vezető földúton találkoztam egy traktorral, ami éppen az utat tárcsázta ... omg ... outival nem éppen járható volt ... Nagy kalandom északon sokadik fejezete. ...
Karbantartottuk a ládát Strombus unszolására. A láda ott volt, de már megsüllyedt és a vegetációs időben láthatatlanná válhat. Kitakarítottuk, kiszárítottuk, a belső ládát cseréltem, aztán úgy rejtettem vissza, hogy egy darabig észrevehető legyen. Még egy kis koponyát is tettem a rőzsére. Lehetne persze invenciózusabb rejtés is, de aki eddig eljön, az megérdemli, hogy ne kelljen sokat kutakodnia. A sárga jelzésen az út személyautóval nem járható jelenleg, bár a sorompót most felnyitották.
Hódmezővásárhelyről kerekeztem ide a gáton, keresztül-kasul csatangoltam a sűrűben, de a ritkuló levélzet ellenére sem akadtam a ládára. Egyetlen vigaszom a vonuló vadludak "zaja" és látványa volt.
A mellékelt, bizonyítéknak szánt képek alapján kérem a rejtőt a találat elfogadására.
Megpróbáltuk megtalálni a Petresi gátszakadás ládáját, de sajnos sikertelenül jártunk.
Lehet, hogy meg van a láda, de mi sajnos nem találtuk.
A mellékelt log és képek alapján kérjük a megtalálás elfogadását. Köszönettel.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Csengele-Hódmezővásárhely közötti bicajos ládavadászat napos, meleg időben. A célt Dóc felől közelítettem, először aszfalton, majd átlyuggatott keresztgát koronáján ide-oda kanyarogva, végül az egyenesebb Tisza-töltésen. Szemléletesen ábrázolják az árvízi eseményeket, ennek áttanulmányozása után bebújtam a susnyásba a ládáért. Visszaút Algyő felé.
Algyő és Mindszent között a gát mindkét oldalon kerékpárral jól járható volt, se sár, se por. Rengeteg őzet, nyulat, és rengeteg madarat láttunk. Köszi
4 napos Csongrád megyei kerékpár túrán találtam meg.
Az első nap Szegedről Csongrádra tekertünk, a kerékpár túra célja az volt, hogy megkeressük Csongrád megye jellemző földrajzi pontjait (észak, dél, kelet, nyugat, mély, magas, közép, Maros-Tisza torkolat, Körös-Tisza torkolat), az ötletet pedig a Csongrád megyei Természetjáró Szövetség jelvényszerző túrája adta.
Ez a hely egyben Csongrád megye földrajzi középpontja is.
Köszönöm szépen a lehetőséget, nagyon jól ismerem a helyet szinte kívülről, egy évbe 2-3 leszoktam menni pecázni! És úgy gondoltam, hogy ha már elkezdtem a geoládázást akkor ezt nem hagyhattam ki!
Lopakodóval és Piással elkövetve:-) [wapon beküldött szöveg]
Már a Mártélyi verseny után is terveztem, hogy megnézem ezt a helyet mert érdekelt, csak akkor míg megkerültük a Tiszát a sok útba eső láda miatt már nem maradt rá idő, most végre sikerült.:-)
A nyuszi csontvázat mi is előbb találtuk meg mint a ládát.
Nem tudtam a gátszakadásról. Jó, hogy megmutattad.
Rettentően idegesítenek a "kivéve engedéllyel" táblák, a maguk fajtának van, a magunk fajtának meg nincs. A gát teteje tele terepjáró nyomokkal.
Köszi a rejtést!
Leírhatatlan élmény volt! Naplementekor jöttünk a kocsival közelíthető javasolt útvonalon, így nyulak és őzek serege fogadott bennünket. Egy nyúl a töltésen még a táplálkozását sem volt hajlandó befejezni a kedvünkért. Az ártér csodálatos. Láda is meglett a nyúl csontváza mellett. :)
Csongrádi ládázás 1/12
Földúton el tudtunk menni az ajánlott parkolóhoz kocsival. Innen gyalog mentünk tovább a gáton. A láda előtt kb 200 méterre a gáton láttunk egy kis siklót. A koordináták pontosak voltak.
Köszönjük a rejtést.
Egy húzosabb rejtés után könnyű préda volt ez a ládika. Egyáltalán nem buta a jelszó, Skalp, sőt nagyon el van találva, ha lehetne ezt is külön értékelni, akkor 5-öst érdemelne.
A hosszú hétvégén családot látogattunk, és útközben megálltunk egyet ládázni. Ez egy kicsit hosszúra sikeredett, ugyanis a térkép alapján nekem nem volt ennyire nyilvánvaló, hogy a földutas szakasz ilyen hosszú. Kicsit szeles de szép időben sétáltunk a családdal, és GyöngyVirág (2,5) is a saját lábán ment végig oda és vissza is.
7 évig laktunk Szegeden, így a Nagyárvízről sokat hallottunk. Örülök, hogy ide is eljutottam. A jelszó, ha jól sejtem, egy ismert filmre utal, de akkor is eléggé cinikus!
A láda ki volt túrva a helyéről, de nem hiányzott belőle semmi. Logolás után rendesen visszatettük és betakartuk.
Az emléktábla "ilyesztő" és elgondolkodtató volt. Mi is lementünk a Tisza árteréhez, csodálatos eltöltött percek voltak,nagyon köszönjük az élményt! :)
Andris és Orsi
Megtaláltuk! Nem kevés bozótot kellett átnézni érte, már majdnem feladtuk, de végül sikerrel jártunk.
A kerékpárral kirándulóknak örömhír, hogy nagyon jó állapotban van a töltés, Szegedtől szinte végig, már nyoma sincs a tavaszi "szántásnak", így bátran neki lehet vágni.
Viszont a hazafelé fújó szelet senkinek nem kívánjuk... :-)
Már kitaposott "kesser ösvények" vártak, nagyon könnyű volt megtalálni. Próbáltuk úgy visszarejteni hogy ne legyen messziről kiszúrható a rejtek és az utánunk következők jobban megdolgozzanak érte. :-))
Köszönjük a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm. A petres79 kerékpártúra keretében már hatodjára kerestem fel a petresi emléktáblát, de most először jutott eszembe, hogy megnézzem előtte, hogy van-e láda a környéken... Szerencsére igen, méghozzá meglehetősen jó helyen.
Könnyen megközelíthető a láda, bár közeli, jellegzetes pontok híján a megtalálása gps nélkül komoly kihívást jelenthet. A tartalma igen gazdag, jó sok kis ajándék van benne:)
Jó kis láda volt, a caching pedig mindig élmény:)
Kilométereken keresztül sárdagasztás. 1 km-el messzebb le is kellett tennem a biciklit, gyalog vágtam neki az utolsó szakasznak.
Hónapok óta nem kereste meg ezt a ládát senki, valószínűleg a terepviszonyok miatt még hetekig nem is jön erre kesser. Én legalábbis nem javaslom.
Köszönet a rejtésért.
Mi a jobbra-fordulónál parkoltunk, tovább a kocsink nem bírta a sarat. Innen kb 10 km volt oda-vissza a séta, sárdagasztással kombinálva. A szép őszi időben egy jót sétáltunk.
Mucik, Pannababa és Mucianyu
Miután én lettem a láda gazdája, rendbe tettem azt, van benne új logfüzet, stb. Nem változtattam a helyén, maradt ugyanott, de kicsit jobban álcáztam, mert most nem volt álcázva, csak ott volt a földön. De jellemző a helyre, hogy még így sem kelt lába a ládának.
Lehet keresni továbbra is.
Autóval és gyalog kerestük meg ezt a ládát. Már rég kíváncsi voltam a gátszakadás helyszínére. Eredetileg azt hittük, hamarabb oda tudunk érni a a ládához, de persze más az út és az idő légvonalban és megint más a kanyargó gáton. (Így jó kiadós gyalogtúra volt a gáton.) Láttunk vagy 200 bárányt pár kecskével (a barik elmenekültek előlünk), valamint őzet, nyulat, terepbringásokat... Egy kis tévúton járás után még a távolugrást is gyakorolhattuk élesben egy csatorna felett. Szerencsére sikerült megfelelően kivitelezni az ugrást. :-) Összességében egy nagy élménnyel lettem gazdagabb! :-) Köszi a rejtést!
A logbook teljesen megsemmisült! A jelszó első része már nem is olvasható, csak esetleg ki lehet következtetni, hogy mi is akart lenni (még egyenlőre).
Sajna én nem olvastam vissza loggokat, így nem készültem csere cuccal, de ha jár arra valaki legalább egy papírra írja már fel a jelszót, (mert a rejtőre elnézve aktivitását nem igen lehet számítani).
Ha addigra teljesen megsemmisülne a jelszó hívj nyugodtan.
Ja és a földúttal csak óvatosan és CSAK SZÁRAZ IDŐBEN, de ha szíveden viseled autód sorsát akkor inkább ne menj rá vele!!!
[wapon beküldött szöveg]
Szép hely, de a kerékpárosok vigyázzanak, mert apukám biciklijének hátsó kerekén kilyukadt a gumi, így gyalog mentünk visszafelé a töltésen, amíg egy AUTÓS barát meg nem érkezett és fel nem vett bennünket. A logbookba írt időpont (17:40) hibás. Aki arra jár és gondolja, kijavíthatja 18:40-re. (ez a láda megtalálásának helyes időpontja) Köszönjük a rejtést!
Nevezetes hely.
Néhány jótanács: A birkáknál egyenesen! Csatorna előtt jobbra. A szúnyogoknál balra. A parkolótól messze. A dzsuva túlsó felén. Esőben ne! Idős rokonokkal: csak ha van humorérzékük! :-)
Ezt a megtalálást totzolinak ajánljuk, aki rábeszélt minket, hogy ezt már ne hagyjuk ki.Megmutatta a helyes utat. a mindszenti kompolást választottuk Akelával Hódmezővásárhelyről. Dócról bementünk a gátig, szárazon jó volt az út. A csatorna átugrást nem mertük bevállalni, így a gáton mentünk 2,3 km-t. Megérte, szép volt a vízpart. Hamar letudtuk, mert a vérszívók a szúnyogriasztó ellenére is vehemensen támadtak. A ládánál megnéztük az ominózus csatornát, egy csepp víz sem volt benne, visszafelé átvágtunk a csatorna szélén, és csak 1 km volt az út. Nyulak és őzek társaságában menekültünk a szúnyoghad elől. Levadásztuk a mumust, megérte.
Na végre. Lakóhelyem 35 kilóméteres körzetében a Tisza jobb partján az utolsó láda. Ez a harmadik nekifutásunk. Tavaly ősszel a sárban ragadtunk benne, a télen 15 fokos fagyban a traktornyomokkal nem bírkozott meg a corolla. Most minden összejött. Állandó segítőmmel, Maatival, vittünk kerékpárt, GPS-t, leírást. Klassz hely, az út is jól járható. A töltésig mentünk a földek között, onnét kerékpárral. Láttunk nyulat, fácánt, őzet. Köszönjük a rejtést.
"Földesúton a Tiszához" nevű túránk alkalmával kerestüt meg ezt a ládát. A Tisza partján még sosem voltunk,ezért vettük erre az irányt!
Érdemes volt ide látogatni, a hely gyönyörű az élővilág csodálatos!
Biztosan vissza fogunk még látogatni ide!
Kanyargós,poros utakon zötykölődve utunkba ejtettük még:GCMora és GCCKTT -t is. Köszi a rejtést!!
Kis kerülővel, de eljutottam a ládáig. Először egy nyúlgáton indultam el, de vissza kellett forduljak mert a vége felé már járhatatlan volt az út. A helyes út megtalálása után egészen a láda lejáratáig gurultam.
Megtaláltuk. Másfél éve már egyszer próbálkoztunk, de akkor a kocsival beragadtunk a sárba a gát elején, így a kiszabadítást követően, nyakig sárosan gyalog nem próbálkoztunk. Jobb is, mert hosszú séta lett volna... Most jobb volt az idő, de most sem tudtunk sokkal tovább menni és eljutni a javasolt parkolóig, olyan mélyen ki volt járva a gát teteje és nem akartuk kockáztatni az autó aljának épségét. Mikor nekivágtunk nem gondoltuk, hogy egy ekkora kört kell megtenni a ládáig. Visszafelé már átvágtunk a szántóföldön. Még két vízelvezető árok átugrásával és a felszántott területen bukdácsolva is megspóroltunk legalább 2 km sétát és fél órát. Az utánunk jövőknek azt javasolom, hogy amikor kb 900-t mutat a GPS irány toronyirány. Két vadkerítést ugyan mászni kell, de jóval rövidebb.
Hála a fagyos időjárásnak, lehetőség volt a sárdagasztás nélküli gyalogtúrára Dócról. Kellemes 12 km-es gyaloglás nagy kör megtételével az emlékhelyig és a hétnővér fához. Remek volt.
Mint már tavaly júliusában kelt logomban jeleztem, még a láda elrejtése előtt jártunk a petresi gátszakadásnál és a Hét nővér nyárfánál. A mai nap folyamán újból eljutottunk ide és most már az elrejtett geoládát is megkerestük. Megnéztük újból a nyárfát is. Most, hogy nincs rajta lomb, további "véseteket" lehet az ágain találni. A legrégebbi 1937-ből való. Csodálatos volt az idő, a levegőt szinte harapni lehetett. A csendet csak a közeli földeken munkálkodó traktor törte meg. Mi az algyői híd felől a töltésen közelítettünk. Innen 13,5 km a láda.
Mindenkinek figyelmébe ajánlom, hogy ez a megközelítés csak töltéshasználati engedély birtokában szabályos. Egyébként súlyos pénzbírságot kockáztat az ember, ha megállítja a gátőr vagy a rendőr.
Eddig a Tisza vidéke nekem csak a szegedi tiszapart volt. Ezért most egy kicsit tágítottam a kört. A megközelítése kicsit tekervényes de a hely nekem kellemes.
A rég látogatott láda már messziről kiabált, a megtalálása nem okozott problémát.
150m-re megközelítettük földes úton. Árokugrás, kis séta. A láda gyorsan meg lett, és gyorsan odébb is álltunk. A második szúnyogszázadnak már csak imitt-amott jutott vér.
Nagyon szép helyre sikerült rejteni a ládát, köszi! Kár hogy nem áll rendelkezésre valami vízi alkalmatosság a Bodzási út, vagy a régi Tiszai út végén - leginkább híd -, akkor megspórolhattam volna kb. 20 km bringázást Vásárhelyről. Ez esetben viszont kihagytam volna egy rakás tök jó helyet a Tisza mentén.
20. ládánk! Algyői népek révén egy számunkra emlékezetes helyen gyűjtöttük be ezt a fontos mérföldkőnek számító ládikát. Dóc irányából közelítettük meg a petresi erdőn keresztül. Gyönyörű erdő ajánlom mindenkinek! Vigyázzatok a keresésnél mert a fű most kb. derékig ér, rengeteg a kullancs! Köszönet.
Igaz, hogy második nekifutásra, de sikerült. Most elszántabbak voltunk, vagy más oldalról közelítettük meg a ládikót. :-)) A férjem a rövidebb út reményében még árokugrásra is rá tudott venni. Elvégre a bakancsomat fel kellett avatni.
Köszönet a rejtésért!
Megtaláltuk! :) Jót sétáltunk(törvénytisztelő állampolgárként) a gát tetején, néztük az élővilágot, a visszahúzódóban levő Tiszát, amikor szembesültünk az ŐSLAKÓK szabadidőeltöltésével :( lásd képek :((. "közlekedni csak ún. gátonjárási engedély birtokában szabad, mely beszerzéséről a vízügyi igazgatóságoknál..." biztosan volt neki ilyen?! NO COMMENT! Ma rossz napom van??
Egyébként árvíznél már voltam, gátszakadásnál még nem, de valóban a víz erejét tisztelni kell!
Köszönjük a rejtést!
Mi Dóc felől jöttünk be egy úton amit a tuhu is jelöl. Nem kellett sem a gáton menni, sem engedélyes utakon. Egy jól járható földúton mentünk és a ládától kb 200m-re álltunk meg. Gyors, könnyű találat volt. Útközben rengeteg nyulat láttunk.
Zsolti megközelítését választottam én is. Ez az út a TOPO-n is szerepel, szépen el lehet menni ilyen száraz időben a gátig, onnan már nincs egy km sem a ládáig. Nehéz elképzelni a megvadult Tiszát ilyen alacsony vízállásnál.
Üdv Mr Zerge.
Ok [wapon beküldött szöveg]
Szeged és környéke ládafehérítés. 15/2.
A töltésen sok fácánt láttunk. Viszont a gát most nagyon csúszós volt. A láda hamar meglett a pontos koo.k miatt. A leírás nagyon érdekes volt, és még elképzelni is félelmetes milyen lehetett valójában az árvíz. Irány GCKsts.
Téli kérékpáredzés 85 km-en a Csengele - Pusztaszer - Kistelek - Dóc - Balástya útvonalon 3 ládával. Az éjszaka hullott hódara miatt az utak vizesek, néhol jégbordásak, a mellékutak mindenütt vastagon jegesek voltak. A sok veszély ellenére igazi télies Alföld élményt nyújtottak a ládák, jó kör volt.
GCPHVE után egy jó 30-as résztáv következett Balástyáig, majd egy visszafogottabb szakasz Dócig. Ezen a kis szakaszon friss jeges-havas csíkok húzódtak az úton az idegeimet borzolva. Így persze a tempózás a csíkok között ment. Közben a csongrádi úttól felbukkant a , aztán elkanyarodott, de a hűségesen kitartott a Tiszáig.
Dóc központja után jött a kerékpáros jégtánc: 7+7 km fagyott bordára tapadt jégre hullott friss ónosszitáláson. A gátig még csak-csak 15-18 km/ó, a gáton meg 12-14 km/ó. Megint a kihűlés veszélye fenyegetett. Ráadásul a gát kanyarulatától egy elvadult birkanyáj miatt kellett tovább lassítgatni: állandóan megálltak, rám bambultak, aztán egymásnak dőlve lassan bandukoltak előttem. Végre leszaladtak a fák közé, és máris csúszkálhattam a magam kemény 12-14 km/ó tempójával :-(. 900 m-nél jött egy elágazás jobbra, lekanyarodtam. A jeges tócsák után egy kb. 10 cm széles mély, keményre fagyott bordában egyensúlyoztam 200 m-ig. Leizzadtam.
Erről az oldalról viszont 2 biciklis árokugrás után egyből a láda jött :-). Felmásztam a hatalmas gátra: jókora ereje lehetett a Tiszának, hogy ezt a földhalmot átmosta.
Visszafelé ugyanúgy tekertem, ahogy idefelé már bevált. Dócnál fellélegeztem, amikor elértem a vizes, jégbordákkal tarkított aszfalt utat. A Balástya vasútállomásig hátra lévő 13 km-t repülve tettem meg 28-32 km/ó között, bár a külső tányért itt sem használtam. Jól esett a pörgetés, végre bemelegedtem.
Jót csúszkáltunk e felázott töltésen.
Kicsit megdöbbentő látni azt a helyet, ahonnan Szegedet elárasztotta a Tisza.
Szerintem az a tó, a gátszakadáskor kizúduló víz alámosásakor keletkezhetett.
Megtalálás után le akartunk menni a Tisza partra az egyik lejárón, de az erdőben elakadtunk, nem a megfelelő garnitúra gumi volt az autón. Még jó hogy tolatva azért el tudtuk hagyni a helyszínt.
Pompás kesselés az indián-nyárban. Mivel nem vágytam biciklizni Szeged és környéke reggeli forgalmában, autóval jártam le a deszki nagy fát, a fiumei vasutat és Sziksófürdőt, majd onnan indult a csodaszép 150 kilométeres fekvőbringa-túra, benne egy kis geo-csíny (majd beszámolok róla, ha eljön az ideje), a pusztaszeri emlékmű és a petresi gátszakadás. Eleinte borús idő, majd meleg napsütés. Nagyon élveztem a bringázást, még a vége felé is 30-35 km/órával utaztam, és kicsit sem fáradtam el - remek dolog a fekbőbicó! Július elején vettem használatba, és ma érte el a 2500 km-t.
A nap fénypontja! Meseszép volt a bringázás a töltéseken. Most száraz a talaj, jól elment rajta a fekvőbicó. Érdekes volt az infó-táblánál elképzelni az egész katasztrófát - hihetetlen vízmennyiség jöhetett. A láda nem igazán a bokros "közepén" van, inkább a gáttól nézve túloldalán, körbejárva egyből megtaláltam.
Közönséges töltésnek tűnne a hely ha az információs tábla nem írna a korabeli megrázó eseményekről. Most alacsony víznél talán nem is lehet elképzelni az akkori viszonyokat. Kerestem a nagy nyárt is, de félek vagy nem találtam a megfelelőt, vagy valami gubanc van a derékbőséggel. :-)
Már egy héttel ezelőtt is voltam kinn bicivel,de akkor nem találtam meg.Ma,mivel nagyon szép volt az idő,ujra kibiciztem és a leirások ,meg a fényképek alapján,kb.10 percnyi keresést
követően megtaláltam a ládát.Hozzá kell tennem,nekem nincs
GPS-em,igy kicsit nehezebb volt,de sikerült.Nemrég regisztráltam
ezen a honlapon,de tetszik és más ládákat is meg fogok keresni
GPS nélkül.
Jó szórakozás és szép kirándulás igy nyugdijas évekre is.
Köszönöm.
Szeplő
A félig hardcore tervemet (Szeged-láda-Szeged) főleg aszfalton terveztem megtenni, mivel teleszkóp híján neem akartam a töltést bevállalni. Végülis ezt a tervemet egy defekt meghiúsította, így maradt az autós változat. Az autót Dóc határában hagytam, innen toronyiránt a kukoricás és az erdő között érkeztem. Jó kis séta volt, sok őzet és nyuszit láttam!
A rejtés témája nagyon érdekes, a koordináták is igen pontosak! Köszi!
Amíg Pétör és Gabi fiaink a Zempléni hegyekben geoládáznak a nagyszülőkkel, addig mi Timi lányunkkal itt az alföldön. Szép időben, kellemes séta a ládáig. A bokor közepének a megközelítésére érdemes odafigyelni, mert rossz döntés esetén akár több szúrást is össze lehet szedni a szúrós ágak miatt. Szerencsére nekünk ezt sikerült elkerülni.
Elölről mentem be a bozótba, káromkodtam is eleget.
Aztán mikor már csak néhány méterre kúsztam a ládától, aggódó röfögés hallatszott 10-15 m-re tőlem. Megállt bennem az ütő, körülnéztem, na hova másszak fel? Miután semmi erre alkalmas hely nem volt 200 m-en belül, inkább el kezdtem hangoskodni, fütyülni, hátha elmegy a disznó kedve attól, hogy megkóstoljon. Szerencsére elment.
A következő láda Mártélyon várt rám, gondoltam talán a komp egészkor megy át. Így aztán várt rám 1300 m sprint "gát" a kocsiig és 8.35-kor el tudtam indulni. 8.57-re a kompnál voltam (el tudjátok képzelni a repesztést a gáton és a közúton) és a komp át is ment egészkor. Velem.
Gyermekkori csavargásaim, madarász kirándulásaim újabb kedves helye kapott geoládát, aminek nagyon megörültem. Mivel itt is szinte minden bokor, fa személyes jó barátom, nem volt gond GPS nélkül megtalálni (persze az ökörcsapás is vezetett).
Egy tippem azért lenne a rejtő számára: a terület a helyi nép nyelvén a "hetvenmeter" az az árvízvédelmi terület, amely a töltésláb szivárgózónája a gyűjtőárokig. Ezt nem művelik mezőgazdaságilag, de az ATIKÖVIZIG gondozza, és nem kizárt, hogy a gyalogakácost előbb-utóbb kivágják a terület gondozása keretében. Akkor a láda esetleg megsemmisülhet... Én a magam esze szerint ezért inkább egy nagyobb fa tövébe tenném, az árokparton.
Más adalék az előttem szólók tájékoztatását kiegészítendő: Aki bemegy a szántóföldre megtekinteni a légibaleset emlékoszlopát, még kibetűzheti, hogy az bizony 1935 julius 3-án történt, amikor is Nyáry György m. kir. repülő főhadnagy halt meg gyakorlatozás közben. Tekintve, hogy a világon az első hitelesített, szabad repülést helikopterrel csak 1937-ben hajtották végre (2600m magasság, 81 perc, 122 km/h, 80 km-es zárt körben), nem valószínű, hogy hősünk helikopterpilóta volt.
Végezetül egy kis árvízvédelmi érdekesség: az emléktáblánál az ártéren található tó ma is rendkívül mély, kiszáradni soha nem szokott, mivel ezt a tavat a gátat átszakító vízözön mosta ki az egykori (egyenes vonalban futó) gát mentett oldalán. Aki besétál a horgászok taposta utakon a tó mellé, észreveheti, hogy a körvonala némileg "babapiskóta" alakú, a középtájon É-ról és D-ről benyúló földnyelvek tulajdonképpen az egykori védtöltés maradékai.
Egyébként a táj régtől fogva legendás vadbőségű hely, a Dóc felől közelítők a Pallavicini grófok által telepített "remízerdők" (Bíbichát) közt jönnek ide. Ezek az erdők, és vaditatók nevelték a világhírű apróvadállományt, amelyet csak néhány kivételesen jó puskás vendég "arathatott". Nem véletlen emlékezik meg erről Széchenyi Zsigmond Ahogy elkezdődött c. hazai vadászélményeit feldolgozó nagyszerű könyvében.
Idén május 13-án a környékbeli gomba lelőhelyek végiglátogatása után, Hajdú Misivel a CSEMETE gombász szakosztály vezetőjének kalauzolásával mi is elmentünk a gátszakadás helyét jelölő táblához. Készült néhány fénykép a táblánál és a Hét nővér nyárfánál is.
A fa pontos koordinátái: N 46°26.614 E20°11.476
Erről a pontról már biztosan felfedezhető. A fa érdekessége - ha valaki figyelmesen megnézi, - hogy ha 45°-ban feltekint rá, akkor különböző dátumokat lát rajta, amiket késsel faragtak a fa héjába. A legkorábbi amit felfedeztünk 1940-ben került rá. De van 1972-ből is, ill. néhány név. A másik érdekesség, hogy több mint hét évtizede egy repülőgép neki ütközött a fának és letörte az egyik ágat. Ennek nyomai is látszanak. A gép még repült pár száz métert Algyő felé, majd lezuhant a szántásban. Ennek van egy rossz állapotban lévő emlékműve is a becsapódás helyén. Ha a gátszakadás helyétől elindulunk a Hét nővér felé, akkor kb. félúton a töltésről balra nézve megláthatjuk a szántón az emlékműt. Hacsak nem takarja kukorica vagy gabonaféle.
Más megközelítési mód is létezik Dóc felől. Ugyan, ez is kissé zötyögős, de legalább van alternatív lehetőség is:
Ha beérünk Dócba akkor az N46°26.275 E20°08.235 ponton kanyarodjunk jobbra az Alkotmány utcára. Menjünk 0,99 km-t az N46°25.755 E20°08.145 pontig. Itt kanyarodjunk balra és menjünk 3,7 km-t nyílegyenesen az N46°26.547 E20°11.000 pontig. Közben balról elhaladunk a Bibicháti erdő mellett. Ez a legutóbbi pont a földút és a töltéskorona találkozása. Innen balra már szinte látótávolságra van a gátszakadást jelző tábla. Nyugodtan el lehet menni a tábláig kocsival. A környékbeliek is a hullámtérben lévő kubikokhoz járnak horgászni. Nem hiszem, hogy mindenkinek lenne töltéshasználati engedélye.
Nagyon kellemes és szép hely. Jót sétáltunk a töltésen.
A rejtővel is találkoztunk, viszont a nagy nyárfá(ka?)t nem találtuk meg. (Illetve volt a végén egy most már helyesnek tűnő tippünk, de nem áltunk meg.)
Mindig is el akartam jönni ide, most végre lett apropó. Köszönjük a rejtést. Nincs is szúrós helyen a láda.
Ezen a helyen is számítsatok barátságos szederindákra,szúrós bogáncsra és karcolós susnyára , de volt x számú barátságos nyuszi és szép garélia erdő,ja és szmogmentes levegő!
Mivel nem bírtam aludni, gyorsan kimentem a szűz ládához. Bár csak második lettem, de "kárpótolt" az a sok nyuszi és fácán, amit az úton láttam. Most is igaz volt az a geocaching alapszabály, hogy 2 pont között a legrövidebb távolság nem az egyenes:-)) Sikerült új utat találni a ládához (tuhun berajzolva: 2007.07.26), az út egy részén rengeteg nyuszi sütkérezett a reggeli napsütésben a földút közepén és alig akartak elmenni a kocsi elől:-))
N 46° 26,060' E 20° 11,046' 85 m [GCPTRS+emlek]
N 46° 26,364' E 20° 6,375' 84 m [GCPTRS+docra]
jelzést követve. Dócon belül balforduló az 
N 46° 26,614' E 20° 11,476' 82 m [GCPTRS+nyarfa]
, aztán elkanyarodott, de a 
