Csicsói búcsújáróhely
A láda (18*8*7 cm) a Szentkút dombjának lábánál, hársfa tövén avarral és ágakkal fedve rejtőzik.
A logbookot tartalmazó vízmentes dobozkát kérlek jól zárd!
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
A híres búcsújáró helyek (szentkutak) sorozatába illeszthető ez a geoláda. A
Szentkutak Magyarországon jelvényszerző túramozgalomról az
alábbi honlapon tájékozódhatsz. Szokásomtól eltérően, szomszéd megyében telepítettem ezt a ládát, amelynek oka az, hogy közvetlen szellemi kapcsolatban áll a Somogy megyei Andocs búcsújáró helyével, ahogy később részletezem.
Csicsó megközelítése
Vonattal a 40. sz. (Budapest-Dombóvár) vonalon Szakály-Hőgyész állomáson szállhatunk le; autóval Szakályt a 65. sz. (Szekszárd-Siófok) országúton érjük el. Ha Szakály felől haladunk Hőgyész (GCHOGY) felé, a 65-ös út egy bal kanyarjánál találod a Csicsó autóscsárdát, ahol parkolhatsz
N 46° 30,663' E 18° 24,252' 220 m [GCCSIZ+parkoló] . A csárda háta mögött már látszik a nagy fekete fakereszt, amely mellett vezet
lefelé a szekérút a domboldalban a Szentkútig. Már messziről látszik a kis vadgesztenye-liget és a fehér épületegyüttes:
N 46° 30,473' E 18° 24,093' 185 m [GCCSIZ+kápolna] Egy kis szerencsével nem keveredsz a vonuló birkanyáj útjába. Másik megközelítés, ha a vasútállomástól indulsz, és negyedórás sétával felkapaszkodsz a célig a Szakály és Hőgyész közötti szőlőhegyen.
A kápolnától pár lépés lefelé a Szentkút, bőséges, hideg vizével:
N 46° 30,461' E 18° 24,116' 185 m [GCCSIZ+forrás].
Csicsópuszta a Kapos völgyében, a Szakály melletti szőlőhegy oldalában található. A hagyomány szerint Csicsó község a középkorban is búcsújáró hely volt;
szent kútját remeték őrizték. A török pusztítás után a környékre német telepesek is költöztek. Újra létesült a remeteség, 1731-ben költözött ide Szabados Fülöp miskei zarándok. Ő a forrás mellett kis cellát épített magának, kápolnával. A mai csicsói templomot 1745-ben építtette Mercy-d'Argenteau gróf (Claudius Florimond Mercy belga főúrnak, aki az egész környék földesura volt, a fogadott fia) a Szentháromság és Szűz Mária tiszteletére. A templom egyben az ő temetkezési helye is. A család emlékére nemrég egy nagy keresztet állítottak a kápolnához vezető út mellé. Szabados Fülöp kis cellája helyén épült még a 18. században a kétszintes remetelak. A remeteség később megszűnt, de a remeték emlékét máig tisztelik; Remete Szent Antal szobra előtt a kápolnában a búcsúsok gyertyát égetnek.
A betelepült németek magukkal hozták óhazájukból a Segítő Szűz Mária kegyképének másolatát (Mariahilf) , amit itt helyeztek el.
Az itt élő két nemzet saját hagyományait folytatta: a magyarok a csodás gyógyulásokat és segítségnyújtást a Szentháromságnak és a forráskút vizének, a németek pedig a Mária-képnek tulajdonították. Búcsús ünnepeiket is külön tartották. A németek búcsús ünnepe Mária nevenapja (szeptember 12.), a magyaroké Szentháromság vasárnapja. Ez utóbbi középkori gyökerű: elsőként Kálmán király rendelte el a Szentháromság napjának ünneplését (pünkösd utáni első vasárnap); Európa többi részén csak évszázadok múlva, a nagy járványok nyomán vált ünneppé. Érdemes megjegyezni, hogy a környékbeli falukból a II. világháború után kitelepített németek helyére költöző bukovinai csángómagyarok mély vallásosságuk ellenére nem kapcsolódtak be a búcsújáró hagyományokba.
A Segítő Szűz Mária-kultusz
A kultusz egy festmény köré épült. Idősebb Lucas Cranach német festőóriás 1514-ben alkotta az Eleusza-típusú Mária-képet, amelyet 1611-ben János György választófejedelem ajándékozott Lipót osztrák főhercegnek, aki passaui püspök volt. A képnek tulajdonított csodák és egy látomás alapján épült az 1627-ben felszentelt passaui Mariahilf templom, ahol azóta folyamatos a zarándokok áradata. A kép 1683-ban vált az iszlám terjeszkedés elleni harc jelképévé, amikor I. Lipót német-római császár, egyúttal magyar és cseh király valamint III. (Sobieski) János lengyel király seregei Bécs alatt szeptember 12-én legyőzték a túlerőben lévő Kara Musztafa seregét. A csata előtt a győzelemért I. Lipót e kép előtt imádkozott, míg III. János a częstochowai Szent Szűz kegyképénél. Ennek alapján XI. Ince pápa szeptember 12-ét Mária nevenapjaként iktatta be ünnepként, tiszteletére épült a bécsi Mariahilf templom is. Évek során a kép másolatok és változatok mintájául szolgált, amelyek főleg német nyelvterületen széles körben terjedtek; hazánkba elsősorban német telepesek útján kerültek. Az érdeklődők
itt olvashatnak főleg a hazai vonatkozásokról.
A népi emlékezet a Szentkút eredetéről
Az eredetmonda több változatát is lejegyezték.
A középkori eredetet homályban hagyja az a monda, amely szerint a 18. században disznókonda túrta itt ki
Szűz Mária jeggyűrűjét (más változat szerint a szobrát), a túrás helyén fakadt a csodatévő forrás. A forrásnál ma is látható a Fájdalmas Anya kisméretű szobra.
Még több csodás elemet idéz fel az
andocsiak legendája.
Andocs maga is hírneves búcsújáró hely ("öltöztetős Szűz Mária"). A legenda szerint angyalok menekítették át egy éjszaka Kalocsáról Mária kápolnáját és szobrát Andocsra a törökök elől, a mohácsi vészt megelőző években. Az angyalok átszállítás közben itt, Csicsón pihentek meg, de hajnalra így is Andocsra értek. Az andocsi zarándokok évente felkeresték a csicsói szent helyet, gyalogos fogadott zarándoklatuk állomásai: Andocs, Gerézdpuszta, Szorosad, Törökkoppány, Koppányszántó, Nagykónyi, Pári, Szakály, Csicsó - ez egybeesik a kápolna csodás átszállításának útvonalával. Az andocsi zarándoklatok 100. évében, 1936-ban hozták ajándékba és helyezték el a kápolna falán az
andocsi Szűz Mária képét.
A kalocsaiak is számon tartják a csodás eseményt, ők viszont már több évszázada évente zarándokolnak Andocsra Csicsót is érintve az "Ő Szűzanyájukhoz". Andocs azóta is megkülönböztetett tisztelettel fogadja Kalocsa zarándokjait.
Szakály
A közeli Szakályon található építészeti és történelmi érték a község temploma, amely a Mindenszentek tiszteletére épült; szentélye még a 15. századi gótikus templom maradványa:
N 46° 31,459' E 18° 22,923' 150 m [GCCSIZ+templom]. Régészeti leletek alapján Szakály földjén korai kelta település feküdt. Magáról a községről IV. László király idejéből vannak írott dokumentumok. Szakállyal szemben, a jelenlegi malom környékén terült el a nyomtalanul elpusztult, korábban jelentős Csernéd, amely 1351-től 1543-ig, a török invázióig a megyegyűlések színhelye volt. Vele együtt pusztult Szakály is, amely a későbbi betelepítéseknek köszönhetően új életre kelt. A községben a Rákóczi utca 340. sz. alatt volt található a tájház, amely az egykori népi építészetet és életmódot mutatta be. Sajnos ma már csak a ládaoldal fotói őrzik az emlékét...
Kapcsolódó geoláda:
GCANYA (Andocs) 
