WAP A doboz egy tuskó mellett kövekkel takarva.
rejtő száma 36204045256 TB jöhet

A templom:

A hazai műemlék állományban páratlan értéket képvisel Tornaszentandrás ikerszentélyes katolikus temploma. A Szent András plébániatemplom a XII. századból való, első írott említése 1283-ból található. A különleges kettős szentély és a hozzátartozó kisebb méretű négyszög alakú hajó a XII. század végén épült. Egyesek szerint II. András király felesége, Gertrúd királyné kíséretébe tartozó merániai stílust képviselő építészek alkalmazták az ikerszentélyes formát. Amíg a külső, a festői tömegalakításával tűnik ki, a belsőben a középkori falkép maradvány, valamint a Szádvár-i várkápolnából származó díszes mellékoltár érdemel figyelmet. A XIV. század első felében gótikus hajóval bővítették a nyugati irányba. Ebből az időből származnak a diadalív és a falak alakos falképei, melyek Szt. András legendáját, apostolokat és királyokat ábrázolnak. A török alatt rommá vált templom újjáépítését a XVIII. század közepén kezdték meg. A templom barokk berendezése: festett karzata, szószéke ekkor készült. A műemlék jellegű helyreállításnál elsősorban a régebbi korok emlékeit őrizték meg, a barokk jellegű oltárt, szószéket félreállították a falu lakóinak nagy bánatára, hiszen ezt a vegyes díszítésű belsőt ismerték kisgyermekkoruk óta.

Sok szép kép a templomról, belülről is

Belülről csak előzetes bejelentés alapján látogatható!
Telefonszám:06-48-452-040 Gregovszki Barnabásné Tornaszentandrás Kossuth út 13.

A falu története:
A község a honfoglalás kori települések közé tartozik. E táj őskortól lakott hely volt. A falu a tornai erdőispánsághoz tartozó királyi birtok volt. Az első okleveles említést 1283-ból ismerjük. IV. László király ekkor Vid fia Bengrének adományozta Szentandrás falut a környező falvakkal hasonlóan.
A település a Bebek birtokok egyik központja volt. Egy 1388-as oklevél szerint itt lakott Bebek Detre nádor tiszttartója. 1410 körül került a Bebek család birtokába a szádvári vár, amely körül kialakították a szádvári uradalmat. Szentandrás falut is az uradalomhoz csatolták és az hosszú századokon át osztozott az uradalom sorsában. Az 1430-as összeírás Bebek nádor fiainak 20 portáját említi a faluban.
A törökök pusztítása nem kerülte el a települést. 1576-ban a török felégette a falut. A lakosok elpusztultak, vagy elmenekültek és a templom gazdátlanul, romosan állott több mint 150 évig. 1577-ben azt írták, hogy a Szádvárhoz tartozó "Szent András Kovácsi puszta faluhely". A gyér 17.századi adatokból kiderül, hogy teljesen nem pusztult el a falu, néhány házzal szerepel az 1605-ös, 1612-es, 1626-os összeírásban.
A 17. század végén a szádvári uradalom az Esterházy család kezébe került, akik a 18. század elején megkezdték a lakatlan, vagy gyéren lakott falvak újratelepítését. 1730 körül Szentandrást is benépesítették a Felvidékről hozott szlovák családokkal..
A betelepített emberek vas ill. mészkőbányászattal valamint erdőgazdálkodással foglalkoztak.
Kiegészítő tevékenység volt a háztáji állattartás. Az Esztramos- hegyben végzett bányászat megélhetést nyújtott a környező települések lakóinak. A bánya 2 éve bezárásra került, ezzel növelte a térséget oly nagyon sújtó munkanélküliek arányát.

Forrás:
Tornaszentandrás honlapja

A láda:
A mikroláda (egy kissé megpreparált vitaminosdoboz) a templomtól nem messze egy tuskó mellett kövekkel takarva.

2013. 06. 28. Ládakarbantartás, logbook csere. Sajnos a fáról, ahol eredetileg volt a láda, letört az egyik nagy ág, majd le is vágták a maradékát. Szerencsére a láda megmaradt. Új helye az eredetitől pár méterre egy kivágott fa tuskója mellett kövekkel takarva.
2016.05.23. Ládakarbantartás. A com-on nem találták. Tényleg eltűnt. Kb. 10cm átmérőjű és 10 cm magas henger alakú dobozzal pótoltuk.