QR kódos pótjelszó a kastély kapuja közelében (N 48° 20,815' E 22° 07,062' 103 m) egy fa információs táblán!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.



A láda megközelítése:

A Lónyai kastély kapuja a  N 48° 20,815' E 22° 7,076' 106 m [GCLONK+Épület] ponton található. A biztonsági őrök a kapu melletti házban vannak, reggeltől estig szívesen beengednek, bemutatják a részleteiben felújított kastélyt! A kastély látogatásához érdemes előre bejelentkezni a 06 45 441 001; 06 45 441 048 telefonszámokon. A kastélyparkba a park bejáratán is be lehet menni  N 48° 20,798' E 22° 7,206' 106 m [GCLONK+Park]. Érdemes, gyönyörű szép fákat láthatsz ott. Napnyugta után a kaput bezárják. Ha éppen a helyi labdarúgócsapatnak van mérkőzése lehet, hogy belépőt vásároltatnának...

A település és a Lónyay család

Tuzsér ősi települése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén található. Egykoron birtokosa volt a Tuzséri, a Várdai, és a Lónyay család is. Ez utóbbi család, illetve tuzséri kastélyuk rövid történetével ismertetnélek meg Benneteket.
A Lónyay család története egészen a XIII. század elejéig nyomon követhető, Jakab nevű ősükről legkorábban 1217-ből maradt ránk adat. A család már ekkor magas közjogi méltóságokat töltöttek be. 1285-ben királyi adományképpen a Szatmár megyei Berence községből származó birtokos család Lónyára költözött, az utódok a faluról vették fel a Lónyay családnevet. 1627-től viselik a bárói, 1871-től pedig a grófi címet. A család egyik tagja később elnyerte a hercegi rangot.
A család legnevesebb tagja gróf Lónyay Menyhért (1822-1884). A XIX. századi magyar politikában és közéletben fontos szerepet töltött be. Andrássy Gyula után, 1871. november 14. és 1872. december 2. között miniszterelnök volt, de ezt megelőzően is több kormánynak is tagja volt: 1849-ben pénzügyi államtitkára volt a Szemere kormánynak, megalakulásától kezdve 1870 május 21-ig pénzügyminisztere az Andrássy kormánynak, majd ezután a Monarchia közös pénzügyminisztere volt magyar miniszterelnökké történt kinevezéséig.
Politikai szerepvállalása mellett egyik alapítója volt 1858-ban az első hazai biztosító társaságnak, később ennek az utódjának, a Pannonia Magyar Viszontbiztosító Részvénytársaságnak, amelynek elnöke lett, ugyanúgy, mint a Magyar Földhitelintézetnek. A Tisza-szabályozásának ügyében - mint a Felsőszabolcsi Társulat elnöke - is meghatározó szerepet játszott. Az Országos Gazdasági Egyletnél a közgazdasági szakosztály elnöke volt. Ezeken kívül számos vidéki egylet, takarékpénztár, iparegylet és közhasznú vállalatok is neki köszönhetik létrejöttüket. A Magyar Tudományos Akadémiának 1866. április 15-től alelnöke, 1871. május 17-től pedig elnöke volt.
A Lónyayak a XVIII. századtól Tuzsér birtokosai. A tuzséri Lónyay-kastély 1787 után épült. A földszintes, manzárdtetős kastélyt Lónyay János építtette barokk stílusban, eredetileg hat nagyméretű boltozott helyiséggel. Báró Lónyay János óbester (ezredes), a Magyar Királyi Nemesi Testőrségben szolgált. Bécsi tartózkodása alatt ismerkedhetett meg az osztrák barokk építészettel.

A kastély

A Tiszántúl egyetlen kastélya, amelyben barokk falképek maradtak fenn. A kastély kiemelkedő értéke az eperjesi származású, bécsi akadémián tanult, Kassán működő Wurtzinger Mihály 1797-ben festett mennyezeti freskója a díszteremben.

1880 körül Lónyay Menyhért a kastélyt Ybl Miklós tervei alapján két, emeletes, oromfalas szárnyépülettel kibővíttette. Ekkor történt a manzárdtető beépítése is. Homlokzatához oromzatos kocsifelhajtót csatoltak. A kerti és az utcai homlokzat jellege is módosult, új homlokzati architektúra készült. Az épület eredeti barokk megjelenése eklektikusra változott.
Az eredetileg közel 10 holdas, egészen a Tisza-partig nyúló, a kor divatjához igazodó angol parkot a kastély építésével párhuzamosan alakították ki. A kastélyt övező parkban még mai állapotában is sok értékes növény található: a százötven éves vagy ennél idősebb kocsányos tölgyek, feketefenyők, ezüsthársak és juharfélék az egykori park hangulatát idézik, ezen kívül találunk itt platánt, szivarfát, vadgesztenyét és kőrisfát.

Az egykori Kápolna-domb helyén alakították ki a családi sírkertet. Igaz, a családtagok többségét a Lónyai családi kriptában  N 48° 19,336' E 22° 16,275' 109 m [GCLONK+temető] helyezték örök nyugalomra. A kastélykertben ma három vaskereszt és egy kőtalapzat áll. Itt temették el, Odescalchi Jenőt és feleségét, Lónyay Pálmát, valamint fiukat, Odescalchi Miklóst a kastély utolsó tulajdonosát, feleségét, Tietgens Virginiát és lányukat, Margitot.

Az épületet 1919-ben és 1945-ben kifosztották, egykori berendezését széthordták, a falképeket megrongálták. Csak a díszteremben és az empire-teremben maradtak meg falfestmények. A kastélyegyüttesben a II. világháború után működött földműves-szövetkezeti iroda, pártiroda, magtár, fogorvosi rendelő, mozi, óvoda, kultúrház, tanácskozóterem, üzlet, a parkjában pedig futballpálya létesült.

A kastélyegyüttes helyreállítását az 1980-as években kezdték meg. A bejárattól balra eső szárnyban művelődési házat hoztak létre. 1990-ben a főépület teteje leégett, de azóta ismét helyreállították, a homlokzatát és földszinti helyiségeit felújították. A díszterem mennyezeti falképeit restaurálták.

A Műemlékek Állami Gondnoksága 1999 végén vette vagyonkezelésébe a főépületet, az együttes többi része önkormányzati tulajdonban áll.

Ládatörténet
2023. február 15. A ládát a gazdája (Ironman) felajánlotta adoptálásra. [Admin(Fazék)]
2023. június 9. Újláda és pótjelszó kihelyezése.
2024. január 12. Ládaellenőrzés. Láda, pótjelszó rendben. Ne lepődj meg, két láda is van! tapiapi