WAP
A láda( 15x5x8cm, téglalap alakú tárolódoboz) egy bokor tövében található a barlangok tetején, falevelek és ágak takarásában.

Megközelítés

A 13-A országút mentén Székelyudvarhely irányából közelítjük meg. Autónkat a kultúrotthon elött hagyhatjuk, amely kertje fölött átnézve, már látni lehet célpontunkat. Könnyű 30perces sétával közelíthető meg gyalog, de akár autóval is mehetünk gyengébb minőségű, köves úton.
A kultúrotthontól, Csikszereda irányába, a második híd után kell letérjünk balra, amely út majdnem a Kőlik lábához vezet.
Eső esetén a barlang melletti kis ösvény nagyon csúszos, nem árt az óvatosság. Ilyenkor inkább kerülővel, a füves részen menjünk fel.

Máréfalva (Román elnevezése: Satu Mare)

A Keleti Kárpátoktól nyugatra, a Hargita hegység és az Erdélyi-medence találkozásánál helyezkedik el. 4 km hosszúságon nyújtózkodik a Fenyéd-patak szűk völgyében, a Cekend-tető lábánál.
Székelyudvarhelytől 9 km-re, Csíkszeredától 43 km-re található

A falu belterületét északról magas dombhátak és hegygerincek határolják: az Aklos (856 m), a Falbükk (739 m), majd keletebbre a Somosnyak (845 m, tetején a Máré várával).
Homokkőbányája híres. Határa kopár, kevésbé termékeny. A falutól északra emelkedő Les-hegy konglomerátos-homokköves meredek falában kisebb barlang is található, amely a Kőlik nevet viseli.
Udvarhelyszéken talán itt látható a legtöbb székelykapu: a nagy, kötött, vésett, galambbugos székelykapu. Faragott, cifrázott, írott kapunak is mondják, mivel a díszítő motívumokat különböző körívű vésőkkel írják rá a kapura. Muzeális értékük vitathatatlan.
Ezek különböznek a csíki, gyergyói, kászoni és a háromszéki székely kapuktól.
A legrégebbi, a plébánia kapuja 1858-ból való.
A székely házatáját életnek nevezi. Mivel fa van bőven, fakerítést épít. A kerítéshez kapu is kell. A kapu egy sajátos szimbólum: bejárat az életbe.
A székelykapuk helyét, a kultúrotthon előtti térképen tekinthetjük meg, így könnyebben felkereshetjük azokat.
11 drb. közülük Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) képzőművészeti műemlékként szerepelnek.
A római katolikus templom a falu közepén, egy kis dombon áll. Nyugati homlokzati tornyát átlós elhelyezésű támpillérek erősítik. A hajóban a nyugati bejárat felett az 1772-es évszám olvasható. A torony Rákóczi kori felirata annak építési dátuma is lehet.

Orbán Balázs a "Székelyföld leírásában" így ír e helyről:

"A falu mellett északról magas hegy emelkedik, melyet Leshegynek a hagyományok szerint azért hívnak, mert ottan a hátrább fekvő Márévárának őrállomása volt a végett, hogy a Budvárából adott vészjelt a várőrizettel közöljék. E hegynek csaknem falmeredek szikla oldalában üregek tátongnak, ezek oly, barlangoknak nyilatai, melyekben a nép vész idején biztos menhelyet talált. Két egymás fölé helyezett s csak nem megközelíthetetlen barlang van itten. Az alsó (15 lépés hosszú és 10 lépés széles) barlangnak szabályszerüleg idomitott, boltivezetszerti. fölepe sziklatárnokon nyugszik, kaplijánál még most is látszanak a sarokhelyek, melyek erős vas ajtókat tartottak, meg van e barlangban a tüzelő hely kürtője, és a kézimalom fülkéje is. Az e felett lévő felső barlang, - hova csak ügyes mászó tud jutni - ép oly kiterjedései mint az alsó, innen sziklába vésett beszélő cső nyulik le az alsó barlangba, melyen át madárnyelven beszéltek - mond a hagymány - hogy az ellenség meg ne érthesse. A felső barlang ablakából mutatták meg a csalkörtüskalácsot a tatároknak. Ugyanis tatárok dulván a vidéket, Máréfalva népe védbarlangjaiba vonult, s midőn a tatárok a völgyen felmenének, a barlangban lévők reájok nyilazván, többeket, s azok közt vezérüket is elejtették. Dühbe jött erre a tatár had, s ostromolni kezdte a védhelyet; de az erős fekvésű védhelyhez nem férhetvén, ostromzárolták, hogy kiéheztetéssel szorítsák önmegadásra. Már elfogyott ostromoltak és ostromlóknak is minden eledele, midőn a barlangban lévők szalmából nagy körtős kalácsot csinálván, kimutatták s le kiáltottak : Lám mi jól élünk miig ti éheztek! Mit látva a tatárok, a falu feldúlása után távoztak. A megmaradt nép pedig hálaimát zengve vonult le menhelyérül, s régibb falujának fekhelyétől alább épité fel lakházait."

A Kőliknál évente mutatják be a falu lakosai a Mirákulum elnevezésű zenés-táncos előadást. Ez a Kőlik-legendához kötődik, cselekménye a tatár hadjáratok kíméletlenségét idézi, amellyel furfanggal szembe szállt a falu közössége. Ilyenkor benépesül a domboldal és tanúi lehetünk a székely múlt történeteire, szokásaira, kultúrájára épülő előadásnak.

Jó keresést kívánok!

Helga