A kis méretű ládát a teniszpálya feletti domboldalban egy bükkfa gyökerénél, kövekkel álcázva, lelitek.

---

Mostmár nemcsak a kijelölt ponton, hanem bárhol átkelhettek a határon! Fontos azonban, hogy személyi igazolvány vagy útlevél a későbbiekben is legyen nálatok!

Azok a gyermekek, akiknek nincs még személyi igazolványuk, továbbra is csak útlevéllel kelhetnek át.

Az Izra-tó

A tó a Szalánci-hegységet (Slanské vrchy) és a Zempléni-hegységet magában foglaló Eperjes-Tokaji-hegység (v. hegyvidék) egyik vulkáni kráterében keletkezett, több kis forrás is táplálja vizét. A tó vizét a Kolbása-patak (Izra potok) vezeti a Ronyvába, a tó a Bodrog vízgyűjtőjéhez tartozik. A tóban különböző rovarok, baktériumok, hüllőfélék és halak is élnek. Az, hogy ez utóbbiak hogyan kerültek ide, érdekes kérdés, mindenesetre a jelenlétükre utal a fényképen látható y-alakú ágacska is. A tavat minden irányból erdő veszi körül, így az északi parton levő büfé és a tavat körbevevő házikók ellenére is megkapó látványt nyújt. A tónál levő büfében forintért is lehet vásárolni, de jobban járunk, ha van nálunk euró. A tó neve szláv eredetű, szó szerint tavat jelent, v.ö. ukrán Озеро, szlovák jazero = tó. A szlovák Izra elnevezés végeredményben magyarból való visszakölcsönzés eredménye.

Nyaranta a tóban fürdőzők jó része szlovák nemzetiségű, tekintettel arra, hogy a határ szlovákiai oldalán a magyar közösségek az utóbbi évszázadokban, illetve az elmúlt 87 év alatt gyakorlatilag teljesen eltűntek, illetve asszimilálódtak. A korábbi magyar jelenlétre csupán egyes helynevek, sírkőfeliratok, illetve a környék falvaiban látható református templomok utalnak. Nagy tömbben élő szlovákiai magyarokkal legközelebb a Bodrogközben, illetve nyugatra Szepsi és Rozsnyó környékén találkozhatunk.

A tó első írásos említése 1270-ből való, Isra alakban. A környék 1881-ig Abaúj, 1881-1920 között Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott, Zemplén vármegye határa Kalsától és Pusztafalutól keletre húzódott észak-déli irányban. Az összességében igazságos etnikai revíziót megvalósító 1938. november 2-i első bécsi döntéssel a tó környékének egy része ideiglenesen visszakerült Magyarországhoz, de maga a tó a csehszlovák oldalon maradt.

Magyarország és Szlovákia 2006 tavaszán nemzetközi szerződésben állapodott meg 45 turisztikai célú határátkelő kijelöléséről. A határátkelőpontok listája a 120/2006. (V.17.) Korm. rendelet 1-es számú mellékletében található.

2007. december 21-ét követően nemcsak a kijelölt ponton, hanem bárhol átkelhettek a határon!

Izra asszony mondája

Hosszú idő után Izra rátalált arra, ami beteljesíthette álmát. Saját várat szeretett volna építeni, áttetszőt, mint a kristály. A tájon át sétálgatva a Slaná lábainál hatalmas kősó tömbökre talált. Úgy döntött, ezekből kell megépülnie a várnak. De ami napközben megépült, éjjel összedőlt. Mindenki elkeseredett, mert só sem maradt, a vár sem épült meg. A szlávok a végén mégis csak felszabadultak. A Finčík nevű híres harcos seregei élén elűzte az avarokat a Slanské-Hegység környékéről. Nem tudhatta, hogy a nagy erejű Izra varázslónő, megátkozta harcosait. Csak ő maga virrasztott és tehetetlenül bolyongott a táborban. Majd úgy döntött, egyedül indul a vár felé. Ahogyan közeledett, Izra varázslatai hatottak, és lábai elnehezedtek. Egyszer csak egy gyönyörűséges hegyi tündér jelent meg előtte. Körötte sellők repkedtek. A tündér egy kardot nyújtott felé, hogy övezze fel magát. Amint Finčík felövezte a kardot, azon nyomban visszatért minden ereje. Majd tanácsot adott neki a tündér, hogy menjen fel a hegy csúcsára, ahol egy kutat talál. A kútból merítsen vizet a sisakjába és mossa meg vele a katonáit. Úgy is tett, ahogyan azt a tündér mondta és a katonái megelevenedtek. Az új napra virradóra a katonák készülődtek, hogy megütközzenek Izrával. De ő újabb alattomos varázslattal megrontotta a friss kenyércipókat. Az éhes katonák rávetették magukat a kenyérre, de amint hozzáértek, megdermedtek. Amikor ezt Finčík meglátta, előrántotta kardját és kettévágta a cipókat. A kenyér azon nyomban sziklákká vált, amelyeket az emberek cipóköveknek hívnak. Finčík serege három napon át tört utat Izra várához, mivel ő mindent megátkozott, amit csak lehetett. De az erdei tündérek és sellők védelmezték őket, így érve el azt a pontot, ahonnan már látták a várat. Megdöbbenve látták, hogy a völgybe minden oldalról ömlik a víz és Izra lakába vakító villámok csapkodnak. A víz elöntötte a teljes völgyet és a vízzel együtt eltűnt a sóvár is kegyetlen úrnőjével együtt. Ezen a helyen van ma az Izra-tó, ami az avar varázslónőről kapta nevét. Finčík katonáival felment a hegyre a csodavizet adó kúthoz, de az is eltűnt. Csak egy kőtömb maradt a helyén, ahonnan valaha a víz tört elő. Azon a helyen építetett várat Finčík. A vár romjai letűnt korok tanúi, és a mai napig láthatóak a Slanec feletti várdombon

Megközelítés

1. Pusztafalu felől:
A falu központjától egy meredek, rossz minőségű úton indulunk kifelé, jól jöhet, ha észrevesszük az Izra kemping felé mutató kiírást. A faluból kiérve mezei úton haladunk tovább, balra a Tolvaj-hegy erdős-sziklás oldalára, jobbra a dombokon túl a zempléni folyók síkságaira nyílik kilátás. Az út nemsokára balra fordul, majd kb. 3-400 m után jobbra, tehát nagyjából követi az eddigi északi irányt. Elérjük az erdőt, és rövid emelkedő után érünk a volt Pusztafalu-Kolbása határátkelő pontra. Az út innen egyértelmű.

2. Kalsa (Kalša) felől:
Kalsa (Kalša) Sátoraljaújhelytől 40, Tornyosnémetitől 50 km-re van. A faluban tábla jelzi a helyes irányt. Kanyargós, emelkedő erdei úton 8 km után érünk a tóhoz, végig egyértelmű, hogy merre kell menni.

3. Nagyszalánc (Slanec) felől:
Szalánchuta (Slanská Huta) felé kell menni, autóval célszerű inkább innen közelíteni.

Ajánlom figyelmetekbe a geocaching.sk honlapon fent levő pontot is, ami szintén itt található!
A koo-i: N 48°34.245' E 021°29.679'.

Egyéb infók
Panorámafotó az Izra-tóról

Ládatörténet