-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP:
A láda egy fa tövében lévő üregben van, kövekkel és fakéreggel álcázva.
A ládával a 3-as és a 37-es főutat a szlovák határ közelében összekötő útról, Kovácsvágáson keresztül elérhető, csodálatos szépségű környezetben egyedülálló fekvésű települést, Vágáshutát és az onnan élvezhető panorámát szeretnénk bemutatni.
A község:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részén, a történelmi Abaujvármegye egykori határán a festői szépségű Kovácsvágás-völgy végében, a Zempléni hegyek által körülövezve fekszik a vadregényes község. A települést korábbi szénégető és hamuzsír-készítő telepek helyén, a Préda-hegy aljában a XVIII. század végén Árva vármegyéből áttelepült üvegfúvó és olvasztó szlovák iparosok alapították. Első említése az oklevelekben 1794-ből származik, amikor is Gróf Károlyi uradalomból Behinya Vencel vette bérbe üveghuta működtetése céljából. Az 1844-ig Prédahegyi-hutának, később Kovácsvágás-hutának hívott település 1898-ban kapta jelenlegi nevét. A név arra utal, hogy a letelepülők az előzőleg kiírtott erdők (vágások) helyén építették fel a falut. A huta azonban csak a XIX. század elejéig működött, így az 1920-as évekre a lakosságnak alig ötöde volt szlovák nemzetiségű, és a megszűnt üveghuta helyett a mezőgazdaság biztosította a megélhetést.
Ma a község legfőbb nevezetessége a hegyvidéken egyedülálló módon kialakult, tanyabokor jellegű településszerkezete. Központi része a Völgy (Dolina), amelyet a meredek domboldalakra és a dombtetőkre épült Kispart és Nagypart övez. Utóbbi a Dolináról egy csaknem 2 km hosszú, végig erdőben vezető szerpentinúton közelíthető meg. De távolabbi lakótelepek is voltak a Konca- és Rákos-dűlőkön, valamint a magaslati fekvésű Hárs-bércen és Hármas-hegyen. A domborzatilag rendkívül tagolt terület, a házak és telepek szétszórtsága, a romantikus környezete és a csaknem mindenhonnan páratlan élményt nyújtó panoráma jelenti a település legfőbb vonzerejét, amelyet csak erősít a helybéliek hagyományos vendégszeretete.
Egyre többen fedezik fel alpesi jellegű klímáját, az erdő és a természet közelségét, amit a község csodás panorámájú "kisparti" és "nagyparti" részén folyó építkezések és takaros, új épületek is jeleznek.
A lakosság ma is szlovák nemzetiségű, őrzi hagyományait, amelynek tárgyi emlékeit (korabeli eszközöket és bútorokat) a buszforduló közelében álló tájház kis kiállításán mutatják be.
Nemzetközi faszobrász alkotótelepnek is otthont ad a település, ennek eredményeképp igen eredeti, fából készült szobrok díszítik a település tereit.
A községben szlovák tájház van az autóbuszforduló mellett, az üvegfúvók szobrai fölött.
A XVIII. századi üveghuta-technológiát idézi meg az újonnan épített huta, amely az egykori mátraszentimrei huta mása. Egyedi tűzterében egyszerre 100 kilogramm üveget tudnak olvasztani. A hutához az autóbuszforduló előtti útbaigazító tábla mutatja az utat.
Az üvegcsűr közelében, az oktatási házban található a Zempléni Huták üvegei című kiállítás, amely a vidék hagyományos termékeiből ad ízelítőt.
A kiállítások és a huta a 47/370-043 és a 20/345-4923 telefonszámokon történő, előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A láda:
a Kispart végéről megközelíthető erdőben, egy fa tövében lévő üregben van elrejtve, kövekkel és fakéreggel álcázva. Az erdőbe a
N 48° 25,754' E 21° 32,869' 350 m [GCVGSH+parkoló] pontról gyalog indulva a
N 48° 25,868' E 21° 33,002' 361 m [GCVGSH+] pontnál kell bemenni.