A láda (20x20x10cm konyhai tárolódoboz) a SISI emlékmű mögötti erdőben, kb. 300 méterre a szobortól, egy (a többihez képest) vastagabb fenyő gyökerei közé van rejtve, fakéreggel betakarva.
Az Ojtozi-szoros hegyszoros a Keleti-Kápátokban Ojtoz településtől keletre a mai Romániában található.
Megközelítés
Kézdivásárhelyt elhagyva, 13km-re lévő Bereck községen keresztül, meredek szerpentineken jutunk fel a szorosba. Az utolsó hajtűkanyarban megpillanthatjuk a Erzsébet királynő tiszteletére emelt emlékművet. Itt lehetőségünk van parkolni és a láda nyomába eredni. Innen már közel vagyunk a hágó csúcsához, ahol érdemes egy kicsit körülnézni, megcsodálni a háromszéki medencét. Ha kedvünk tartja, leereszkedhetünk Ojtoz faluba, ahol szinte mindenki magyarul beszél és nagyon finom kürtőskalácsot lehet kapni.
Nevének eredete
Nevét arról a kistelepülésről kapta, melynek határában fekszik, az pedig az Ojtoz patakról. Az ótörök ottuz (= harminc) eredetileg valószínűleg egy törzs neve lehetett. Más magyarázat szerint a török al (= vörös) és tuz (= só) szavakból ered, és vöröses színű sótelepeiről kapta nevét.
Története
1241-ben a tatárok egyik része itt tört be az országba. 1466-ban erre indult Mátyás a lázadó moldvaiak ellen. 1550-ben moldvai sereg nyomult a szorosba, de a székelyek visszaverték. 1576-ban itt vonult ki a lengyel trón elfoglalására Báthory István, itt jött be Thomsa vajda Bethlen Gábor megsegítésére. 1707-ben itt vonult vissza a székely sereg Moldvába Rabutin császári serege elöl. 1788-ban török sereg tört be a szorosba, és árulás következtében nagy pusztítást végzett a szorost védő székely seregben. 1849 júliusában itt vonult át Bem székely seregével Moldvába.
Az I. világháborúban véres harcok dúltak itt magyar és román seregek között. A 18-as soproni honvéd gyalogezred emlékműve már nincs meg, csak másolata látható Sopronban. 1944 augusztusában a 24. határvadász zászlóalj a székely erődszázaddal hősiesen védte a szorost a túlerőben levő orosz és román csapatokkal szemben.
Látnivalók
A szoros kapujában, a Rakottyás nevű hegyorr nyakában találjuk a Rákóczi-vár N 46° 5,202' E 26° 24,094' 651 m [GCOJTZ+Rakoczi var] maradványait. A 16. században már állott, de a hagyomány II. Rákóczi György építkezésének tartja. Valójában a háromszékiek építették. 1788-ban a török elfoglalta és lerombolta. A 19. században villámcsapás érte, azóta egyre pusztul. Csak csekély maradványai vannak. Még a XX. század elején jól láthatók voltak az oldalfalak és a bástyák, mára már csak néhány egymáson heverő követ találunk. A hagyomány szerint a várat I. Rákóczi György építtette, de már a XVI. században, Bethlen Gábor idején is létezett. 1788-ban foglalták el és rombolták le a törökök.
A Rakottyással átellenben emelkedik a meredek Kis-Kalaszló-tető. Hideg téli napokon itt láthatók a "pipáló szélgödrök". A hasadékokban, résbarlangokban télen felmelegszik a levegő és a hőmérséklet-különbségen alapuló légnyomás miatt, a hegy tetején levő barlangszájakon hófehéren ömlik ki a vízpára: "pipál a hegy". Nyáron fordított a helyzet: a hegy lábánál hűvös levegő áramlik ki. A hegy lábához az Ojtoz-patak második - bal oldali - hídján keresztül, a Bütü-patak völgyén lehet feljutni.
Területe már a legrégibb idők, a szórványleletek szerint legalább a csiszolt kőkorszak óta lakott. Kőcsákányok, újkőkori gömbfejű kalapács került itt elő, a későbbi korokból pedig egy híressé vált bronzlelet lándzsákkal és baltával. A Farkasvárnak nevezett helyen őskori település nyomait tárták fel.
Az Ojtozi-szoros bejárata előtt láthatók Veneturné várának maradványai. A székelyek hagyománya szerint várat IV. Béla uralkodása alatt a székely Benetur építette, innen a neve. A romokhoz legendák kötődnek. Valójában a Római Birodalom limesét őrző katonai tábornak épült Augustia néven 117 és 138 között, [[Hadrianus[[ császár idejében. 1241-ben a tatárok pusztították el.
A Tekeres és a Leánypatak közti hegyormon állt Leányvár, mely a római erőd egyik őrtornya lehetett.
Bereck
A falut 1332-ben ''Beze'' néven említik. A település fejlődésére kedvezően hatott földrajzi fekvése. 1426-ban Zsigmond mezővárossá emelte. 1910-ben 3275 lakosa volt, ebből 2087 magyar, 1186 román, 2 német. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 2840 lakosából 2091 magyar, 747 román volt.
* Itt született Gábor Áron 48-as szabadsághős 1814. november 21-én, a szülőháza N 46° 2,532' E 26° 17,925' 596 m [GCOJTZ+szulohaz]helyén álló házat emléktábla jelöli, 1992-ben felavatott szobra a római katolikus templom közelében áll.
* Temetőjében nyugszik Gábor Áron öccse Imre, aki polgármester és országgyűlési képviselő volt.
Ojtoz
Itt volt egykor a vám és a veszteglőintézet, melyeket a 19. század második felében helyeztek át Sósmezőre. 1850-ben 201 lakosából 179 magyar, 7 német, 5 román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 399 lakosából 284 magyar és 76 román volt.
Kellemes kirándulást és tartalmas kikapcsolódást kívánok.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megvan, köszi!
A többit otthonról.
[Geoládák v3.12.10]
----
Erdélyi autós kirándulásunk során jöttünk el ide is. A ládát egy kb 10-15 perces sétával értük el, viszonylag hamar rá is találtunk. Ezután tovább indultunk, kicsit odébb megnéztük a vízesést (ez már Bákó megyében van), ahova egyébként elég nehezen lehetett csak lejutni, bár pont ez volt benne az izgalmas. Visszafele megálltunk Ojtozelepen kürtőskalácsot venni.
3 napot töltöttünk Csomakőrösön a Csoma Kongresszuson. Ma indulunk tovább Moldvába, Pusztinába, az Ojtozi szoroson keresztül. Sajnos a ládát nem találtam meg, a jelet is hiányosan kaptam az erdőben, és nagyon sok fenyő volt kidőlve a helyéről. Ojtozban viszont ettünk kürtöskalácsot a legjobb helyen, Kiss Lászlótól. És fenyő szörp is volt! Kérem az elfogadást. [Geoládák v3.11.3]
Csíki barangolás 2/4. Ilyen történelmi háttérrel kíváncsi voltam a helyre, de ma leginkább már csak a táj látványa nyűgöz le. Az emlékmű szerpentin-hurkának belső oldalán azért bőven félre lehet állni, innen indultam az erdőbe, a ládához, melyet elláttam a ládaoldalról ihletett jelszóval. Érdekes, hogy a leírás és a rejtés alapvetően más dolgokról szól. :) Multiként jobban összeállna a kép.
A láda tartalmát összeszedtem, a vizet kiöntöttem, a com-os logfüzetet felavattam, a másik log füzetet viszont nem találtam a környéken sem. A rejtőt nem sikerült elérni, így marad a jelszó nélküli.
Kérném a találat elfogadását.
Moldva felől jöttünk, még jó, hogy motorral, így le tudtunk húzódni az út szélére a nagy kamion forgalomban. Kocsival csak jóval lejjebb tudtunk volna.
Érdekes az emlékmű itt, a leírásból nem derül ki róla semmi.
A láda rendben, szerintem feleslegesen messze van az úttól.
Ha a láda nem állít meg, akkor a szerpentinen lefelé igyekvő bizony észre sem veszi az emlékművet. Mondjuk, nem sokat veszít vele.
"Itt lehetőségünk van parkolni" - mármint biciklivel vagy motorral. Autóval nemigen.
A ládaoldal mindenféléről ír, de amit az errejáró itt valóban lát, vagyis az egyszerű emlékmű, arról nem. A láda az emlékműtől messze van, de nem is a csúcson. Ha a csúcson van a látnivaló, miért nem ott a rejtés, de legalább egy kilátópontot jelölő segédkoordináta? Lehet, hogy multiként jobb lenne?
Kellemes séta a Tölgy, Bükk erdőben. Keserű gombát is gyűjtöttünk s haza vittük a Barcaságba. Jó volt itt lenni. Begyűjtöttük a GCM002 rejtést a Rákóczi vár lőréséből. Köszi szépen a lehetőséget.
Először a Rákóczi várnál elrejtettem a Hargitán felszedett "Kedvenc helyeink" ládát. Aztán visszafelé beugrottam Sisihez. Reméltem, hogy a láda valami jó ponton lesz, de csak a mozgás miatt csalt be a rejtő az erdőbe ennyire. Innen már hazafelé vettem az irányt. Otthon megdöbbenve láttam, hogy csak ma 862km-t motoroztam. Hiába, Erdélyben az idő, a távolság másképpen számolódik. Alig várom, hogy visszajöjjek!
N 46° 5,202' E 26° 24,094' 651 m [GCOJTZ+Rakoczi var]
N 46° 2,532' E 26° 17,925' 596 m [GCOJTZ+szulohaz]
