A ládába TravelBug helyezhető. WAP
Ládakarbantartás 2022 08. 02. Rejtek: Úttól nem messze, fenyőfa tövében. Köszönet KálmánCsaládnak Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluja.
A székely falu 1904-ben változtatta a Kőrös nevet a falu nagy szülötte iránti megbecsülés jeléül Csomakőrösre. Csoma emlékének megörökítését Pákéi Sándor József országgyűlési képviselő emelte országos üggyé, ő kezdeményezte a névváltoztatást. Lakói hajdan szitakészítéssel, ma inkább forgácskalapok (anyagában a szalmához hasonló, de valójában hosszú gyaluforgács, háncs) készítésével foglalkoznak. A kőrösi kalapokat nyárfa gyalulása során (egykor kézzel, ma már géppel gyalulják) keletkezett forgácsból készítették. Szükség szerint szélesebbre vagy keskenyebbre gyalulták a forgácsot, ezt összefonták, megkötötték, majd varrógéppel megvarrták belőle a kalapot. Általában a felső résszel kezdték, ezt kifordították, majd úgy varrták tovább. Különböző méretű kalapokat készítettek, a forgácsot néha színezték is.
Csomakőrös 1968-tól közigazgatásilag Kovászna városhoz tartozik. Tőle 3 km-re délre, 560 m magasan települt a Zágon felé vezető 121E jelzésű megyei út mentén A hegyláb és a völgysík érintkezésénél terül el, a Felső-háromszéki-medence déli sarkában. A hegylábi falutól északra a Kőrösi domb (567 m), délre pedig a Tölgyeshavas (627 m) emelkedik. Közte folyik el a Kőrös-patak (a Köztetőről ered), mely Páké közelében bal oldalilag ömlik a Kovászna-patakba. A Kőrösi-patak szintén a kárpáti homokkőbe mélyül. Völgyének felső szakaszán a Varga-malom működött. A Szurduk nevű helyen hajdanában vasat bányásztak. Keletre a Pilíske (920 m), délkeletre a Papolci köz (1318 m), előtte a Hegyes-vész (1040 m) emelkedik. Délre a Tölgyes havas (656 m) hegynyúlvány, majd délnyugatra, Páké felé, a Nagytó határrész húzódik. Csomakőrös egykoron a kovásznai járás, majd 1941 -tői az Orbai járás települése volt.
Látnivalók
A református templomon az 1779-es évszám a templom építésének kezdetét jelzi. A toronytestet takaró kis gótikus bejáró azonban a 18. századinál korábbi eredetre vall. Kónya Ádám szerint az egyenes záródású, kelet felé enyhén keskenyedő kis szentély alapzata a sokkal ősibb építményekre jellemző. Véleménye szerint már a 14. század közepe táján is állhatott itt templom. Átalakítások időpontjai: 1779, 1815-1830.
A műemlék templomban Csoma-táblák tekinthetők meg. Az egyházközség anyakönyve 1764-ből maradt fenn, s ide jegyezte be Fazekas Gábor prédikátor Körösi Csoma Sándor 1784. április 4-i megkeresztelési napját. Kádár László professzor azonban kétségbe vonja, hogy ez a Csoma Sándor valóban a nagy kutatóval azonos. Csoma születési évét több kortársi adattal egybehangzóan 1789-re teszi. Az anyakönyvből azért maradhatott ki, mert a határőrségre kényszerített székelyek - a lelkészek hallgatólagos támogatásával - igyekeztek kivonni a fiúgyermekeket a nyilvántartásokból. Csoma szüleinek 1784-ben leánygyermekük született.
Középkori templomról nincs adat. A 18. században már anyaegyház. Katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, s azóta is csak református egyháza van.
A falu központjában, a templom közelében, Körösi Csoma Sándor mellszobrát láthatjuk, Orbán Áron szobrászművész alkotása (1972). A kultúrotthonban, az emlékszobában az állandó jellegű Csoma-kiállítás tekinthető meg. Könyvek, térképek, faragványok és emlékszalagok láthatók. A nagy tudós születésének 215. évfordulójára az 1990-ben megalakult Körösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és a Körösi Csoma Sándor Alapítvány emlékmúzeum felállítását kezdeményezte. Az emlékház építése befejezés előtt áll, az emlékmúzeum alapjainak lerakása is folyamatban van.
A felszegi Csoma-diófák N 45° 49,388' E 26° 9,438' 556 m [GCKCSS+diofak](évszázados fák, természeti emlékek) annak a háznak a kertjében állnak, ahol Csoma gyermekkorát töltötte. A szülőházat sajnos lebontották.
Kőrösi Csoma Sándor 1784. április 4-én született a Háromszék megyei Körösön. Tanulmányait Nagyenyeden folytatta. Majd tanár lett a nagy hírű Bethlen kollégium költészeti osztályában. Már ekkor gondolt arra, hogy beutazza Ázsiát. 1815 - 1818-ig a göttingai egyetem hallgatója volt, egyik tanára ott is buzdította ázsiai utazásra. Terve az volt, hogy Oroszországon keresztül jut el Kína északi részébe .
1819-ben indult el Ázsia felé. Uticéljáról így írt:
"... elhagyván hazámat, kelet felé megyek ... egész életemet oly kutatásokra szentelem, melyek egykor az európai tudós világnak átalában és különösen saját históriánk némely homályos factumainak felvilágosítására szolgálandanak."
1822. márciusában már Lahorban volt, ahonnan Szrinagárba, Kasmír fővárosába ment, innen tovább indult Ladak fővárosába Lehbe. Júliusban találkozott William Moorcroft angol kormánymegbízottal, aki rábeszélte, hogy tanulmányozza a tibeti nyelvet. Kőrösi Csoma Sándor ekkor lemondott további útjáról, s a tibeti nyelvet és kultúrát kezdte el tanulmányozni.
1822-ben egy perzsául is tudó tibetitől tanulta a tibeti nyelvet. 1823. júniusától 1824. októberéig Zangla kolostoráben tanulta a beszélt és írt nyelvet egy lámától, s megismerkedett a tibeti irodalom főbb műveivel is. 1831. májusában visszatért Kalkuttába, magával vitte valamennyi tibeti könyvét is. Itt az Ázsiai Társaság könyvtárosa lett, s munkája ellátása mellett jutott ideje szótárának és nyelvtanának sajtó alá rendezésére is. 1832 decemberére készült el a tibeti-angol szótár, a tibeti nyelvtan és egy buddhista terminológiai szótár is.
1834 januárjában nyomtatták ki a szótárat és a nyelvtant. Az 1834. októberében Pesten megjelent JELENKOR így írt: "Kőrösi Csoma, az isméretes magyar utazó, ... Calcuttába költözött ... itt egy tibeti szókönyv nyomtattatásával foglalkozott .. A' munka 351 lapnyira terjed ... a czím csupán tibeti nyelvű ... fordítása így hangzik: Kisérlet egy tibeti és angol szótárhoz Bande Sangs-RGyas Phun-tsogs zangskári zárdához tartozó tudós Láma segítségével elkészítette Körösi Csoma Sándor székely-magyar Erdélyországból Kanumban a Himaláyák hegyei között tartózkodása alatt, India és Tibet határán, 1827-1830 években." Ezzel a munkájával teremtette meg a tibetológia tudományát, szótárát az azóta megjelent valamennyi szótár és nyelvtan felhasználja. Kőrösi egy levelében így írt céljáról: "A sanskrit és tibeti irodalmak széles tért tárnak fel előttem az emberiség történetének tanulmányozására. Lelkesedésem még mindig ugyanaz, a mi volt akkor, a midőn először terveztem és elhatároztam, hogy keletre jőjjek ..."
1835-ben elindult, hogy megkeresse a magyar őshazát, 1837 telén tért vissza eredménytelenül Kalkuttába. 1837-1842 között ismét az Ázsiai Társaság könyvtárosa.
1842 februárjában útnak indult, márciusban ért Dardzsilingbe, de maláriával fertőződött meg, és április 11-én meg is halt. Haláláról az 1842. július 13-i JELENKOR így írt : "Kőrösi Csoma Sándor hazánkfia a' magyar tudós társaság lev. tagja nincs többé! F. évi april elején Tibetbe utazta közben Dardzsilingben láz lepte őt meg, melly munkás és hazánkra díszt árasztó életének april 11kén véget vetett Kalkuttából Lassza felé intézett utjában! Béke fölötte!"
Forrás: INTERNET
Sajnos félórás keresgélés után sem találtuk meg a ládát. Viszont a nyájat terelő, két kuvasz-komondor-medve keverék ránk talált, így jobbnak láttuk, ha nem is keressük tovább. Az előző logokat olvasva, valószínűleg jól is tettük, a láda elveszhetett.
A mellékelt fotó alapján szeretnénk kérni a találat elfogadását!
Nem jártunk szerencsével, pedig vagy fél órát kerestük a ládát segítségül hívva a Kálmán Családot és Carmint. A láda valahol máshol volt mint ahol mi meg akartuk találni :) Nagyon zavart minket az ordító zene ami a szomszédos panzióból jött, ahol feltehetőleg a hallássérültek tartottak bulit.
Kérem a fényképek alapján a találat elfogadását.
Háromszékben töltött csodás napok alatt ide is sikerült eljutnunk.
Mivel a ládához vezető út beépítésre került, rejtővel egyeztetve, egyesületi dobozzal újrarejtettük.
Mint ládadoki a geoládát utolsó logjai vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
Email-t küldtem a rejtőnek.
Hosszú keresés után sem sikerült megtalálni a dobozt. A kis tisztáson azóta építkeznek, de gond nélkül átjutottunk most még. Kérjük a képek alapján a találat elfogadását. Köszi a rejtést! :)
Megvan, köszi!
Szabokarnykaval és Szabo Judittal, meg további 5 emberrel találtuk meg, 1,5 óra keresés után. A koordináták nagyon pontosak, a vétel viszont rossz de ha egyszer elkapod a jelet, odavezet :)
Elrejtésre nem adok pontot, mert látszik, hogy a láda beteg volt, a föld alá bekerült, de kiástuk és újrarejtettül- erről töltök fel fotókat. Jó keresgélést mindenkinek :)
Patakon átevickéltünk, ládát egy érdekes üregben megtaláltuk, majd a semmi különös diófákat is megnéztük.
Mivel a hely nem sokat mutatott, igyekeztem a ládaoldalban örömemet lelni, de a forrás megjelölések nélkül összeollózott szöveg sajnos nem összefésült, viszont elavult és ellentmondásos, ráadásul van amiről túl keveset ír, van amiről túl sokat - a helyesírási hibák mellett.
Kőrös-patak - Kőrösi-patak
kis gótikus bejáró - Középkori templomról nincs adat
Csoma születési évét több kortársi adattal egybehangzóan 1789-re teszi. - Kőrösi Csoma Sándor 1784. április 4-én született
Az emlékház építése befejezés előtt áll, az emlékmúzeum alapjainak lerakása is folyamatban van. - 11 évvel a láda megjelenése után is?
Csoma táblák = Csoma Sándor emléktáblák
Nem tudtam, mik azok a forgácskalapok. Mivel ez helyi sepcialitás, gondolom, mások is vannak ezzel így. "A forgácsfonás és forgácskalap-készítés Csomakőröshöz kötődő foglalkozás, amely a 20. század első negyedében honosodott meg a faluban. A forgácsfonók nyárfából forgácscsíkokat gyalultak le, melyeket az asszonyok natúr színben vagy megfestve összefontak. A kalapvarró asszonyok ezeket a lapos fonatokat körkörösen egymás mellé csavarva a szélüknél összevarrták.
Napjainkban egyre kevesebben vannak, akik ismerik és folytatják ezt a jellegzetes helyi foglalkozást."
Megtaláltuk, 1 év pihenés után is jó állapotban van. Tisztás nincs, törmelék borítja. Lehetőleg gps-el keressétek, a tuskó helyén, egy gödörben pihen. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Este sötétben értünk a faluba, így a ládával szemközti fenyvesekkel szegélyezett réten töltöttük az éjszakát. Reggel rögtön a láda keresésébe fogtunk. A sáros, avaros lejtőn ez nem is volt olyan egyszerű. A "kivágott fa csutakja" jól félrevezetett, minden tuskó tövét végigástuk a környéken. Valószínűleg más is járt így, mert sok tuskón köveket találtunk, gondolom valaki megjelölgette, melyikkel végzett már. Talán egy óra is beletelt, mire feladtam a tuskó keresést és az írást nem figyelembe véve folytattam. Így nemsokára meglett egy gödörben egy üregben, ahol valaha tuskó lehetett. A rejtek képét csak most látom, az oldalon, az segíthetett volna.
A jó kis reggeli torna után visszafelé mentünk végig a falun. Az emlékház zárva volt, így továbbálltunk. Okos láda volt, köszi!
Félórát kerestem a lejtős-erdőoldalban, de nem lett meg...
Az előző megtaláló arról nem ír, hogy milyen módon rejtette vissza, miután már nincs fatuskó...
A fényképező a kocsiban maradt, így csak onnan, visszaérkezésem után készülhetett ottjártunkat bizonyító fotó.
Ildike, Ildi és Laci
BEAC Erdélyi nagytúra közben ez is meglett. Az odavezető út elején egy irgalmatlan sártenger a kocsit meghátrálásra késztette, de JPPJ-ékkel gyalog becserkésztük.
A Csíksomlyói búcsú után beterveztünk egy kis ládázást.De az időjárás nem volt velünk.Kocsival nem mertünk felmenni,gyalog meg nagy volt a sár így csak az emlékházat néztük meg.
Kérem a rejtőt a képek alapján fogadja el?!
Eloszor megneztuk a diofakat, majd mivel az onnan indulo ut eleg saros volt, ezert inkabb visszamentunk a foutra es a kek hazzal szemben levo uton indultunk el a ladahoz. A patakon levo hidnal parkoltunk, onnan a patakon nem atkelve egy par perces setaval meglett a lada.
Talan szerencsesebb lett volna kozelebb rakni az erdoben a ladat, mert az oda vezeto ut is eleg saras volt a tavaszi olvadasok miatt.
Tobbszor jartam erre, ugyanis Csoma Sandornak otod agi leszarmazottja vagyok,Eleg nehezen talaltam meg, egyszer meg jartam ere, akkor anagy ho miatt lemondtunk rola es gps unk sem volt a legjobb.szep a taj, azt nem ertem miert kellett ilyen messze rejteni a falutol:)
ha tel van eselyed nincs megtalalni.
A falut érdemes volt meglátogatni, a múzeumba sajnos nem jutottunk be mert már zárva volt. Az úton elindulva elég nehezen haladtunk mert hatalmas volt a sár - eső után nehezen járható. Kiérve a faluból, nem sikerült megtalálni a ládát mert kerítést, házakat, kutyákat találtunk, a gps térkép pedig nem segített, hol lehetne a patakon átkelni.
Szinte drive-in, persze nem kellett a sarat dagasztani.
Amerre csak jár az ember, Háromszéken is, mindenütt ismerős nevek: Mikes, Körösi-Csoma, Gábor Áron, Dózsa György s a többiek - a fél magyar történelem, irodalom: erdélyi.
A ládát teljesen kitakarózva találtam meg, mikor visszarejtettem akkor tettem rá ágakat és megnyomtattam sok kővel, hogy azért még legyen egy kicsit feltűnő is a keresőnek, mint a képen is látszik.
Belehelyeztem egy Travel Bug-ot (Go east my friend) is, amely a leírás szerint keleti irányba szeretne vándorolni,innen hoztam el(.com-os oldal szerint): Vlahita.
Elég messziről, Budapestről jöttem el a ládához. A mellékelt képek mutatják, merre kerestem. A GPS pontossági határán belül sokat kersgéltem, de nem lett meg.
A szobortól mentünk föl egy borzalmas úton. A patakon elég könnyen átjutottunk. Egy lábnyomot követtünk a hóban, de a láda előtt két méterrel elkanyarodott. A láda a kereszt segítséggel könnyen megadta magát. A patak átkelés visszafelé nem volt annyira egyszerű, de kövekkel segítettünk magunkon. Már csak az utat kellett megúszni lefelé. Kb 100 m után jött szembe egy teherautó, úgyhogy vissza kellett tolatni, viszont a sofőr elmondta, hogy a másik út sokkal jobb. Tehát ha Kovászna felől jöszz, még a szobor előtt le kell térni, egy szép kék házzal szembeni utcába, mert az az út tényleg sokkal jobb.
A diófáktól elég gyanúsan járható az út kiskocsival, aztán beleértem egy másik útba amin visszafele jöttem, az már sokkal jobb. Ötletes rejtés és ki kellet szagolni, annyira érintetlen a csutak ami takarja, főleg, hogy a fák végett a GPS se volt a helyzet magaslatán.
Kösz a rejtést.
Hobo és fia Attila
Erdekes. Minden megtalalasnal elkovetek egy-egy hibat. Most az okos fejemmel utcai cipovel vagtam neki az avarral takart domboldalnak. Hat felfele meg ment valahogy na de lefele a gatyafeket be kellett kapcsolnom. Szoval a lada meglett. A koordinatak hajszalpontosak, a lada tartalma boseges. Koszonom a rejtest.
GCZGGO után a mai második ládánk.A diófákat nem láttuk,valószínű azért,mert nem a szobornál fordultunk be a földútra,hanem kb 200 m-re tovább az országúton Kovászna felé.Jól tettük,mert ez a földút jól járható volt egészen a rejtektől 100 m-re,és így megúsztuk az átkelést a most megáradt "csermelyen".Ajánlom ezt az utat!Az emlékszobát is érdemes felkeresni.Köszönjük!